
A gyulafehérvári fejedelmi palota felújításra váró B-szárnya
Fotó: Regiocentru.ro
A gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát újítják fel európai uniós támogatással a tavaly átadott főépület után. Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító gyulafehérvári ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
2025. augusztus 04., 20:212025. augusztus 04., 20:21
A felújítandó épületszárny a már restaurált, tavaly átadott főépülettel szomszédos, korszerűsítése után multifunkcionális tereket alakítanak ki benne – jelentette az Agerpres hírügynökség a projektről tartott hétfői sajtótájékoztatóról tudósítva. A sajtóeseményen Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester, Simion Crețu, a központi fejlesztési ügynökség vezetője és Robert Roman, az épületegyüttes már felújított szárnyában kialakított Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum igazgatója vett részt.
Mint elhangzott, a felújítandó szárny 19. századi, de korábbi falmaradványokat is tartalmaz. A kivitelezési tendert meghirdették, a szerződést ősszel írnák alá, míg a munkálatokkal 2028 őszére kellene elkészülni. Mint arról korábban beszámoltunk, a projekt értéke 7,3 millió euró, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás és mintegy 800 ezer euró az önrész. A 3700 négyzetméteres alapterületű ingatlan restaurálása után kulturális és oktatási célú rendezvényeknek adna helyet.

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
A felújítás strukturális, funkcionális és műemlékvédelmi beavatkozásokat is magába foglal, a kőelemek restaurálása mellett a belső terek kialakítására és berendezésére is kiterjed, tiszteletben tartva az ingatlan műemlék jellegét.
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Fotó: Regiocentru.ro
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után tavaly februárban adták át. A munkálatokat vezető Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember akkor az MTI-nek úgy értékelt: az épületszárny felújítása, a gyulafehérvári vár rehabilitációja példaértékű Erdélyben, és reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
szóljon hozzá!