
Fotó: Krónika
Amint arról lapunkban beszámoltunk, Kónya-Hamar Sándornak az EP kulturális és oktatási bizottságában hétfőn közzétett nyilatkozatában az áll: alaptalan az a megfogalmazás, amely szerint a BBTE multikulturális intézmény, mivel az egyetem eddigi működési gyakorlata ellentmond a saját, a multikulturalizmust rögzítő szabályzatának, illetve multikulturalitás-gyakorlatának. A tíz érvet felsorakoztató dokumentum szerint az egyetemen korlátozzák a magyar nyelvű oktatást, az intézmény vezetői által hangoztatott többnyelvűség a gyakorlatban nem működik. A magyar diákoknak nincs lehetőségük szakmai továbbképzésre anyanyelvükön, a román többségű szenátus minden magyar kezdeményezést megtorpedóz, az intézmény honlapján az egyetem történetéről szóló fejezet is hiányosan említi a magyarokkal kapcsolatos eseményeket.
A BBTE tegnapi közleményében hazug információk terjesztésével vádolja meg Kónya-Hamart, azt állítva: a képviselő hamisításra építi politikai karrierjét. Az egyetem érvei szerint a BBTE-n mindegyik diák megválaszthatja, milyen nyelven óhajt tanulni. „Nem a BBTE hatáskörébe tartozik megállapítani a román állam hivatalos nyelvét” – áll a dokumentumban, amely szerint a tanulmányokkal kapcsolatos hivatalos dokumentumokat „a román jogszabályoknak megfelelően, a nemzetállam nyelvén állítják ki”. Nicolae Bocşan rektor szerint eddig egyetlen politikai párt sem tett annyit az egyetemi román, magyar, német és egyéb nyelveken folyó oktatásért, mint amennyit maga az intézmény tett.
A Krónikának Kónya-Hamar Sándor úgy vélekedett: önmagáért beszél, hogy „az érvekre támaszkodó higgadt vita helyett fenyegetőzéssel próbálják megtorpedózni az EP-n belül, a magyar közösségért kifejtett tevékenységüket”. A képviselő egyébként nem hiszi, hogy az egyetem valóban pereskedésbe kezd, azonban úgy véli, a bírósági eljárás végre tisztázhatná a multikulturalitás és a többnyelvűség európai értelemben vett jelentését. Megjegyezte: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bejáratánál a román mellett már magyarul és angolul is ki van írva az intézmény megnevezése, ugyanúgy az épületben is vannak többnyelvű feliratok, ez azonban a BBTE-n még várat magára.
Kónya-Hamar Sándor állításai kapcsán egyébként Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese úgy vélekedik: a magyar oktatás érdekében az egyetemen zajló egyeztetéseknek nem kedvez a BBTE elleni kampány. A rektorhelyettes felhívja a politikusok figyelmét, hogy ne fessenek egyoldalú képet az intézményről, mivel ez nem fedi a valóságot. Állítása szerint nem igaz, hogy az egyetem megtévesztő információt nyújt az anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. „Sokat dolgoztunk azon, hogy felvételizőink és diákjaink a legteljesebb információt kapják meg arról a hatvan szakról, amely magyar nyelvű képzést biztosít” – szögezte le Magyari. Hozzátette: az sem igaz, hogy nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetőségek. Megemlítette: jelenleg közel hatvan szak és huszonhat mesteri program működik az intézményben, és helyenként a doktori felkészülés is magyar nyelvi környezetben történik. „Legfennebb részben igaz az, hogy nem biztosított a teljes egyetemi anyanyelvi oktatási ciklus. Sok minden nem is az egyetemen, hanem törvényeken és az oktatáspolitikán múlik” – véli a rektorhelyettes, aki szerint az a kijelentés sem felel meg a valóságnak, miszerint az egyetemen általános magyarellenesség létezne. „A túlzást ezer készséges, a magyar tagozat ügyét megértő, sőt ennek érdekében nacionalista nemzettársaival is szembeszálló román kolléga miatt is határozottan visszautasítom” – összegzett közleményében a rektorhelyettes.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.