Betlehemes: több mint népszokás a Székelyföldön, hiszen a közösség önértékelését növeli

betlehemes

A kommunizmus ideje alatt betiltották, de mára újra virágzik a betlehemes népszokása a Székelyföldön

Fotó: Antal Imre archívuma

Élénken él, ugyanis tovább éltetik a Székelyföldön a betlehemes néphagyományát: számos településen a dramatikus játék helyi, eredeti verzióját mutatják be. A Hargita megyei Csobotfalván Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő vette kezébe a betlehemes irányítást immár 1997 óta. Antal Imre a Krónika megkeresésére a kommunizmus alatt betiltott, de manapság újra virágzó szokásról beszélt, arról is, hogy a Csángóföldre is elviszik a pásztorjátékot.

Kiss Judit

2024. december 26., 18:402024. december 26., 18:40

A karácsonyi ünnepkörhöz számos néphagyomány kötődik, ezek közül némelyek – mint például a betlehemes, ma is él Erdélyben: él és virágzik a hagyomány a Székelyföld több településén is. 

A Hargita megyei Csobotfalván mozgalom működik, amelynek keretében a betlehemezés helyi hagyományát, de farsangi népszokásokat is tovább örökítenek – nemcsak a fiataloknak.

A betlehemezés évszázadokon keresztül több volt, mint vallási jelentőségű szokás, hiszen a közösségi élet fontos részének tekintették. Bár napjainkban a hagyomány eredeti formája ritkább, sok helyen újraéled vagy modern keretek között elevenítik fel, így továbbra is a karácsonyi ünnepkör egyik meghatározó és kedvelt eleme maradt.

betlehemes Galéria

Kultúrházakban is be szokták mutatni a karácsonyi ünnepkörhöz illeszkedő dramatikus játékot

Fotó: Antal Imre archívuma

Számmisztika, verselés a betlehemesben

A csobotfalvi mozgalom működtetője Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő, akit a betlehemezés hagyományának éltetéséről is kérdeztünk. Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda része 1959-től, 1941-ben még  Csíksomlyóhoz csatolták. A településen gondosan ápolják a karácsonyi ünnepkör szokásának hagyományát. A betlehemezés a magyar karácsonyi népszokások egyik legismertebb dramatikus játéka, amely több száz éves hagyományokra tekint vissza. Jézus születésének történetét idézi fel, és

központi eleme Betlehem, amely Mária és József szálláskeresésének, a pásztorok hódolatának és Heródes cselekedeteinek színtere.

Az előadások során az ünnepi eseményeket énekekkel, párbeszédekkel és olykor bábokkal elevenítik meg, amelyeket a résztvevők saját készítésű kellékekkel és jelmezekkel tesznek színesebbé. Antal Imre kifejtette, a betlehemezés középkori játék, így fontos benne számos részlet: a számmisztika – az, hogy hány szereplője van, hogy miként megy a király, hogyan lépi a verselést – tehát alaposan megszerkesztett játék az egész betlehemes.

A betlehemes eredeti helyi verziója az érvényes

Antal Imre azt is elmondta, hogy karácsony első napján indulnak el betlehemezni, és egészen december 29-ig tart a pásztorjáték megtartása. „A csobotfalvi betlehemest én gyűjtöttem össze a meglévő élő hagyomány alapján. Mivel pedagógus vagyok, azt akartam, hogy a gyermekek, fiatalok közösségi élete legyen élénk.

Bár Csobotfalva a város része, de ha megmaradnak a szokásaink, akkor talán a globális városiasság nem »nyeli el« az itt lakókat” – jelentette ki Antal Imre.

Mint kifejtette, ő maga 1997-ben indította el Csobotfalván a betlehemezés helyi hagyományának tovább éltetését – ugyanis a dramatikus játék településenként változó, minden falunak sajátos volt a szokása. Felsorolta, hogy számos székelyföldi településen éltetik a pásztorjátékot is, akárcsak a farsangtemetést. December közepén találkozót is tartottak a hagyományőrző csapatok Csíkborzsován, ez volt immár a 10. Székelyföldi Betlehemes Találkozó.

betlehemes Galéria

Csángóföldi falvakban is bemutatta a csobotfalvi csapat a betlehemest

Fotó: Antal Imre archívuma

Antal Imre felsorolta azokat a településeket, amelyeken tovább örökítik a karácsonyi szokást:

Gyergyóditró, Tekerőpatak, Csíkszépvíz, Gyimesközéplok, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova, Csobotfalva, Csíkszentdomokos, Csíkmenaság, a Szentegyházához tartozó Szentegyházasfalu, Csíktaploca, Csíkszentkirály, Kézdiszentlélek.

„Azok, akik a korábbi években bekapcsolódtak a betlehemezésbe diákként, már meglett emberek, de közülük is sokan bekapcsolódnak, a fiatalok mellett. A lényeg, hogy a betlehemes eredeti legyen: vagyis az a változat, amit egy illető településen régen folytattak a régiek. Például a mi csobotfalvi betlehemesünket

1942-ben Faragó József történész, néprajzos (Faragó József (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23. – szerk. megj.) néprajzkutató, író, egyetemi tanár jegyezte le” – ecsetelte Antal Imre.

