FRISSÍTVE – A korábbi, jobbközép kormányokra próbálja hárítani a felelősséget az észak-erdélyi autópálya el nem készültéért a jelenlegi balliberális kabinet.
2013. december 06., 15:472013. december 06., 15:47
2013. december 08., 14:252013. december 08., 14:25
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete pénteken közölte, hogy feljelentést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályon (DNA) Gheorghe Dobre és Radu Berceanu volt demokrata-liberális közlekedési miniszterek, Sebastian Vlădescu volt liberális – de 2009-ben az Emil Boc vezette demokrata-liberális kormányban is szerepet vállaló – pénzügyminiszter, Monica Macovei korábbi demokrata-liberális igazságügy-miniszter és Cristian Duică, az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) egykori vezérigazgatója ellen. A testület szerint 2006 és 2011 között jelentős mértékben nőtt a sztráda megépítéséért járó, eredetileg 2,2 milliárd eurósra kialkudott összeg.
A pénteken nyilvánosságra hozott jelentés szerint az ellenőrző testület arra a következtetésre jutott, hogy az érintett minisztériumok a közútkezelő társasággal együtt három bűncselekményt is elkövettek a 2003-ban az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Adrian Năstase miniszterelnök által az amerikai Bechtel céggel megkötött szerződés feltételeinek újratárgyalásakor. A dokumentum azt állítja egyúttal, hogy továbbra sem került elő a PSD-kormány által tíz évvel ezelőtt aláírt eredeti szerződés, annak hiánya azonban a testület szerint nem járt semmilyen jogi következménnyel.
Azt ugyanakkor már jogszerűtlen lépésként rója fel a jelentés, hogy 2005-ben az autópálya megtervezéséről és megépítéséről szóló szerződés újratárgyalásával a Gheorghe Dobre irányította közlekedési tárca egy olyan bizottságot bízott meg, amelynek nem volt erre felhatalmazása a kormány részéről.
Jogtalan kifizetések?
A kormányzati ellenőrző testület szerint ugyanakkor ennél is súlyosabb, hogy a bizottság túllépte a hatáskörét, ennek nyomán a CNADNR vette át a sztráda tervezési munkálatait is, jóváhagyta a kivitelezőnek a munkaterületen való felvonulásért járó összeg megnövelését, valamint a kivitelezési munkálatok határidejének egy évvel történő kitolását. A jelentés arra is kitér, hogy Dobre és Sebastian Vlădescu a tárgyalóbizottság tudta nélkül egyeztetett a Bechtellel többek között egy, a kormány által kifizetett 40 millió eurós előleg sorsáról.
Monica Macovei volt igazságügy-miniszter ellen éppen azért tett szintén feljelentést a kormányzati ellenőrző testület, mert az 2006-ban aláírta a szerződés újratárgyalásának eredményeit szentesítő kormányhatározatot, amelynek értelmében a Bechtel megtarthatta a már kifizetett 40 milliós összeget, amelyet a munkaterületen való felvonulásért való díjként könyveltek el. Ez a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint törvénytelen volt.
A dokumentum rámutat: az első újratárgyalást követően olyan módosítást hagyott jóvá a kormány, amelynek értelmében a munkálatokért kifizetendő összeg legalább 12 millió euróval nőtt.
A jelentés egy három évvel későbbi szerződésmódosítás is törvénytelennek minősít. Akkor a közlekedési tárca élén Radu Berceanu állt, a CNADNR vezérigazgatója pedig Cristian Duică volt. A dokumentum szerint Berceanu 2009 februárjában olyan egyezményt írt alá a Bechtellel, amely egyértelműen rögzítette, hogy az amerikai cégnek olyan munkálatokért is kifizetnek egy 29,4 millió eurós összeget, amelyek nem megfelelő minőségűek, a cég által összeszerelt betonelemek némelyikén ugyanis repedések voltak.
