Hirdetés

Az RMDSZ-re mindig szükség lesz a szövetség volt és jelenlegi elnöke szerint

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen. •  Fotó: Facebook/Transindex

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen.

Fotó: Facebook/Transindex

„Az, hogy az RMDSZ ma is itt van, azt jelenti, hogy sok hibánk, tévedésünk mellett valamit jól csináltunk” – vélte Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 30 című kerekasztal-beszélgetésen. Markó Béla szerint „az RMDSZ-re mindig szükség lesz”.

Pap Melinda

2019. december 14., 21:362019. december 14., 21:36

2019. december 14., 21:382019. december 14., 21:38

Az 1989 óta eltelt 30 évben minden megváltozott, és bár az érdeklődés látszólag lanyhult a politika iránt, nem szűnt meg. A választók száma csökken, de arányaiban ma is annyian szavaznak az RMDSZ-re, mint a 90-es években – mondta Markó Béla az RMDSZ 30 című kolozsvári beszélgetésen.

A Transindex portál által szervezett péntek esti találkozó azon ritka alkalmak egyike volt, amikor egymás mellett ült Kelemen Hunor jelenlegi, és Markó Béla volt RMDSZ-elnök.

Hirdetés

A Planetarium kávézóban tartott, Kelemen Attila Ármin által moderált beszélgetés címe számvetést sejtetett, de ez csak részben igazolódott be.

„Az, hogy az RMDSZ ma itt van, azt mutatja, hogy a sok hibánk, sok tévedésünk mellett valamit jól csináltunk, a közösség jól-rosszul kitartott valami mellett” – jelentette ki Kelemen Hunor a többi Kárpát-medencei magyar szervezet rosszabb helyzetére utalva. A szövetség jelenlegi vezetője szerint ahogy az elmúlt 30 évben minden, úgy a nyilvánosság is megváltozott, de az etnikai kérdés megmaradt, és 2019-ben is az identitáspolitikák biztosítják a sikert a választásokon Európában. Igaz, az elmúlt 30 évnek vesztesei is vannak, sokan kiábrándultak a politikából, abból, amit 89-ben elképzeltek.

„Meg kell találni a válaszokat a mostani kérdésekre, azok már nem válaszok, amik 90-ben azok voltak” – utalt a jelenlegi kihívásokra Kelemen.

Időközben felnőtt egy generáció, mely nem a diktatúrában szocializálódott. „Nekik hiába mesélsz arról, hogy honnan jöttünk és milyen eredményeket értünk el, nem érdekli őket” – jelentette ki.

Visszafordítható történelem

Markó Béla felidézte: sokan mondták neki, hogy el kell jutni oda, amikor már nem lesz szükség az RMDSZ-re. „Az RMDSZ-re mindig szükség lesz, mert egy közösség érdekeit valamilyen formában, valamilyen módon mindig képviselni kell” – vélte a politikus.

Az elmúlt 30 év történései közül a moderátor az aradi Szabadság-szobor felállítását emelte ki. Markó Béla szerint akkor megtörtént az áttörés: sikerült visszaállítani a magyar történelem, kultúra egy fontos szimbólumát, sikerült megértetni a többséggel, hogy a magyar kultúrának helye van Erdély közterein. Igaz, a NATO- és EU-csatlakozás előtt többet lehetett elérni. „Nyögvenyelősen, de előre lehetett lépni” – emlékezett Kelemen Hunor is a román–magyar kapcsolatok akkori állapotára, hozzátéve, 2007 után egy másfajta valósággal kellett szembesülni. 

Idézet
Folyamatosan azt érezzük, hogy a történelem visszafordítható, lehet hátrafelé is menni, nem csak előre. Ami ma valóság, nem biztos, hogy holnap is az lesz”

– utalt a jelenlegi bizonytalan helyzetre, elismerve, ma kevésbé derűlátók a többség-kisebbség viszonyát illetően.

