
Kovászna megye tavaly kormányhatározattal elfogadott zászlaja
Fotó: Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület
Elképesztőnek tartja az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, hogy a brassói táblabíróság megsemmisítette a Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.
2022. június 17., 14:072022. június 17., 14:07
2022. június 17., 14:122022. június 17., 14:12
A sepsiszentgyörgyi Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja vezette egyesület annak nyomán foglalt állást, hogy – mint arról beszámoltunk – a Cenk alatti város ítélőtáblája június 14-én kihirdetett ítéletében érvénytelenítette a Kovászna megye zászlaját elfogadó kormányhatározatot. A táblabíróság áprilisban hasonló ítéletet hirdetett Sepsiszentgyörgy városzászlaja ügyében, ugyancsak két nacionalista román szervezet keresete nyomán. El a kezekkel a zászlókról! című közleményében az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület felidézi: Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a táblabíróság azzal indokolja a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy
„Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a brassói táblabíróság –, hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt” – idézi az ítélet indoklását a szakmai szervezet.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi, a háromszéki megyeszékhely zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja pedig kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. „A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó!” – szögezi le a szervezet. Kovászna megye zászlaja széles aranysávval vágott kék téglalap, melynek közepén a megye 2007-ben elfogadott hivatalos címere kapott helyet. Ez tulajdonképpen Háromszék történelmi címere, melyet Erdélynek Romániához való csatolását követően a román hatóságok 1928-ban hivatalosítottak.
„Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem” – állapítja meg az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. A szervezet azt javasolja az alperes önkormányzatoknak, hogy a per során ne bonyolódjanak bele a felperes oda nem illő keresetének pontjait cáfolni, hanem kizárólag tudományos érveket hozzanak fel, hisz azok egyértelműek. Leszögezik, hogy a címertudomány (heraldika) és a zászlótudomány (vexillológia) tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.
A szervezet ajánlja, hogy a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre.

Beigazolódott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester félelme, miszerint a háromszéki megyeszékhely zászlójáról szóló kormányhatározat áprilisi bírósági érvénytelenítése csupán az első eset, amely után sok más következik.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
szóljon hozzá!