
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság október 5-ig betiltotta országszerte az állatvásárokat – jelentette be csütörtökön Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár. Az intézkedésre a kéknyelv betegség terjedésének megakadályozása érdekében volt szükség, mint ahogy az állatok szállításának korlátozására is.
„Erdély az egyedüli térség, ahol nem jelent meg a kéknyelv betegség, mert a vírus nem jutott át a Kárpátokon”– tájékoztatott az RMDSZ-es államtitkár.
A Szatmár megyei prefektúra keretében működő katasztrófavédelmi tanács csütörtöki ülésén már döntött is arról, hogy bezárják az állatvásárokat. A tiltásról plakátokat ragasztanak ki a vidéki településeken. Emellett az állategészségügyi hatóság létrehozott egy bizottságot is, amely azonnal lépni tud, amennyiben a betegségre utaló tüneteket mutató állatokról érkezik bejelentés.
Maros megyében eközben még kedden megtiltották az állatvásárok tartását. A vonatkozó prefektusi rendelet értelmében a zárlat betartását a csendőrség és a rendőrség támogatásával a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság fogja ellenőrizni.
Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a hatóságok jelezték, hogy Romániának nincs pénze a kéknyelv-betegség elleni védőoltás beszerzésére, ahhoz ugyanis, hogy az ország valamennyi szarvasmarháját beoltsák, 50 millió euró értékben kellene szérumot vásárolni.
Amint arról beszámoltunk, a kéknyelv-betegségre csak a kérődző állatok fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az előállított élelmiszerek biztonságát nem veszélyezteti. Szarvasmarháknál enyhébbek a tünetek, gyakran csak a tejtermelés csökkenését tapasztalják, enyhe orrhurut kíséretében, de az ajkak és a szemhéjak is megduzzadhatnak, egy-két hét alatt gyógyuló sebek jelentkezhetnek.
A betegség következménye lehet az utódok károsodása és torzulása is. A betegség lázzal, fokozott nyálképződéssel, az ajkak, a nyelv duzzadásával jár.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
szóljon hozzá!