Hiányzik az önkritika

A kommunista rendszerrel együttműködők, egykori besúgók számonkérése, a múlttal való szembenézés kapcsán Markó Béla úgy vélte: nagy mulasztás volt, hogy 30 éve nem számolták fel az egykori Szekuritátéval kapcsolatba hozható intézményeket. Szerinte ezen a téren a kritika hiánya tapasztalható, ami „az egész magyar glóbuszra érvényes”.

„Nem vagyunk hajlandók a saját történelmünket kritikusan, önkritikusan nézni” – vélte az RMDSZ volt elnöke, aki szerint Trianon, az I. világháború, Erdély helyzete miatt is másokat okolunk.

„A jövőnk nagymértékben múlik azon, hogy magunkba nézzünk” – fogalmazott Markó,

és ez korántsem jelenti azt, hogy felmentünk másokat. A 90-es évekről kijelentette: „nem biztos, hogy bizonyos kérdéseket nem lehetett volna jobban megoldani”, de maximálisan kihasználták a kedvező nemzetközi helyzetet, és politikai eszközökkel „elmentek a falig”.

„Az volt a cél, hogy megmaradjunk magyarnak Erdélyben, és nem Magyarországon” – emlékezett Markó, aki szerint ehhez önálló közösséget kellett építeni. Magyarországtól azt várták, hogy azokat a célokat támogassa, amiket a probléma ismerőiként az itteniek fogalmaznak meg.

Magyar–magyar kapcsolat

Ezt a stratégiát most is meg kellene beszélni, vélte az RMDSZ volt elnöke, és nem lenne szabad ráállítani az erdélyi magyarok gondolkodását arra, hogy a román költségvetési pénz helyett – mely jár nekik – Magyarországról várják az anyagi segítséget.

„Nem fordíthatjuk a figyelmünket Magyarország felé, mert az a kivándorlásnak lesz az előszobája” – fogalmazott.

Markó szerint helyes, hogy nagyságrendileg több a támogatás Magyarországról, de nem szabad lemondani a román költségvetési forrásokról sem, vagy – hozott fel egy példát – a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, arra gondolva, hogy magyarországi segítséggel újat alapítanak. Szerinte a magyar állami segítség többletpénz kellene legyen, mely esélyegyenlőséget teremt a román többséggel való viszonyban.

Kelemen Hunor rámutatott: ha a román állami finanszírozás meglett volna, nem kellett volna külső segítség, ha megvalósul a Petőfi–Schiller-egyetem, nem kellett volna Sapientia. Hangsúlyozta, soha nem volt olyan nyomás, hogy megmondják egyes kérdésekben: így vagy úgy kell viselkedni. „Aki ezt így látja, vagy egy rossz szemüveget használ, vagy nem érti ennek a viszonynak a lényegét” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.


5 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 02., szombat

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát

A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.

Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében

Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.

Magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében
2026. május 02., szombat

Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.

Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.

Nyitottság, kreativitás szükséges Parajd és a térség turizmusának valamelyes talpra állásához – 1.
2026. május 01., péntek

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke

Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.

Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Péró Tamás: alelnökként könnyebb a magyar érdekek érvényesítése a költségvetés elfogadásakor is

Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.

Péró Tamás: alelnökként könnyebb a magyar érdekek érvényesítése a költségvetés elfogadásakor is
2026. május 01., péntek

Ittasan, jogosítvány nélkül és illegális faanyaggal: lebukott egy traktoros Máramarosban

Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.

Ittasan, jogosítvány nélkül és illegális faanyaggal: lebukott egy traktoros Máramarosban
2026. május 01., péntek

Magyar gyártmányú gőzmozdonnyal reklámozzák a helyreállított erdélyi kisvasutat

Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.

Magyar gyártmányú gőzmozdonnyal reklámozzák a helyreállított erdélyi kisvasutat
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Majális a körösfői Riszeg alatt: több évtizedes hagyományőrzés új elemekkel

Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.

Majális a körösfői Riszeg alatt: több évtizedes hagyományőrzés új elemekkel
2026. május 01., péntek

Pont kerül a végére: a hétvégén felavatják Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön

Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.

Pont kerül a végére: a hétvégén felavatják Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön
2026. április 30., csütörtök

Utasrekord a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtéren

Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.

Utasrekord a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtéren
Hirdetés
Hirdetés