Az NVI elnöke (középen) és munkatársai az április 12-ei magyarországi választásokon való részvételhez szükséges tudnivalókat ismertették, kitérve a levélszavazat és a külképviseleti szavazás tudnivalóira
Fotó: Rostás Szabolcs
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le szerdán a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Az anyaországi illetékes beszámolt a választási előkészületekről, a levélszavazás menetéről, ismertetve, miként kerülhetik el a külhoni magyarok az érvénytelen szavazást. Kitért arra is, hány mandátumot befolyásolhatnak idén a külhoni levélszavazatok.
2026. március 04., 14:572026. március 04., 14:57
2026. március 04., 15:372026. március 04., 15:37
Az április 12-ei országgyűlési választásokkal, valamint a külhoni magyarok levélszavazásával kapcsolatos adatokat, információkat, tudnivalókat ismertették szerdán Kolozsváron a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetői. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly 904 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárnak küldött az NVI értesítőt, amelyben felhívta az érintettek figyelmét arra a lehetőségre, hogy regisztrálhatnak a levélszavazáshoz. Közülük jelenleg 471 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, ami 15 ezerrel több, mint négy éve, viszont növekedni fog, mert a határon túli magyar állampolgároknak március 18-áig van lehetőségük regisztrálni (ezt online is megtehetik, például a www.regisztracio.ro oldalon) levélszavazathoz.
Egyébként a 2022-es anyaországi parlamenti megmérettetésen 456 ezer határon túli magyar állampolgár volt jogosult levélszavazásra. Ez azonban nem jelenti, hogy ennyien szavaztak is:
Nagy Attila elmondta: a levélszavazás teljesen bevett és jól működő jogintézmény, Magyarországon hasonló a szabályozása más nyugati államokéhoz
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyébként az azonosító nyilatkozat egyszerűsödött, a választópolgár nevét, születési helyét és idejét, valamint egy magyar okmány (ez lehet magyar személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedélyt vagy a honosítási okirat) számát kell felvezetni. Továbbá az is lényeges, hogy ezt a nyilatkozatot alá kell írni, ez is fontos részfeltétele az érvényes szavazat leadásának. A választási hatóság vezetője kiemelte, a választójogi rendszer „megfelelően körül van bástyázva jogilag”, éppen ezért nem lehet engedni olyan minimum követelményekből, mint hogy az azonosító nyilatkozatot a választópolgár kitöltse és aláírja, hiszen ez tanúsítja a hatóságok számára, hogy ezt személyesen tette meg és valóban ő szavazott, majd küldte vissza a levélcsomagot.
„További fontos momentum, hogy miután kitöltöttük a szavazólapot, azt a belső borítékban kell elhelyezni, majd a borítékot le kell zárni. Ezt is vizsgáljuk minden esetben, és ha a belső boríték nincs lezárva, akkor nem áll módunkban elfogadni a szavazatot” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Nagy Attila. A levélszavazatok visszajuttatása kapcsán az NVI vezetője közölte, noha lehetősége van a választópolgároknak postai úton is megtenni ezt, azt javasolják, hogy ha erre lehetőségük van, személyesen adják le Magyarország valamelyik diplomáciai képviseletén. Hozzátette, meg is bízhatnak valakit – családtagot, ismerőst vagy valamely civil szervezet képviselőjét – azzal, hogy eljuttassa a levélszavazatot például a csíkszeredai vagy a kolozsvári főkonzulátusra, szerinte ugyanis ez legitim és jogszerű módja a levélszavazat visszajuttatásának.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Különben a magyar hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy jelentsék feléjük magyar állampolgárságú hozzátartozójuk elhalálozását, hiszen ezáltal tudják kivezetni őket a levélszavazók névjegyzékéből. Lapunk ezzel kapcsolatban reagáltatta a választási iroda vezetőjét a Demokratikus Koalíció (DK) vádjaira, miszerint a levélszavazásos választási rendszer csalásra nyújt lehetőséget, illetve hogy szerintük például gyakorlatilag bárki leszavazhat elhunyt választópolgár nevében. Nagy Attila ezzel összefüggésben elmondta, hogy a levélszavazás teljesen bevett és jól működő jogintézmény, a magyar szabályozás pedig hasonló számos nyugat-európai állam által alkalmazott gyakorlathoz.