Hozzátette, ő maga a Faragó leírását Kakas Zoltán    sepsiszentgyörgyi néprajzkutatótól kapta meg, eszerint elevenítik meg a karácsonyi történetet. Ebben a Faragó-féle gyűjtésben szerepel az is, hogy az 1940-es évek elején a betlehemesek kinél próbáltak, hogyan mentek be a házakhoz, az öltözetek is pontosan le vannak írva.

Tiltotta a kommunista hatalom

„Én magam 1997-ben megtaláltam az eredeti csobotfalvi szöveget: egy helyi férfi, idősebb Orbán Árpád mondta el nekem, a szereplőket, a folyamatot, mindent, és ez a gyűjtésem megegyezett a Faragó-féle gyűjtéssel, tehát a mi betlehemesünk biztosan eredeti. Ezt műveljük ma is” – mondta el Antal Imre. Hozzátette, beépítették a játékba a táncmotívumot és az eredeti csíki betlehemes dallamokat, amit más nem nagyon használt.

„Kicseréltem egy szent éneket egy archaikusabb szent énekre, amit Magdi nénitől gyűjtöttem. Így épült fel a mi betlehemesünk. Régen a résztvevők szekérbe ültek,

úgy mentek házról házra, és régen csak fiúk, férfiak vettek részt benne. Most már van két lányszereplőnk is, az Angyal és Mária, a többi mind fiú. És a papok is támogatják ezt a népszokást” – fejtette ki Antal Imre. Arra is kitért, hogy tudomása szerint a szokást a kommunizmus idején, az 1950-es évektől kitiltották nemcsak a templomból, de a társadalomból is: a Hargita megyei kommunista hatóságok kemény kézzel szüntették meg, nagy büntetéseket róttak ki és üldözték az embereket.

A betlehemesben 17 és 70 év közöttiek a résztvevők

„Aztán 1997-ben visszaépítettük az eredeti szokást. A résztvevők közt vannak 17-18 évesek, 21-22 évesek, de 50-es, sőt, 70 fölötti ember is van a csapatunkban. Úgy érzem, hogy ennek a szokásnak a tovább örökítése nagyon fontos, olyan szempontból is, hogy a települések, az egyes közösségek önértékelése növekszik.

És az is jó hozadék, hogy közösséget kovácsol a betlehemezés is, akárcsak a farsangtemetések. Még akkor is, ha ma már nem házról-házra járunk, hanem úgy, hogy bizonyos házakhoz meghívnak minket külön,

és még azt is megtesszük, hogy a csobotfalvi kultúrházban az idén el fogjuk játszani december 29-én a betlehemest. Ott egy kicsit még utána zenélgetni is lehet, és jó csapatok gyűlnek össze” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy van egy olyan szokásuk, hogy az új családok, akik a faluba költöztek, igénylik, hogy a betlehemezők bemenjenek hozzájuk. „És akkor így bekapcsoljuk a jövevényeket a falu vérkeringésébe.

betlehemes Galéria

A betlehemest játszó székelyföldi csapatok a saját településükön élő eredeti hagyományt elevenítik fel

Fotó: Antal Imre archívuma

Székelyföldről a Csángóföldre is elvitték a betlehemest

Szintén lényeges, hogy a csobotfalvi hagyományőrzők sokat

jártak a moldvai csángó falvakban a betlehemessel is: ilyen például Külsőrekecsin, Nagypatak, Forrófalva, Trunk, sőt, a magyar misén is betlehemeztek Bákóban.

„A kapcsolatok és közösségek erősítése a fontos a hagyományok éltetésében” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy a betlehemezés rendje pedig kialakult: szentmisével kezdik. „Nekem az volt a nagy élmény, amikor mi fogadtuk Csíktaplocával együtt a betlehemes csoportokat, akkor az esemény Csíksomlyón a kegytemplomban kezdődött szentmisével. A ferencesek belementek ebbe a dologba, nekem nagyon nagy öröm volt, hogy elfogadták az ötletet” – mondta a hagyomány működtetője. Kérdésünkre magáról is beszélt: elárulta, hogy őt sokan zenetanárnak mondják, bár tulajdonképpen nem az, viszont csíki népzenét játszanak a csobotfalvi zenekarral, helyi igények szerint. Ebbe a saját helyi gyűjtését is beillesztették. „A közösséget szolgáljuk Isten dicsőségére” – összegzett Antal Imre.

korábban írtuk

Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon
Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon

A karácsonyi ünnepek jó alkalmat kínálnak régi hagyományok felélesztésére, éltetésére. December 26-án, csütörtökön 13 órától a csinódi ökumenikus csutakkápolnánál vendégszerepel a csíkszentdomokosi betlehemes csoport.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek