Hirdetés

Az RMDSZ-re mindig szükség lesz a szövetség volt és jelenlegi elnöke szerint

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen. •  Fotó: Facebook/Transindex

Mellette az utódja: Markó Béla és Kelemen Hunor a Kelemen Attila Ármin (balra) által moderált kolozsvári beszélgetésen.

Fotó: Facebook/Transindex

„Az, hogy az RMDSZ ma is itt van, azt jelenti, hogy sok hibánk, tévedésünk mellett valamit jól csináltunk” – vélte Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 30 című kerekasztal-beszélgetésen. Markó Béla szerint „az RMDSZ-re mindig szükség lesz”.

Pap Melinda

2019. december 14., 21:362019. december 14., 21:36

2019. december 14., 21:382019. december 14., 21:38

Az 1989 óta eltelt 30 évben minden megváltozott, és bár az érdeklődés látszólag lanyhult a politika iránt, nem szűnt meg. A választók száma csökken, de arányaiban ma is annyian szavaznak az RMDSZ-re, mint a 90-es években – mondta Markó Béla az RMDSZ 30 című kolozsvári beszélgetésen.

A Transindex portál által szervezett péntek esti találkozó azon ritka alkalmak egyike volt, amikor egymás mellett ült Kelemen Hunor jelenlegi, és Markó Béla volt RMDSZ-elnök.

Hirdetés

A Planetarium kávézóban tartott, Kelemen Attila Ármin által moderált beszélgetés címe számvetést sejtetett, de ez csak részben igazolódott be.

„Az, hogy az RMDSZ ma itt van, azt mutatja, hogy a sok hibánk, sok tévedésünk mellett valamit jól csináltunk, a közösség jól-rosszul kitartott valami mellett” – jelentette ki Kelemen Hunor a többi Kárpát-medencei magyar szervezet rosszabb helyzetére utalva. A szövetség jelenlegi vezetője szerint ahogy az elmúlt 30 évben minden, úgy a nyilvánosság is megváltozott, de az etnikai kérdés megmaradt, és 2019-ben is az identitáspolitikák biztosítják a sikert a választásokon Európában. Igaz, az elmúlt 30 évnek vesztesei is vannak, sokan kiábrándultak a politikából, abból, amit 89-ben elképzeltek.

„Meg kell találni a válaszokat a mostani kérdésekre, azok már nem válaszok, amik 90-ben azok voltak” – utalt a jelenlegi kihívásokra Kelemen.

Időközben felnőtt egy generáció, mely nem a diktatúrában szocializálódott. „Nekik hiába mesélsz arról, hogy honnan jöttünk és milyen eredményeket értünk el, nem érdekli őket” – jelentette ki.

Visszafordítható történelem

Markó Béla felidézte: sokan mondták neki, hogy el kell jutni oda, amikor már nem lesz szükség az RMDSZ-re. „Az RMDSZ-re mindig szükség lesz, mert egy közösség érdekeit valamilyen formában, valamilyen módon mindig képviselni kell” – vélte a politikus.

Az elmúlt 30 év történései közül a moderátor az aradi Szabadság-szobor felállítását emelte ki. Markó Béla szerint akkor megtörtént az áttörés: sikerült visszaállítani a magyar történelem, kultúra egy fontos szimbólumát, sikerült megértetni a többséggel, hogy a magyar kultúrának helye van Erdély közterein. Igaz, a NATO- és EU-csatlakozás előtt többet lehetett elérni. „Nyögvenyelősen, de előre lehetett lépni” – emlékezett Kelemen Hunor is a román–magyar kapcsolatok akkori állapotára, hozzátéve, 2007 után egy másfajta valósággal kellett szembesülni. 

Idézet
Folyamatosan azt érezzük, hogy a történelem visszafordítható, lehet hátrafelé is menni, nem csak előre. Ami ma valóság, nem biztos, hogy holnap is az lesz”

– utalt a jelenlegi bizonytalan helyzetre, elismerve, ma kevésbé derűlátók a többség-kisebbség viszonyát illetően.

Hiányzik az önkritika

A kommunista rendszerrel együttműködők, egykori besúgók számonkérése, a múlttal való szembenézés kapcsán Markó Béla úgy vélte: nagy mulasztás volt, hogy 30 éve nem számolták fel az egykori Szekuritátéval kapcsolatba hozható intézményeket. Szerinte ezen a téren a kritika hiánya tapasztalható, ami „az egész magyar glóbuszra érvényes”.

„Nem vagyunk hajlandók a saját történelmünket kritikusan, önkritikusan nézni” – vélte az RMDSZ volt elnöke, aki szerint Trianon, az I. világháború, Erdély helyzete miatt is másokat okolunk.

„A jövőnk nagymértékben múlik azon, hogy magunkba nézzünk” – fogalmazott Markó,

és ez korántsem jelenti azt, hogy felmentünk másokat. A 90-es évekről kijelentette: „nem biztos, hogy bizonyos kérdéseket nem lehetett volna jobban megoldani”, de maximálisan kihasználták a kedvező nemzetközi helyzetet, és politikai eszközökkel „elmentek a falig”.

„Az volt a cél, hogy megmaradjunk magyarnak Erdélyben, és nem Magyarországon” – emlékezett Markó, aki szerint ehhez önálló közösséget kellett építeni. Magyarországtól azt várták, hogy azokat a célokat támogassa, amiket a probléma ismerőiként az itteniek fogalmaznak meg.

Magyar–magyar kapcsolat

Ezt a stratégiát most is meg kellene beszélni, vélte az RMDSZ volt elnöke, és nem lenne szabad ráállítani az erdélyi magyarok gondolkodását arra, hogy a román költségvetési pénz helyett – mely jár nekik – Magyarországról várják az anyagi segítséget.

„Nem fordíthatjuk a figyelmünket Magyarország felé, mert az a kivándorlásnak lesz az előszobája” – fogalmazott.

Markó szerint helyes, hogy nagyságrendileg több a támogatás Magyarországról, de nem szabad lemondani a román költségvetési forrásokról sem, vagy – hozott fel egy példát – a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, arra gondolva, hogy magyarországi segítséggel újat alapítanak. Szerinte a magyar állami segítség többletpénz kellene legyen, mely esélyegyenlőséget teremt a román többséggel való viszonyban.

Kelemen Hunor rámutatott: ha a román állami finanszírozás meglett volna, nem kellett volna külső segítség, ha megvalósul a Petőfi–Schiller-egyetem, nem kellett volna Sapientia. Hangsúlyozta, soha nem volt olyan nyomás, hogy megmondják egyes kérdésekben: így vagy úgy kell viselkedni. „Aki ezt így látja, vagy egy rossz szemüveget használ, vagy nem érti ennek a viszonynak a lényegét” – fogalmazott az RMDSZ-elnök.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 17., kedd

Élményfürdős szövetkezés az erdélyi kisvárosban

Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.

Élményfürdős szövetkezés az erdélyi kisvárosban
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Vasútfejlesztés kontra örökségvédelem: 19. századi állomások kerültek veszélybe a bánsági fővonal felújítása miatt

A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.

Vasútfejlesztés kontra örökségvédelem: 19. századi állomások kerültek veszélybe a bánsági fővonal felújítása miatt
2026. február 17., kedd

Nem a tiltás, hanem a tudatos nevelés védi meg a fiatalokat az online platformokon

Romániában is felmerült a kiskorúak közösségimédia-hozzáférésének korlátozása. Utánajártunk, valóban a tiltás jelenti-e a megoldást: szakértővel, pedagógussal és diákkal jártuk körbe az előnyöket, hátrányokat, lehetséges következményeket.

Nem a tiltás, hanem a tudatos nevelés védi meg a fiatalokat az online platformokon
2026. február 17., kedd

Kortárs kulturális tartalommal tölti meg a gyalui várkastélyt a kolozsvári filharmónia

A gyalui Rákóczi–Bánffy kastély partnerségi megállapodást kötött a kolozsvári Transilvania Állami Filharmóniával, amely hosszú távon meghatározhatja a kastély kulturális szerepét a régióban – tájékoztatták szerkesztőségünket.

Kortárs kulturális tartalommal tölti meg a gyalui várkastélyt a kolozsvári filharmónia
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Külhoni fiatalokat is megcélzó tehetségprogram indul

A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot – közölte az alapítvány kedden szerkesztőségünkkel.

Külhoni fiatalokat is megcélzó tehetségprogram indul
2026. február 17., kedd

Csalással próbáltak román okmányokat szerezni Csíkszeredában

Az ukrajnai háború kezdete óta öt külföldi állampolgár próbált csalással román okmányokat szerezni a csíkszeredai lakosság-nyilvántartótól, valamennyien a volt Szovjetunió utódállamaiból származtak – vont mérleget kedden a polgármesteri hivatal.

Csalással próbáltak román okmányokat szerezni Csíkszeredában
2026. február 16., hétfő

,,Hűtőházban” dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, tiltakozik a szakszervezet

Nehéz körülmények között dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, miután meghibásodott az intézmény székhelyének fűtésrendszere, és az épületben a hőmérséklet 11 Celsius-fokra csökkent – figyelmeztetett hétfőn a Facebook-oldalán az Europol szakszervezet.

,,Hűtőházban” dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, tiltakozik a szakszervezet
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Ünnepségsorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron

Gazdag kulturális programkínálattal várja az érdeklődőket február 21. és 23. között a 34. Mátyás-napok. A Hunyadi Mátyás születésnapjához kapcsolódó rendezvénysorozat Kolozsvár világhírű uralkodójának emléke előtt tiszteleg.

Ünnepségsorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron
2026. február 16., hétfő

Költségvetési megszorítások „ostromolják” a solymosi várat, nincs pénz a műemlék felújítására

Jelentős késedelmet szenvedtek a solymosi vár régóta esedékes állagmegőrzési munkálatai a tavaly bevezetett kormányzati megszorító intézkedések miatt – jelentette ki Florin Pera lippai polgármester.

Költségvetési megszorítások „ostromolják” a solymosi várat, nincs pénz a műemlék felújítására
2026. február 16., hétfő

Bocsos medve támadt a pásztorra Marosszéken

Medvetámadás érte egy helyi juhászt a Maros megyei Nyomát külterületén: a férfi a nyáját védte, amikor rátámadt a két bocsával kóborló nagyvad. A sérültet kórházba szállították, állapota stabil, nincs életveszélyben.

Bocsos medve támadt a pásztorra Marosszéken
Hirdetés
Hirdetés