2007. szeptember 28., 00:002007. szeptember 28., 00:00
A döntés értelmében, a községi iskolában tanuló húsz diák a településtől 6 kilométerre fekvő Goroszlón kellett elkezdje az új tanévet, azonban a szülők nem engedik a gyerekeiket iskolába az önkormányzat által biztosított kisbusszal. Tiltakozásukat Haraklány községközpont tanácstestületének két RMDSZ-es diósadi képviselője, Elekes Zsigmond és Baczó András is támogatja.
Andrei Todea Szilágy megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja a diósadiak tiltakozását, és azt ígérte, az ügyet az oktatásügyi szaktárcánál is jelenteni fogja. Végh Sándor alprefektus tudomása szerint, az elmúlt évben, a diósadi általános iskola végzős nyolcadikosai közül egyetlen diáknak sem sikerült letennie a képességi vizsgát. „Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a szilágysági magyar diákok a lehető legjobb oktatási körülményekben részesüljenek. Diósadon az elmúlt iskolaévtől már összevont osztályok működtek, mert nem volt meg a törvény által előírt, osztályonkénti tízes létszám – nyilatkozta a Krónikának az alprefektus. – Ilyen feltételek között nem lehet eredményesen tanulni, és remélem, hogy a diósadi diákok szülei változtatnak álláspontjukon.” Végh azt ígérte, hogy a napokban a helyszínre látogat, és szóba áll a diákok szüleivel is.
Baczó András tanácsos elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyereklétszámra hivatkozva újabb magyar iskolát zárnak be. „Miért járjanak a gyerekeink a szomszéd településre, amikor nálunk is van iskola? Szilágy megyében kilenc általános iskolát szüntettek meg, nekünk a mi magyar iskolánk fáj. Négy iskoláskorú gyerekem van, és nem fogom őket a goroszlói iskolába járatni, még akkor sem, ha kisbuszt küldenek utánuk. Inkább Zilahra viszem őket” – szögezte le a tanácsos, aki pontosítani kívánt az alprefektus kijelentésein is. „Tájékozatlanságra vall, ha olyasmit állít, hogy a diósadi végzős diákok közül senkinek sem sikerült letennie a képességi vizsgát. Nyolc diákból kettőnek sikerült, a többieket románból vágták el. Soha nem panaszkodtunk a felkészítő tanáraikra, sem a tanítókra, ők jól végezték a dolgukat, míg tehették” – fejtette ki Baczó.
A diósadiak tiltakozása ellen fogalmazott véleményt az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. Deák László reméli, hogy a péntek délután zajló haraklányi tanácsülésen a tiltakozást támogató tanácsosokat is sikerül meggyőzni arról, hogy hétfőtől engedjék iskolába járni a diákokat.
Gyergyai Csaba
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.