
A gyulafehérvári fejedelmi palota felújításra váró B-szárnya
Fotó: Regiocentru.ro
A gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát újítják fel európai uniós támogatással a tavaly átadott főépület után. Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító gyulafehérvári ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
2025. augusztus 04., 20:212025. augusztus 04., 20:21
A felújítandó épületszárny a már restaurált, tavaly átadott főépülettel szomszédos, korszerűsítése után multifunkcionális tereket alakítanak ki benne – jelentette az Agerpres hírügynökség a projektről tartott hétfői sajtótájékoztatóról tudósítva. A sajtóeseményen Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester, Simion Crețu, a központi fejlesztési ügynökség vezetője és Robert Roman, az épületegyüttes már felújított szárnyában kialakított Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum igazgatója vett részt.
Mint elhangzott, a felújítandó szárny 19. századi, de korábbi falmaradványokat is tartalmaz. A kivitelezési tendert meghirdették, a szerződést ősszel írnák alá, míg a munkálatokkal 2028 őszére kellene elkészülni. Mint arról korábban beszámoltunk, a projekt értéke 7,3 millió euró, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás és mintegy 800 ezer euró az önrész. A 3700 négyzetméteres alapterületű ingatlan restaurálása után kulturális és oktatási célú rendezvényeknek adna helyet.

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
A felújítás strukturális, funkcionális és műemlékvédelmi beavatkozásokat is magába foglal, a kőelemek restaurálása mellett a belső terek kialakítására és berendezésére is kiterjed, tiszteletben tartva az ingatlan műemlék jellegét.
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Fotó: Regiocentru.ro
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után tavaly februárban adták át. A munkálatokat vezető Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember akkor az MTI-nek úgy értékelt: az épületszárny felújítása, a gyulafehérvári vár rehabilitációja példaértékű Erdélyben, és reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
szóljon hozzá!