Hirdetés

Befogadók a magyar óvodák

Az ország nagyvárosaiban található óvodákban kialakult helyzettel ellentétben a magyar csoportokra nem jellemzõ, hogy hely hiányában ne tudnák fogadni a kisgyerekeket.

Krónika

2013. június 06., 08:282013. június 06., 08:28

A legtöbb, magyarok által lakott megyében nem jelent gondot a helyhiány, lapunk megkeresésére csupán a marosvásárhelyi illetékesek számoltak be hasonló problémákról.

A kisgyerekes szülõk hétfõtõl június 21-éig írathatják be csemetéiket az óvodai oktatásba, a tanintézetek reggel 8 és délután 6 óra között várják a jelentkezõket, a szabadon maradt helyeket június 25-én függesztik ki. Ha a jelentkezõk száma meghaladja a helyek számát, a döntésnél több tényezõt is figyelembe vesznek, például a lakhely közelségét, vagy hogy van-e már az intézményben tanuló testvér. Hasonló helyzetre az ország számos nagyvárosában lehet számítani, ahol az óvodai helyek kis száma miatt számos szülõ már elsõ nap kénytelen volt több tanintézetnél is sorba állni, hogy valahova beírathassa csemetéjét.

Király András oktatási államtitkár szerint azonban a magyarok által lakott megyékben, a magyaróvodákban nincs gond a helyek számával, tudják fogadni a gyerekeket, akikkel képzett pedagógusok foglalkoznak. „Ebben a tekintetben szerencsére jól állunk. Sõt általánossá vált a hosszabbított program valamennyi, magyarok által lakott megyében, a nagyobb településeken vannak napközik. Ez azért fontos, mert ezek iránt nagyobb a kereslet, a munkába járó szülõk nem tudják délben hazavinni a gyereket” – magyarázta a Krónikának a szakember. Király András megerõsítette, hogy Bukarestben és más nagyvárosokban évek óta gondot jelent az óvodai helyek száma, állandó a túljelentkezés. Rámutatott, a nagyvárosokban sok olyan ingatlant igényeltek vissza, amelyben óvoda működött, és ezek megszűnésével csökkent a helyek száma. Másrészt a vállalati óvodákat is felszámolták, így jelenleg nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

Az oktatási államtitkár által mondottakat a Kovászna megyei helyzet is alátámasztja, itt a tanfelügyelõség adatai szerint valamennyi gyereknek helyet tudnak biztosítani. Keresztély Irma fõtanfelügyelõ elmondta, a megyében mintegy 8000 óvodai helyet hagytak jóvá. A közép- és nagycsoportosokat vissza kell íratni az óvodába, a megmaradt helyekre veszik fel a kiscsoportosokat. „Eddig nincsenek olyan visszajelzések, hogy valamelyik óvodában visszautasították volna a jelentkezõket. Információink szerint a jóváhagyott helyek száma kielégíti az igényeket, ám végleges adataink csupán június 21. után lesznek, amikor lezárul a beiratkozás” – nyilatkozta Keresztély Irma, hozzátéve, túljelentkezés esetére az óvodák felvételi rendszert dolgoznak ki, míg az üresen maradt helyekre a három évnél kisebbeket is felveszik. A fõtanfelügyelõ arról is beszámolt, hogy egy Sepsiszentgyörgyön és Esztelneken nadrággyárat működtetõ német vállalkozó jelezte a tanfelügyelõségnek, hogy vállalati bölcsõdét indítana mindkét településen. Erre a többlépcsõs engedélyeztetés végén a tanügyminisztérium alárendeltségébe tartozó minõségbiztosítási ügynökségnek kell rábólintania.

Van hely, csak máshol

Kolozs megyére sem jellemzõ, hogy túlzsúfoltak lennének az óvodák, bár Kolozsváron a városközpontban lévõ kisdedóvókba több a jelentkezõ, ez sem annyira általános, mint az iskolák esetében – nyilatkozta lapunknak Péter Tünde tanfelügyelõ-helyettes. Hozzáfűzte, túljelentkezés esetén új csoportok indításával oldják meg a problémát.

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyi fõtitkárhelyettese a Krónika kérdésére úgy vélte, nem is annyira arról van szó, hogy kevesebb óvodai hely lenne, mint ahány óvodáskorú gyerek, inkább szerkezeti probléma áll fenn. Bizonyos óvodák keresettebbek, míg mások nem, ezért történhet meg, hogy a szülõk úgy érzik, nincs elég hely. „Én úgy tudom, hogy hely van elég, csak más-más óvodákban” – mondta az oktatási szakember.

