A kommunizmus ideje alatt betiltották, de mára újra virágzik a betlehemes népszokása a Székelyföldön
Fotó: Antal Imre archívuma
Élénken él, ugyanis tovább éltetik a Székelyföldön a betlehemes néphagyományát: számos településen a dramatikus játék helyi, eredeti verzióját mutatják be. A Hargita megyei Csobotfalván Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő vette kezébe a betlehemes irányítást immár 1997 óta. Antal Imre a Krónika megkeresésére a kommunizmus alatt betiltott, de manapság újra virágzó szokásról beszélt, arról is, hogy a Csángóföldre is elviszik a pásztorjátékot.
2024. december 26., 18:402024. december 26., 18:40
A karácsonyi ünnepkörhöz számos néphagyomány kötődik, ezek közül némelyek – mint például a betlehemes, ma is él Erdélyben: él és virágzik a hagyomány a Székelyföld több településén is.
A betlehemezés évszázadokon keresztül több volt, mint vallási jelentőségű szokás, hiszen a közösségi élet fontos részének tekintették. Bár napjainkban a hagyomány eredeti formája ritkább, sok helyen újraéled vagy modern keretek között elevenítik fel, így továbbra is a karácsonyi ünnepkör egyik meghatározó és kedvelt eleme maradt.
Kultúrházakban is be szokták mutatni a karácsonyi ünnepkörhöz illeszkedő dramatikus játékot
Fotó: Antal Imre archívuma
Számmisztika, verselés a betlehemesben
A csobotfalvi mozgalom működtetője Antal Imre rajztanár, önkéntes népművelő, akit a betlehemezés hagyományának éltetéséről is kérdeztünk. Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda része 1959-től, 1941-ben még Csíksomlyóhoz csatolták. A településen gondosan ápolják a karácsonyi ünnepkör szokásának hagyományát. A betlehemezés a magyar karácsonyi népszokások egyik legismertebb dramatikus játéka, amely több száz éves hagyományokra tekint vissza. Jézus születésének történetét idézi fel, és
Az előadások során az ünnepi eseményeket énekekkel, párbeszédekkel és olykor bábokkal elevenítik meg, amelyeket a résztvevők saját készítésű kellékekkel és jelmezekkel tesznek színesebbé. Antal Imre kifejtette, a betlehemezés középkori játék, így fontos benne számos részlet: a számmisztika – az, hogy hány szereplője van, hogy miként megy a király, hogyan lépi a verselést – tehát alaposan megszerkesztett játék az egész betlehemes.
A betlehemes eredeti helyi verziója az érvényes
Antal Imre azt is elmondta, hogy karácsony első napján indulnak el betlehemezni, és egészen december 29-ig tart a pásztorjáték megtartása. „A csobotfalvi betlehemest én gyűjtöttem össze a meglévő élő hagyomány alapján. Mivel pedagógus vagyok, azt akartam, hogy a gyermekek, fiatalok közösségi élete legyen élénk.
Mint kifejtette, ő maga 1997-ben indította el Csobotfalván a betlehemezés helyi hagyományának tovább éltetését – ugyanis a dramatikus játék településenként változó, minden falunak sajátos volt a szokása. Felsorolta, hogy számos székelyföldi településen éltetik a pásztorjátékot is, akárcsak a farsangtemetést. December közepén találkozót is tartottak a hagyományőrző csapatok Csíkborzsován, ez volt immár a 10. Székelyföldi Betlehemes Találkozó.
Csángóföldi falvakban is bemutatta a csobotfalvi csapat a betlehemest
Fotó: Antal Imre archívuma
Antal Imre felsorolta azokat a településeket, amelyeken tovább örökítik a karácsonyi szokást:
„Azok, akik a korábbi években bekapcsolódtak a betlehemezésbe diákként, már meglett emberek, de közülük is sokan bekapcsolódnak, a fiatalok mellett. A lényeg, hogy a betlehemes eredeti legyen: vagyis az a változat, amit egy illető településen régen folytattak a régiek. Például a mi csobotfalvi betlehemesünket
Hozzátette, ő maga a Faragó leírását Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutatótól kapta meg, eszerint elevenítik meg a karácsonyi történetet. Ebben a Faragó-féle gyűjtésben szerepel az is, hogy az 1940-es évek elején a betlehemesek kinél próbáltak, hogyan mentek be a házakhoz, az öltözetek is pontosan le vannak írva.
