A nagyváradi Szent László híd, háttérben a városháza
Fotó: Crisana
Két háromalakos szoboregyüttessel tisztelegne a román egyesülés centenáriuma előtt a nagyváradi városvezetés. Az Ilie Bolojan vezette önkormányzat azonban nem hajlandó a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó alpontjait is belefoglalni a pályázati kiírásba.
2017. szeptember 06., 11:142017. szeptember 06., 11:14
2017. szeptember 06., 11:172017. szeptember 06., 11:17
Ilie Bolojan nagyváradi polgármester egyenesen tiszteletlenségnek titulálta az RMDSZ azon javaslatát, hogy a városalapító Szent László király alakja, illetve a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó alpontjai is szerepeljenek kiindulópontként a városvezetés pályázati kiírásában.
Ezt két háromalakos szoborcsoport tervének elkészítésére hirdették meg a román történetírásban „nagy egyesülésnek” nevezett gyulafehérvári román nagygyűlés jövőre esedékes 100. évfordulója alkalmából. A városi tanácsban kétharmados többséggel rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legutóbbi tanácsülésen lesöpörte az asztalról a Kirei Melinda RMDSZ-es önkormányzati képviselő által ismertetett javaslatot, így végül a szövetség frakciója tartózkodott a határozattervezet elfogadásakor.
A nagyváradi közgyűlés még év elején döntött arról, hogy
hogy az kiszolgálja az egyre nagyobb gépkocsiforgalmat, és az évforduló közelségére való tekintettel az új átkelőt Centenáriumi hídnak (Podul Centenarului) nevezi el.
így emlékeztetve az arra járót Erdély Romániához való csatolására. Az említett műalkotások pályázati kiírásáról legutóbbi, csütörtöki ülésén döntött a tanács, vázolta az előzményeket a Krónikának Kirei Melinda.
Az RMDSZ váradi tanácsosa elmondta, mivel a szövetség alig lát lehetőséget arra, hogy a városvezetés a következő időszakban engedélyezze a magyar közösség által immár évek óta kért Szent László-szobrot, az az ötletük támadt, hogy összekötik azt a mostani szobortervvel.
– fogalmazta meg az alapötletet Kirei, aki szerint mivel a kiírásban nem szerepelt tételesen, hogy figuratív vagy nonfiguratív alkotást várnak, az RMDSZ-frakció két javaslattal is előállt.
– magyarázta lapunknak a tanácsos, aki szerint meg lehetett volna oldani, hogy a figurák harmonikus együttest alkossanak.
Szent László király szobra a székesegyház és püspöki palota előtt
A másik javaslat a nonfiguratív emlékmű esetében lett volna aktuális, ez esetben ugyanis az RMDSZ azt kérte, hogy a hídfőkön tüntessék fel olvasható formában a gyulafehérvári nyilatkozat 3. pontjának 6 alpontját, melyben az új román állam többek között a kisebbségek jogainak biztosítására is ígéretet tesz.
így az RMDSZ-frakció tartózkodott a határozattervezet elfogadásakor.
Kirei Melinda hangsúlyozta, a jelenlegi ötlet egyfajta kompromisszumos megoldás lett volna a magyar közösség által évek óta kért Szent László szoborra, melyet konkrét ígéret híján folyamatosan elnapol a városvezetés.
„Nem igazán láttunk lehetőséget arra, hogy a következő időszakban sor kerüljön rá, jobban bíztunk abban, hogy elfogadják a mostani javaslatot.
– indokolta a kezdeményezést az önkormányzati képviselő.
A tervezett lovasszobor makettje
Fotó: Bihar megyei RMDSZ
Mint mondta, az ötletet az adta, hogy az épülő közúti híd közel van a Szent László térhez – amelyet a királyszobor helyszínének javasolt a váradi magyar közösség – és idővel azt akár közelebb is lehetett volna hozni.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Varadinum Kulturális Alapítvány és a történelmi egyházak kezdeményezésére
Deák Árpád helyi szobrászművész makettje öntödébe is került, a szövetség júniusi tájékoztatása szerint Aradon bronzból öntik ki a lovon ülő király alakját. Az RMDSZ által meghirdetett adománygyűjtési akcióhoz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is csatlakozott, melynek vezetői
Deák Árpád szobrászművész a szobor makettjével
Fotó: Reggeli Újság
Nagyváradon korábban szintén közösségi összefogással valósult meg az Ezredévi emléktéren található Szacsvay-szobor restaurálása is, emlékeztetett a gyűjtés elindításakor Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke.
Az Ilie Bolojan vezette polgármesteri hivatal egyébként pár évvel ezelőtt a Szent László tér felújításakor azzal „kenyerezte le” a szoborállítást követelő magyar közösséget, hogy a szintén felújított főtéri hidat a városalapító királyról nevezte el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!