Napköziket kérnek Szatmárban

Átszervezések révén oldják meg a gondokat Szatmár megyében is, ahol az eddigi adatok szerint nem szűnik meg magyar óvodai csoport. Szejke Otília elemi és óvodai oktatásért felelõs tanfelügyelõ lapunknak elmondta, több óvodában kérték napközi engedélyezését, a kérvényeket pedig egytõl egyig jóváhagyta a tanfelügyelõség. A szakember szerint többnyire városokhoz közeli falvakban – például a Nagykároly melletti Szaniszlón és Kálmándon – kérték a délutáni program bevezetését, mivel a szülõk jelentõs része városon dolgozik, és nagy segítség számukra, ha a gyereket egész nap van hol hagyniuk. Akadnak olyan települések is, ahol igen kis létszámúak a csoportok, például Kisbábonyban mindössze öten lennének, de ez esetben sem szűnik meg a magyar csoport, hanem takarékossági és ésszerűségi megfontolásokból beköltöztették az ovit a községközpontba, Halmiba.
Egyelõre Bihar megyében sem jelezte egyetlen óvoda sem, hogy gondjaik lennének. „Az elmúlt év, amikor két évfolyam végzett, helyet teremtett idénre” – tájékoztatta lapunkat Kéry Hajnal fõtanfelügyelõ-helyettes. Úgy vélte, legfeljebb az történhet meg, hogy ha egy csoport betelik, akkor a szülõ kénytelen lesz másik óvodát választani gyermekének. Rámutatott: a partiumi térségben is elõfordul, hogy a magyar szülõ román óvodába íratja gyermekét, ezen szerinte meggyõzõ kampánnyal lehetne változtatni, hiszen úgy tűnik, van igény az anyanyelvű oktatásra. Példaként említette a nagyvárad-szöllõsi óvodát, ahol sokáig csak rövid programos magyar csoport működött, de tavaly óta, az Orsolya óvodához kapcsolva további két hosszú programos csoportot is indítottak, amelyekre beteltek a helyek. A tanfelügyelõ-helyettes szerint amenynyiben van rá igény, megpróbálnak pluszcsoportokat indítani.

Túljelentkezés Vásárhelyen

Míg néhány szórványosodó Maros megyei városban és azok környékén a tanfelügyelõség magyar óvodai csoportokat volt kénytelen felszámolni, Marosvásárhelyen kevésnek bizonyul a helyek száma. Segesváron és Szászrégenben egy-egy csoporttal indul kevesebb az õsztõl, és hasonló a helyzet néhány Marosludas környéki faluban is, közölte lapunkkal Haller Katalin szaktanfelügyelõ. „A vegyes házasságokból született gyerekek, ha az anyuka román, akkor szinte biztos, hogy nem kerülnek magyar csoportba, hisz sokkal könnyebben kommunikálnak anyanyelvükön. De ahhoz képest, hogy mekkora leépülésre számítottunk, nem súlyos a helyzet” – állapította meg Haller Katalin, aki szerint a gyermekhiány miatt állás nélkül maradt pedagógusokat sikerült áthelyezni a közeli települések óvodáiba.

Marosvásárhelyen teljesen másként fest a helyzet: a meggyesfalvi és Kárpátok sétányi óvoda kivételével mindenütt túljelentkezésre számítanak. Vannak olyan napközik, ahol már hétfõn délelõtt az összes hely foglalt volt, az újabb iratkozók már csak a pótlistára fértek fel. A tanfelügyelõnõ szerint a helyhiányt a bölcsõdék alacsony száma okozza. Nagyon sok szülõ ugyanis már két-két és félévesen oviba szeretné, vagy éppenséggel oviba kénytelen küldeni csemetéjét. Ahol tehetik, az óvónõk felveszik, és önkéntes alapon foglalkoznak velük. Ahol viszont a magas létszám és a helyszűke ezt nem teszi lehetõvé, kénytelenek nemet mondani a szülõknek. Akik vagy várnak még egy pár hónapot, esetleg egy évet, vagy egy óvodával odébb állnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
2026. október 07., szerda

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira

Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira
2026. október 07., szerda

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat

Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?

Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?
2026. október 07., szerda

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai
2026. október 07., szerda

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén
Hirdetés
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet
2026. október 06., kedd

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont

Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: eddig még nem látott kiállítás a várfogságban lévők portréiból

Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.

Aradi vértanúk: eddig még nem látott kiállítás a várfogságban lévők portréiból
Hirdetés
Hirdetés