Bevonják az adományba kapott székely zászlót

A bíróság a múlt héten hirdetett ítéletet, melyben helybenhagyta a Kovászna megyei törvényszék tavaly októberben hozott alapfokú döntését. A székely lobogót Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke adományozta a megyei tanácsnak tavaly februárban. A politikus a jogerős ítéletet kommentálva a Krónikának úgy fogalmazott, elképzelhetetlen egy európai uniós országban, hogy egy népcsoport nem használhatja szimbólumait és anyanyelvét.

„Szekusállamban élünk\"

„Szekusállamban élünk, ahol a bíróság lábbal tiporja az emberi jogokat. A törvényeket önkényesen értelmezik, hiszen egyetlen jogszabály sem tiltja a székely zászló kitűzését” – mutatott rá Kulcsár Terza József. Emlékeztetett, miután a Kovászna megyei prefektus bírósághoz fordult a tavaly februárban a megyeházának adományozott zászló eltávolítása érdekében, novemberben – szintén a kezdeményezésére – az amerikai, német, izraeli, magyar és székely zászlót is kitűzték a gyűlésteremben az Európai Unió, Románia és Kovászna megye lobogója mellé. „Amennyiben a jogerős ítéletnek érvényt szereznek, egy székely zászló még mindig marad a gyűlésteremben” – jegyezte meg a sepsiszentgyörgyi politikus.

Az indoklásról

A Kovászna megyei törvényszék alapfokú határozata – amit most a brassói táblabíróság is megerősített – indoklásában arra hivatkozik, hogy a zászló kitűzése törvénytelen, mert a hatályos jogszabály értelmében csak Románia és az EU lobogója kaphat helyet a tanácsteremben. Sebastian Cucu háromszéki prefektus korábban azzal indokolta a jogi lépést, hogy több jogerős bírói ítélet is alátámasztja: jogszabályba ütközik egy hivatalosan el nem ismert lobogó kitűzése az ülésteremben vagy a közintézmények homlokzatán. Szerinte a zászló még csak nem is „az úgynevezett Székelyföld”, hanem Hargita megye hivatalos lobogója.

Kulcsár Terza József egyébként tavaly novemberben emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnügyi feljelentést tett a prefektúra ellen. Ebben arra hivatkozik, hogy a prefektúra a romániai magyarság alapvető emberi jogait korlátozza. Kérdésünkre elmondta, a legfőbb ügyészség Brassóba utalta a feljelentését. „Egyértelmű, hogy nem akarnak ezzel foglalkozni. Abban bíznak, hogy feladom” – mondta a politikus, és leszögezte: ha kell, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben.