
Kovászna megye tavaly kormányhatározattal elfogadott zászlaja
Fotó: Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület
Elképesztőnek tartja az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, hogy a brassói táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
2022. június 17., 14:072022. június 17., 14:07
2022. június 17., 14:122022. június 17., 14:12
A sepsiszentgyörgyi Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja vezette egyesület annak nyomán foglalt állást, hogy – mint arról beszámoltunk – a Cenk alatti város ítélőtáblája június 14-én kihirdetett ítéletében érvénytelenítette a Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. A táblabíróság áprilisban hasonló ítéletet hirdetett Sepsiszentgyörgy városzászlaja ügyében, ugyancsak két nacionalista román szervezet keresete nyomán. El a kezekkel a zászlókról! című közleményében az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület felidézi: Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a táblabíróság azzal indokolja a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy
„Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a brassói táblabíróság –, hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt” – idézi az ítélet indoklását a szakmai szervezet.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi, a háromszéki megyeszékhely zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja pedig kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. „A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó!” – szögezi le a szervezet. Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.
„Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem” – állapítja meg az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. A szervezet azt javasolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek. Leszögezik, hogy a címertudomány (heraldika) és a zászlótudomány (vexillológia) tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.
A szervezet ajánlja, hogy a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre.

Beigazolódott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester félelme, miszerint a háromszéki megyeszékhely zászlójáról szóló kormányhatározat áprilisi bírósági érvénytelenítése csupán az első eset, amely után sok más következik.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!