A jelentés arra is rámutat, hogy a szerződés 2011-es, második újratárgyalása kapcsán rögzített dokumentumok nem igazolják az akkori kormány állítását, miszerint több mint hatmillió eurót sikerült lealkudni egyes munkálatok árából, sőt a Bechtel további 115 millió eurót kapott az igényei rendezésére.
Az ellenőrző testület szerint 2006 és 2011 között a projektért kifizetendő összeg jelentős mértékben nőtt az eredeti megállapodáshoz képest. A 2B jelzésű szakasz költségei például a 2003-ban rögzített 343 millió euró helyett 2011-ben 696 millió euróra rúgtak, a 3C jelzésű pályaszakasz költségei pedig 214 millió euró helyett 509 millióra.
A jelentés felrója, hogy a 415 kilométeresre tervezett, a tervek szerint Nagyváradot Brassóval összekötő autópályának csupán 12,5 százaléka épült meg – a Kolozsvárt elkerülő, Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométeres szakasz –, miközben a korábbi kormányok az eredetileg tervezett 2,2 milliárd eurós érték 54 százalékát, 1,2 milliárd eurót már kifizettek a Bechtelnek.
Mint arról beszámoltunk, a Victor Ponta vezette kormány idén felbontotta a Bechtellel a szerződést, és tervbe vette, hogy új kivitelezőkkel építteti meg az észak-erdélyi sztrádát. Időközben, idén augusztusban Dan Şova nagyberuházásokért felelős tárca nélküli miniszter azt állította, hogy a Bechtellel 2003-ban megkötött eredeti szerződés eltűnt, és feljelentést tett az ügy miatt a DNA-nál is, a dokumentum azonban azóta sem került elő.
Macovei: Ponta elterelné a figyelmet
Victor Ponta miniszterelnök, a PSD jelenlegi elnöke pénteken közölte: a kormány már megtette a feljelentést a DNA-nál a négy volt miniszter ellen, „mivel jó, ha tudják az emberek, ki miatt nem készült el az autópálya.” A kormányfő szerint „a minisztériumok vezetőinek ostobasága miatt” elvesztegettek tíz évet. Elmondta: a jövő évi költségvetésbe belefoglalta a kormány a sztráda Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának építési költségeit, ezt követően hozzáfognak a Berettyószéplak és Gyalu közötti szakaszhoz.
Radu Berceanu volt közlekedési miniszter ugyanakkor ostobaságnak nevezte az ellene felhozott vádakat, és kijelentette: ha valakinek kérdései vannak az ügy kapcsán, akkor nagyon szívesen felel rájuk.
A szintén meggyanúsított Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelenlegi európai parlamenti képviselője ugyanakkor nem fogta vissza magát: hazugsággal, hamisítással és manipulálással vádolta meg a kormányt. Szerinte a PSD-s illetékesek – Adrian Năstase volt kormányfő, Miron Mitrea korábbi közlekedési miniszter, valamint Victor Ponta és Dan Şova – viselik a felelősséget azért, mert a Bechtellel megkötött szerződés káros az országra nézve.
„A Brassó–Kolozsvár–Bors-autópálya megépítéséről szóló szerződést 2003 decemberében kötötte meg az Adrian Năstase vezette kormány, és számos rendellenességet tartalmazott, ahogy arra azóta a sajtó is rávilágított” – szögezte le Macovei.
„Annak nyomán, hogy eredeti szerződés eltűnt, hogy Dan Şova képtelen megtalálni a dokumentumot, valamint az, hogy felbontották a szerződést, számos kérdés merül fel a Ponta-kormány szándékai kapcsán. Kit szeretne Ponta felmenteni annak felelőssége alól, hogy 2003-ban olyan szerződést írtak alá, amely káros Románia számára, valamint az alól, hogy kártérítést fizessen? Năstasét és Şovát?” – tette fel a kérdést Macovei.
Egy problémás autópálya
Az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön az amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának. Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
szóljon hozzá!