Bethlen Gábor szobra a szülőház kertjében
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
Bethlen Gábor születésnapja – egyben halálának évfordulója –, november 15. a Magyar Szórvány Napja. Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől. A ferences szerzetest a ház megvásárlásának történetéről, az ott berendezett emlékhelyről, az erdélyi magyar szellemi örökség ápolásáról kérdeztük, illetve arról is, hogy Bethlen Gábor munkássága milyen üzenetet hordoz a Magyar Szórvány Napján az erdélyi magyarság számára.
2026. november 15., 09:332026. november 15., 09:33
November 15-ét a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította az RMDSZ 2011-ben, 2015-ben pedig a magyar Országgyűlés is kiemelt nappá tette – ez idén Bethlen Gábor születésének 446., illetve halálának 397. évfordulójára esik. A néhai fejedelem, akinek nevéhez Erdély aranykorát kötik, a Hunyad megyei Marosillyén született, édesapja, Bethlen Farkas ugyanis akkor éppen annak a négy kilométeres kőfalnak az építését felügyelte, amely a Temesvár és Lippa felől érkező oszmán seregek elleni védekezést szolgálta, és Báthory Istvántól megkapta a dél-erdélyi birtokot.
A ma is látható Veres-bástya, amelyben a történetírás szerint a későbbi fejedelem, Bethlen Gábor született, jelenleg a dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdona. A Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott alapítvány nemcsak gyermekotthon-hálózatot működtet, hanem műemlékvédelmi tevékenységet is végez:
A jelenlegi csíksomlyói lelkész, aki korábban több mint 30 évig a dél-erdélyi szórványban szolgált, a Krónika kérésére felidézte az ingatlan 2002-es megvásárlásának körülményeit.
„Mint dévai plébános Marosillyére is jártam misézni, és megkeresett egy idős néni, s megkérdezte: nem veszem meg Bethlen Gábor szülőházát? Hogy őszinte legyek, nem is tudtam, hogy a fejedelem Marosillyén született, azt meg végképp nem, hogy az épület fenn is maradt a történelem viharai közepette” – kezdte a szerzetes.
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
Az épület tényleg állt, igaz, a gaz szinte teljesen ellepte. A kórház mellett levéltárként tartották nyilván, de valójában nem használták semmire.
„Ócska, régi dolgok voltak benne, pókháló tetőtől talpig” – írta le az állapotokat Csaba testvér.
Mint mesélte, különböző fórumoknak, intézményeknek írt leveleket, még a magyar honvédségnek is, hogy eladó Bethlen Gábor szülőháza, de választ se kapott.
„Gondolom, ők se hitték el” – jegyezte meg, aztán hozzátette, mi adta a végső elhatározást, hogy a már említett hölgy unszolására megvásárolja az alapítvány nevében a történelmi jelentőségű épületet:
A próféta is, amikor ostromolták Jeruzsálemet, az ostromlott területen kívül egy szőlőst megvásárolt, mert hitt abban, hogy a maradék megtér. Tízmillió forint volt akkoriban az ára, ami szinte egy egész éves költségvetésünket tette ki. Megbeszéltem a kollégákkal, hogy én odaadom azt a pénzt, aztán a Jóisten majd valahogy kirendeli nekünk. Akkor úgy döntöttünk, hogy amolyan prófétai jelként, Dél-Erdélyben ezt a történelmi helyet, az »árva köveket« megvesszük. Sikerült is a vásárt nyélbe ütni, majd vagy öt-nyolc évig javítgattuk.”
Böjte Csaba szerint az árva köveket is meg kell menteni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mostanra nagyon szépen megújult a Veres-bástya. Böjte Csaba szerint egy alkalommal, amikor magyar országgyűlési képviselők jártak ott látogatóban, mondta nekik, hogy a szórványt és a szórványban lévő kincseket – mint például Bethlen Gábor szülőháza vagy a piski csatatér – nem szabad hagyni elveszni. „Akkor aztán előterjesztették a magyar parlamentben, és végül így lett november 15., Bethlen Gábor születésének és halálának az évfordulója a Magyar Szórvány Napja” – idézte fel.
Marosillye (románul: Ilia, németül: Elienmarkt) Hunyad megyében, Dévától 21 km-re északnyugatra, a Maros jobb partján fekszik. A 2022-ben lebonyolított, de a 2021-es adatokat tükröző népszámláláson a 3144 lakosból 7-en vallották magukat magyarnak (346 lakosnak nem ismert a nemzetisége, így az etnikai hovatartozásukat vállalók között 0,25 százalékot tesz ki a amagyarok aránya).
A Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban már közel 7000-en nőttek fel, de Csaba testvér gyermekmentő tevékenysége mellett nagyon fontos a műemlékvédő munkássága is: magyar vonatkozású emlékműveket és műemlékeket, történelmi helyszíneket „fogadott örökbe”. Az otthonok is történelmi helyszíneken működnek, például:
A Veres-bástya Böjte Csabs alapítványának köszönhetően újult meg
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
„Az utóbbi időben nagyon foglalkoztat a piski csatatér. Ezerötszáz katona van ott valahol eltemetve, jeltelen sírba, és nagy fegyverténynek tartom azt, hogy előkerültek az 1800-as években épített, tíz méter magas, több tonnás kövekből összerakott emlékoszlopnak a darabjai. Egy román néni kertjében voltak, és visszaadta. Igaz, hogy száz év alatt szinte belesüllyedtek a földbe, a legtöbb nem is látszott. Negyvenkilenc kődarab, és sikerült újból felépíteni, most látogatható, nagyon szépen fel van újítva. A régi emléktáblák nem maradtak meg, de újragyártottuk, és idén felraktuk, úgyhogy most teljes pompájában meg lehet nézni Piskin” – mondta lelkesen Csaba testvér.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Mind a piski emlékmű, mind Bethlen Gábor szülőháza viszonylag könnyen megközelíthető az utazók számára: az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának lehajtói egyenesen oda visznek. A Veres-bástya látogatható is, de a szándékot előre kell jelezni a ház gondozójánál és idegenvezetőjénél. Neve és elérhetősége megtalálható a Bethlen Gábor szülőháza című internetes oldalon.
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
„Ebben az emlékházban sikerült Erdély fejedelmeiről egy arcképcsarnokot kialakítani, de régi pénzérmék is láthatók, megvan annak a szerződésnek a hiteles másolata, amellyel Marosvásárhelyen Báthory István Bethlen Farkasnak, Bethlen Gábor édesapjának adományozta ezt a birtokot. Érdekes dolgok vannak ott, úgyhogy mindenképpen érdemes megállni, és egy imát elmondani” – bátorította az érdeklődőket Böjte Csaba.
Arra kértük Böjte Csabát mint Bethlen Gábor emlékének és szellemi örökségének az ápolóját, hogy fogalmazza meg üzenetét a Magyar Szórvány Napjára.
– jelentette ki.
Szórvány-napi megemlékezés a Veres-bástyában
Bethlen Gábor szülőházában évente kétszert tart nagyobb ünnepséget a dévai Szent Ferenc Alapítvány: május végén megújítják az Istennel kötött szövetséget, majálissal egybekötve, az alapítvány otthonainak bentlakói részvételével. A másik nagyobb rendezvény a fejedelemre való emlékezés a születésének és halálának évfordulóján. Idén vasárnapra esik november 15., amikor is délután négy órától várják az érdeklődőket; fellép a dévai reneszánsz zenekar és néptánccsoport, illetve köszöntőbeszédek is elhangzanak.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!