Bernády-ügy: nincs előrelépés

A mintegy nyolcezer támogató aláírást összegyűjtő szülőknek Dumitru Matei főtanfelügyelőben is csalódniuk kellett, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) önkormányzati képviselője ugyanis korábban a sajtó képviselői előtt ígérte meg, hogy a legközelebbi tanácsülésen ő maga lesz az, aki beterjeszti a névadási határozattervezetet. Ezzel szemben a november végi önkormányzati ülés napirendjei között nem szerepelt a kezdeményezés.

Nyílt levelezgetés az illetékesekkel

A szülők akciócsoportja szerint Csegzi Sándor alpolgármester „úgy tesz, mintha lázasan dolgozna azon, hogy a 2-es iskola a Bernády György nevét viselje” – olvasható az elöljáróhoz címzett nyílt levélben. „Egy szép napon arra ébredtünk, hogy civil akciókat kell szerveznünk azért, hogy az általunk megválasztott politikusok tegyenek valamit a magyar közösségért, a magyar gyerekekért. Ha mi nem léptünk volna, most lehet, hogy gyerekeink a Păunescu-iskolába járnának” – jelentik ki a magyar szülők, akkor kezdtek aláírásgyűjtésbe, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik helyi vezetője, a magyarellenességéről elhíresült Cornel Brişcaru a tavaly elhunyt udvari költő, Adrian Păunescu nevét javasolta a Bernády által létrehozott tanintézet homlokzatára. A PSD javaslatát tizenegyezer városlakó támogatta aláírásával, az ötletet ugyanakkor az iskola igazgatónője, Codruţa Băciuţ is felkarolta.

Csegzi: dobbal nem lehet verebet fogni

Csegzi Sándor szerint nem a levelezgetés a megoldás, annál is inkább, mivel a magyar szülők és a magyar politikum célja közös. Az alpolgármester tegnap újabb megbeszélést folytatott az akciócsoport vezetőivel, megpróbálta meggyőzni a szülőket, hogy ha politikai síkra terelték a kérdés megoldását, akkor hagyják, hogy ő és társai a politikai eszközök felhasználásával küzdjenek. „Dobbal nem lehet verebet fogni – állítja Csegzi. – Hiába van konszenzus az RMDSZ és a PDL között, ha jogilag nem készítjük elő megfelelőképpen, bármikor akadhat egy magyarfaló egyén, aki a bíróságon megtámadja a döntést, és úgy járunk, mint a Kossuth utcával, amelyért évekig pereskedtünk, majd végül veszítettünk.” A névadás ügyét szorgalmazó szülők egyike, Kutasi Nimród lapunknak elmondta, nem kértek törvénytelenséget senkitől, csupán három hónap elteltével úgy érzik, nem kerültek közelebb a megoldáshoz. „Ígéretek szintjén közelebb vagyunk, de a tények alapján ugyanott tartunk, ahonnan elindultunk” – pontosított.

Értelmezett törvények

Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos sem örül a szülők „hangoskodásának”. Szerinte így lényegesen nehezebb lépni, főként a román politikai partnereknek.

Arra a kérdésre, hogy jelen pillanatban kinek a térfelén a labda, Csegzi és Kolozsváry ellentétesen vélekedtek. Az alpolgármester szerint a névadás még mindig nem tartozik a tanács hatáskörébe. Az RMDSZ frakcióvezetője viszont homlokegyenest mást állít – miközben mindketten a 2002/63-as kormányrendeletre hivatkoznak. „Romániában mindenki úgy értelmezi a törvényeket, ahogy akarja. Az általam megkérdezett jogászok olvasatában a 2002/63-as, időközben kiegészített kormányrendelet az önkormányzat hatáskörébe utalja az alárendeltségébe tartozó intézmények átnevezésének jogát. Az iskolák pedig nemcsak a tanfelügyelőséghez, hanem a városházához is tartoznak” – érvelt Kolozsváry Zoltán.

Az RMDSZ-es tanácsosok rangidőse, aki tegnap újabb egyeztetést folytatott Dorin Florea polgármesterrel és Dumitru Matei főtanfelügyelővel, a Krónikának elmondta: tanácsi határozatot készít elő a névadásra, amit december 22-én majd PDL-s főtanfelügyelő-politikus kollégája fog benyújtani.