
2012. június 08., 10:382012. június 08., 10:38
– Miért döntött úgy, hogy négy év kihagyás után ismét megpróbálja „bevenni” a polgármesteri hivatalt, amelyet 2008-ig három mandátumon át irányított?
– A fő szempont az volt, hogy visszavezessem a közösséget a mellékutcából a történelem főutcájára, hogy ismét rólunk szóljon az újkori történelem, tehát ne egy lemaradó város legyen a Székelyföldön, hanem mi legyünk a székelyek.
– Polgármesterként melyek lennének a prioritásai?
– Munka, otthon, biztonság. Az óriási munkanélküliség csökkentése az egyik prioritás. Munkahelyeket kell teremteni, ennek érdekében ipari parkot kell építeni, ahová munkahelyteremtő beruházásokat lehet vonzani. Otthonokat kell teremteni, ami azt jelenti, hogy a Csereháthoz hasonló lakónegyedeket kell építeni, azon túlmenően azon is kell gondolkodni, hogy hogyan lehetne a kertes családi házas övezetekben a fiatalok építkezéseit támogatni. A biztonságteremtésben benne van a közbiztonság kérdése, olyan emberekre – hogy ez testület, helyi rendőrség vagy egyesület, az már másodlagos – kell bízni ennek az irányítását akiről elmondhatjuk, hogy feddhetetlen erkölcsileg és szakmailag egyaránt.
Ebben az is benne van, hogy a lakásmaffiától is meg kell védenünk az udvarhelyieket, s nem hagyjuk, hogy a kiszolgáltatottak az uzsorakamatosok prédájává váljanak. A biztonság arról is szól, hogy ki kell űznünk a félelmet az emberek lelkéből, hiszen ismét a félelem ült ránk, a ‘89 előtti félelem. Kitiltanak a helyi RMDSZ-es televízióból, a ballagásokról, levetetik az óriásplakátot a gabonaraktárról, megpróbálják kitiltani Kövér Lászlót az országból – ezek mind-mind olyan módszerek, amit igyekeznénk elfelejteni. A szavazófülke magányában viszont csak saját magunk vagyunk.
Teremtsünk egy szabad világot, számoljuk fel a félelmeinket, mert arra van szükségünk, hogy itthon szabadon építkezhessünk. A székely főváros program összecseng a területi autonómia igényével, mert akkor tudunk főváros lenni, ha van közigazgatási területünk. A Székelyföld akkor tud jó irányba haladni, ha van egy mozdony, amely megszabja az irányt. Ezt a szerepet szánnánk Udvarhelynek.
Simon Eszter
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.