
Kovászna megye tavaly kormányhatározattal elfogadott zászlaja
Fotó: Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület
Elképesztőnek tartja az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, hogy a brassói táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
2022. június 17., 14:072022. június 17., 14:07
2022. június 17., 14:122022. június 17., 14:12
A sepsiszentgyörgyi Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja vezette egyesület annak nyomán foglalt állást, hogy – mint arról beszámoltunk – a Cenk alatti város ítélőtáblája június 14-én kihirdetett ítéletében érvénytelenítette a Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. A táblabíróság áprilisban hasonló ítéletet hirdetett Sepsiszentgyörgy városzászlaja ügyében, ugyancsak két nacionalista román szervezet keresete nyomán. El a kezekkel a zászlókról! című közleményében az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület felidézi: Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a táblabíróság azzal indokolja a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy
„Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a brassói táblabíróság –, hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt” – idézi az ítélet indoklását a szakmai szervezet.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi, a háromszéki megyeszékhely zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja pedig kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. „A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó!” – szögezi le a szervezet. Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.
„Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem” – állapítja meg az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. A szervezet azt javasolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek. Leszögezik, hogy a címertudomány (heraldika) és a zászlótudomány (vexillológia) tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.
A szervezet ajánlja, hogy a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre.

Beigazolódott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester félelme, miszerint a háromszéki megyeszékhely zászlójáról szóló kormányhatározat áprilisi bírósági érvénytelenítése csupán az első eset, amely után sok más következik.
Egymásnak ellentmondó hatósági nyilatkozatok überelik az évek óta fékező bürokráciát és a sorozatosan be nem igazolódó politikusi reményeket a marosvásárhelyi terelőút ügyében. Amelynek kálváriája 2014 óta húzódik.
Elutasította az ozsdolai Láros Közbirtokosság óvását a román államot képviselő pénzügyminisztérium által indított perben a Kovászna Megyei Törvényszék.
Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára – közölte az RMDSZ.
Egy 68 éves aradi férfit rongálás és uzsora gyanújával vizsgálnak, miután a rendőrök házkutatást tartottak a lakásán, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
szóljon hozzá!