Aki megházasodik, hamarabb szavazhat
Érdekes statisztikai adatok is kiderültek a kolozsvári sajtótájékoztatón. Például a magyarországi lakcímmel rendelkező és az ottani lakcímmel nem rendelkező választópolgárok között ugyanolyan arányban vannak a 100 év fölötti személyek. 10 ezer választópolgárból 3 fő száz év fölötti, és ez az arány megegyezik a Magyarországon és a világ bármely táján élő magyarok között. Továbbá regisztrálásra jogosultak a már a 17. életévüket betöltött magyar állampolgárok is, de a választáson csak akkor vehetnek részt, ha felnőtt korúvá válnak, tehát 18 éves kortól. Nagy Attila, az NVI elnöke közölte azt is, hogy a magyar jogszabályok alapján azt is megilleti a választójog, aki csak a 16. életévét töltötte be ugyan, de már megházasodott.
„Vannak olyan államok, például Hollandia, amelyek 10 év inaktivitást követően sem törlik a névjegyzékből a szavazópolgárt. A mi rendszerünk azért is jó és megbízható, mert beindultak ezek a mechanizmusok, és mint említettem, közel 50 ezer választópolgárt töröltünk a névjegyzékből a jogintézmény bevezetése óta. Fontos hozzátenni azt is, hogy az azonosító nyilatkozatot személyesen kell kitöltenie a választópolgárnak, de még ha a kitöltésben segít is valaki, aláírnia személyesen kell, és aki más helyett megtenné, az bűncselekményt követ el. Én nem tudok ilyen esetről. Sok mindennel lehet visszaélni, sok mindennel lehet csalni – nem csak a választójog gyakorlására gondolok –, de úgy vélem, hogy amikor ezeket a szabályokat megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban” – válaszolt a Krónika kérdésére Nagy Attila. Aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a választási eljárásról szóló törvény területi hatálya éppen a levélszavazás intézményének bevezetése miatt már nem csak Magyarországra, hanem külföldre is kiterjed.
Megtudtuk, a levélszavazók névjegyzékébe regisztráló választópolgárok száma jelenleg 471 ezer, közülük 287 ezren kérték a levélcsomag romániai lakcímre kézbesítését
Fotó: Rostás Szabolcs
Lapunk emlékeztetett a DK ama kezdeményezésére is, miszerint megfosztanák a szavazati joguktól azokat a magyar állampolgárokat, akik nem Magyarországon adóznak, illetve nem élnek ott életvitelszerűen. Ennek kapcsán felvetettük az NVI elnökének, hogy mindez tulajdonképpen azt jelenti: az ellenzéki alakulat nem csak a könnyített honosítás útján állampolgársághoz jutott, hanem a külföldön élő valamennyi magyar állampolgártól megvonná a választójogot, hiszen többségük nem Magyarországon él és adózik.
Nagy Attila előrebocsátotta, neki nem tiszte a politikai nyilatkozatok minősítése, technikai értelemben ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Magyarország alkotmánya szabályozza a választójogot, és az alaptörvény e téren nem tesz különbséget. „Az alaptörvény azt mondja, hogy általános és egyenlő választójog illet meg minden magyar állampolgárt és sarkalatos törvény kötheti annak a teljességét egyéb feltételekhez. Itt az egyetlen olyan feltétel, amit ennek kapcsán tesz a magyar szabályozás, az a lakcímhez kötött, illetve a lakcím nélküli választói jogosultság eltérő mivolta” – állapította meg az NVI elnöke. Aki kérdésünkre ismertette: Magyarország külföldi képviseletein 2022-ben 58 ezren voksoltak, de idén több választópolgárra számítanak, mivel azóta 147-ről 151-re nőtt a külképviseletek száma.
Kérdésre válaszolva Nagy Attila kitért arra is, hogy a 2022-es országgyűlési választáson leadott 256 ezer érvényes levélszavazat két parlamenti mandátum sorsát befolyásolta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a külhoni levélszavazatok mandátummá történő számszerűsítése mindig attól függ, mennyien szavaztak az adott megmérettetésen, illetve mekkora volt az országos részvételi arány. Ennek volt betudható, hogy például 2018-ban egyetlen mandátum sorsát sem befolyásolták a levélszavazatok, míg 2014-ben (amikor először szavazhattak a határon túliak) egy parlamenti mandátum dőlt el a külhoni voksoknak köszönhetően.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás