
Fotó: Kristó Róbert
2012. június 08., 10:492012. június 08., 10:49
– Melyek azok a csíkszeredai problémák, amelyeken változtatni kell? Egyáltalán mit lehet négy év alatt megoldani?
– A beruházásokat mindenképp folytatni kell, hiszen infrastruktúra nélkül szinte semmi sincs. Továbbá fontosnak tartom a munkahelyteremtést. Ezt pedig csak úgy lehet, ha a szubjektív tényezőket kizárjuk. Minden befektető előtt ki kell tárni a város kapuit, mert ők tudnak munkahelyeket teremteni. Szabni kell persze bizonyos kritériumokat, például hogy a befektető a városlakók közül alkalmazza az új munkaerőt. Így talán csökkenteni lehetne az elvándorlást. Ugyanakkor a fiataloknak olyan életteret kell biztosítani, hogy ne kényszerüljenek az elvándorlásra.
– A pártok közül kampány alatt eddig egyik sem érintette a csíkszeredai cigányok kérdését.
– A csíkszeredai cigány közösséget a mostani lakóhelyükön kellene fejleszteni. Ott óvodát kellene kialakítani, persze tudom, hogy rögtön jönne a támadás, hogy ezáltal elválasztjuk őket a magyaroktól, illetve románoktól. Be kell vallanom, tetszett az Izraelben látott kibucrendszer: ott egy helyen voltak a családok, együtt étkeztek, együtt dolgoztak, a gyerekek együtt tanultak. A cigány közösségeknek ilyen, az itteni körülményekre alakított kibucrendszerekben – amiket persze a cigányság is elfogadna – kellene munkahelyeket teremteni. A kisgyerekeket pedig már pár éves korukban meg lehetne tanítani a tisztálkodás fontosságára.
– A kampány a csíkszeredai MPP részéről eléggé csendesre sikeredett. Az esélytelenek nyugalmával kampányoltak?
– Nem erről van szó. Kampány előtt végeztünk egy felmérést, amelyből kiderült, hogy amikor az MPP-ből menekültek az emberek az új pártba, ez sokkolta a helyi szervezetet, illetve szimpatizánsokat. A polgári pártból néhányan azért mentek el, hogy a szervezetet elsorvasszák. Aztán miután elvállaltam a jelöltséget, és vittem magammal két fiatal tanácsosjelöltet is, a csíkszeredai MPP magára talált: képletesen szólva, levágták a gyík farkát, ám az visszanőtt. Mi elhatároztuk, hogy senkit sem mocskolunk be, nem támadjuk ellenfeleinket. Ha letépik a plakátjainkat, akkor másnap visszaragasztjuk.
– Milyen eredményre számítanak?
– Én úgy érzem, hogy nekünk van a legnagyobb esélyünk. Még pontosabban fogalmazok: úgy érzem, hogy mi vagyunk az esélyesek.
Kozán István
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.