Tiltotta a kommunista hatalom
„Én magam 1997-ben megtaláltam az eredeti csobotfalvi szöveget: egy helyi férfi, idősebb Orbán Árpád mondta el nekem, a szereplőket, a folyamatot, mindent, és ez a gyűjtésem megegyezett a Faragó-féle gyűjtéssel, tehát a mi betlehemesünk biztosan eredeti. Ezt műveljük ma is” – mondta el Antal Imre. Hozzátette, beépítették a játékba a táncmotívumot és az eredeti csíki betlehemes dallamokat, amit más nem nagyon használt.
úgy mentek házról házra, és régen csak fiúk, férfiak vettek részt benne. Most már van két lányszereplőnk is, az Angyal és Mária, a többi mind fiú. És a papok is támogatják ezt a népszokást” – fejtette ki Antal Imre. Arra is kitért, hogy tudomása szerint a szokást a kommunizmus idején, az 1950-es évektől kitiltották nemcsak a templomból, de a társadalomból is: a Hargita megyei kommunista hatóságok kemény kézzel szüntették meg, nagy büntetéseket róttak ki és üldözték az embereket.
A betlehemesben 17 és 70 év közöttiek a résztvevők
„Aztán 1997-ben visszaépítettük az eredeti szokást. A résztvevők közt vannak 17-18 évesek, 21-22 évesek, de 50-es, sőt, 70 fölötti ember is van a csapatunkban. Úgy érzem, hogy ennek a szokásnak a tovább örökítése nagyon fontos, olyan szempontból is, hogy a települések, az egyes közösségek önértékelése növekszik.
és még azt is megtesszük, hogy a csobotfalvi kultúrházban az idén el fogjuk játszani december 29-én a betlehemest. Ott egy kicsit még utána zenélgetni is lehet, és jó csapatok gyűlnek össze” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy van egy olyan szokásuk, hogy az új családok, akik a faluba költöztek, igénylik, hogy a betlehemezők bemenjenek hozzájuk. „És akkor így bekapcsoljuk a jövevényeket a falu vérkeringésébe.
A betlehemest játszó székelyföldi csapatok a saját településükön élő eredeti hagyományt elevenítik fel
Fotó: Antal Imre archívuma
Székelyföldről a Csángóföldre is elvitték a betlehemest
Szintén lényeges, hogy a csobotfalvi hagyományőrzők sokat
„A kapcsolatok és közösségek erősítése a fontos a hagyományok éltetésében” – mondta el Antal Imre. Arra is kitért, hogy a betlehemezés rendje pedig kialakult: szentmisével kezdik. „Nekem az volt a nagy élmény, amikor mi fogadtuk Csíktaplocával együtt a betlehemes csoportokat, akkor az esemény Csíksomlyón a kegytemplomban kezdődött szentmisével. A ferencesek belementek ebbe a dologba, nekem nagyon nagy öröm volt, hogy elfogadták az ötletet” – mondta a hagyomány működtetője. Kérdésünkre magáról is beszélt: elárulta, hogy őt sokan zenetanárnak mondják, bár tulajdonképpen nem az, viszont csíki népzenét játszanak a csobotfalvi zenekarral, helyi igények szerint. Ebbe a saját helyi gyűjtését is beillesztették. „A közösséget szolgáljuk Isten dicsőségére” – összegzett Antal Imre.
A karácsonyi ünnepek jó alkalmat kínálnak régi hagyományok felélesztésére, éltetésére. December 26-án, csütörtökön 13 órától a csinódi ökumenikus csutakkápolnánál vendégszerepel a csíkszentdomokosi betlehemes csoport.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!