Betiltaná a román faexportot a Ponta-kormány

A miniszterelnök a kormány szerdai ülésén elmondta, eredetileg aznapra tervezte az intézkedés jóváhagyását, ám az igazságügyi minisztérium nem dolgozta ki az ehhez szükséges jogi kereteket.

Ponta felszólította a tárca szakembereit, hogy egy héten belül pótolják a mulasztást, ellenkező esetben „új munkahelyet kereshetnek maguknak\". Helyi faipari illetékesek üdvözlik a kormányszinten két éve is felmerült elképzelést.

Victor Ponta szerdán nem pontosította, milyen időszakra állítanák le a fakivitelt. Az Agerpres hírügynökség a kormányfői idézte feldolgozatlan faáruról beszélt, de nem részletezte, hogy a tiltás a nyersanyagra, a rönkárura korlátozódik-e, vagy a fűrészáru exportját is leállítanák.

Az elképzelés amúgy nem új keletű. Az akkoriban kormányfő-helyettesi tisztséget betöltő Liviu Dragnea 2013 áprilisában Nagyváradon tett javaslatot a deszka- és rönkexport időszakos leállítására a hazai fafeldolgozó ipar támogatása érdekében. A közigazgatási és régiófejlesztési miniszter azzal indokolta az intézkedést, hogy Románia óriási mennyiségű faanyagot exportál, a hazai kereskedők pedig nem tudnak versenybe szállni a külföldi vállalkozókkal a magas árak miatt.

„Tiszteletben tarjuk az Európai Unió előírásait, de gondolnunk kell az országunk jövőjére is. Rendkívül fontos, hogy úgy módosítsuk a jogszabályokat, hogy megvédhessük az erdőket, ezzel egy időben pedig a hazai fa- és bútoripart is segítsük\" – érvelt Dragnea.

A vizekért és erdőkért felelő Lucia Varga akkori tárca nélküli miniszter egyetértett a javaslattal, felhívta viszont a figyelmet, hogy az export időszakos leállításával Románia megszegné az EU szabadpiacra vonatkozó előírásait. „Az Unió minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárást indítana ellenünk, viszont amíg a per tartana, legalább visszaesne a fakivágás mértéke\" – jelentette ki két évvel ezelőtt Varga.

„Ha valóban megszületik ez az intézkedés, első találkozásunkkor fizetek önnek egy sört\" – reagált szerdán a kormány tervével kapcsolatos érdeklődésünkre Bagoly Miklós, a Kovászna megyei Pro Wood faipari klaszter elnöke. A faipari szakember a Krónikának elmondta, az ágazat képviselői nemcsak támogatják, hanem hosszabb ideje egyenesen követelik ezt a lépést a kormányzattól, egy adott térség fejlődését ugyanis alapvetően befolyásolná, ha általában betiltanák a nyersanyagexportot.

„Gyakran el szoktam mondani, hogy az az érdekünk, hogy a fa ne kérgében, hanem kartondobozban hagyja el az országot. Bár az áru szabad mozgását szavatoló uniós jogszabályok ismeretében szkeptikus vagyok e tekintetben, egyértelmű, hogy a rönk- és deszkakivitel embargója mentőövet jelentene a helyi termelők, feldolgozók számára\" – jelentette ki az ASIMCOV vállalkozói szövetséget is irányító Bagoly Miklós.

A szakember fontosnak nevezte, hogy törvényi előírások védelmezzék az erdőt, a helyi ipart Romániában, megteremtve a belföldi piaci szereplők versenyképességét. Hangsúlyozta egyúttal a hatékony és ésszerű erdőgazdálkodás jelentőségét is.

Korrektnek nevezte a kormány tervét Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is. Az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett: a képviselőház által újratárgyalt erdészeti törvény megszabja, hogy a lábon álló fát csak tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők értékesíthetik, viszont ha kitermelt fát értékesítenek, az csak olyannak adható tovább, aki legalább 40 százalékát saját termelésben használja, annak legkevesebb 40 százalékát helyben kell feldolgozni.

Lapunk kérdésére a Hargita megyei politikus elmondta, Románia elsősorban Kínába, Japánba és Közel-Keletre exportál fát. Az országban 18 millió köbmétert fát termelnek ki évente, ennek 23 százaléka kerül külföldre. Korodi felhívta a figyelmet, hogy Bulgária korábban három hónapra felfüggesztette a faexportot.

A legutóbbi adatok szerint a hazai fakitermelő vállalatok 2013-ban 28 országba exportáltak rönköt, több mint ötvenmillió euró értékben, míg ugyanabban az évben a fűrészáru-kivitel volumene meghaladta a félmilliárd eurót. A Mediafax hírügynökség szerint Romániában három – osztrák, illetve svájci – cég, a Holzindustrie Schweighofer, a Kronospan és az Egger vásárolja fel a legtöbb rönkárut: 2013-ban együttesen mintegy ötmillió köbmétert dolgoztak fel. Ez abban az évben 470 millió eurós árbevételt és csaknem 100 millió eurós nyereséget hozott a Schweighofernek.

A szászsebesi Kronospan-üzem 2012-ben mintegy negyedmilliárd eurós forgalom mellett 0,3 milliós veszteséget jelentett, az Egger pedig 2013-ban 209 millió eurós forgalom mellett 14 millió eurós nyereséget könyvelt el.