Benedek István: a lakosság több mint fele megfertőződik, de nem mindegy, hogy mikor
Fotó: Szucher Ervin
Az orvosnak a nehéz helyzetben is orvosnak kell maradnia – vallja a koronavírus-járvány idején tapasztalt felmondások kapcsán dr. Benedek István marosvásárhelyi nyugalmazott professzor, aki szerint a veszély előli „megfutamodás” felér a hippokratészi eskü megszegésével. A hematológiai és csontvelő-átültetési klinika volt vezetője szerint a szabályok szigorú betartásával szinte teljesen kizárt, hogy az orvos, valamint az egészségügyi személyzet többi tagja megfertőződjék. Benedek István sajnálatosnak tartja, hogy a hazai egyetemek nem készítik fel diákjaikat a mostanihoz hasonló vészhelyzet megfelelő kezelésére.
2020. április 09., 15:382020. április 09., 15:38
2020. április 09., 15:432020. április 09., 15:43
– Mit válaszolna, ha egy diákja megkérdezné, hogy orvost veszélyeztető helyzetben mitévő legyen: mondjon fel, és mielőbb hagyja el a kórházat, vagy a hippokratészi esküjére gondolva, egészségét kockáztatva maradjon a fertőzött betegek szolgálatában?
– Ha valaki az orvosi szakmát választotta, az érezze is hivatásának. Magyarán: nemcsak könnyű helyzetben kell felölteni a fehér köpenyt, hanem nehéz helyzetben is helyt kell állni. A megfutamodás nem megoldás! Természetesen vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelező módon be kell tartani. A gondok onnan adódtak, hogy hiányoztak – és egyes kórházakból talán még mindig hiányoznak – azok a védőfelszerelések, amelyek nélkül sem az orvosok, sem az egészségügyi személyzet nem érezheti biztonságban magát.
Elvégre orvosként tudnod kell, hogy egy ilyen agresszív járvány esetében, mint amilyet az új típusú koronavírus okozott, nagyon fontos a szemedet, orrodat, szádat védeni, és közben állandóan szellőztetni ott, ahol ez megoldható, hisz az intenzív terápia zárt hely.
– Olyannak kellene lennie az orvosnak, mint a süllyedő hajó kapitányának, aki utolsóként hagyja el a fedélzetet?
– Dehogyis! Nem süllyed a hajó, nem közeledik a világvége. Egy nehéz helyzettel állunk szemben, amelyet megfelelő módon, kellő komolysággal, higgadtsággal és szakszerűséggel kell kezelnünk. Az orvos az, akinek a legjobban kell tudnia, mit kell tennie a maga és környezete védelmében.
– Világszerte mégis nagyon sok a fertőzött orvos és asszisztens a mostani járvány idején. Gondolja, hogy ezek az emberek mind-mind szabályt szegtek, vagy egyáltalán nem vették komolyan a figyelmeztetéseket?
– Nem arról van szó, hogy mindenki elővigyázatlanul járt volna el, vagy szabályt szegett volna. Egy-két hónappal ezelőtt egyéb gondok is léteztek: a legtöbb állam egészségügyi hálózatát teljesen felkészületlenül érte a járvány, mert nem mérte fel a helyzet súlyosságát. Ezenkívül sokak számára az sem volt világos, miként történik a fertőzés. Az első eseteknél a szakemberek többsége még azt hitte, hogy szokványos módon. Ehhez képest a SARS-CoV2 rendkívüli módon terjed. Másrészt az is megtévesztően hat, hogy a betegek közt nagyon sok olyan van, aki szinte tünetmentesen vészeli át a járványt. Kissé fájnak az ízületei, kicsit az izmai, lehet, hogy a feje is, de lényegében nincs rosszul, jár-kel az emberek közt, és közben fertőz.
A japánok bemutatták, miként fertőz egy olyan személy is, aki zárt helyen, tőlünk aránylag távol van, de közben maszk használata nélkül szónokol. Beszéd közben a szájából parányi vírusos cseppecskék kerülnek a levegőbe, ahol lebegni kezdenek. Ezektől csak a gyakori szellőztetéssel lehet megszabadulni.
Orbán Viktor miniszterelnök már hetekkel ezelőtt arról beszélt, hogy mindenkinek a száján ott kellene legyen a védőeszköz. Egyesek kinevették, mások kigúnyolták. Most viszont azok is igazat adnak neki, akik eddig csak azt szajkózták, hogy tartsd be a másfél méteres távolságot, és moss kezet. Ennyi nem elég, az arcot is védeni kell!
Fotó: MTI/Kovács Tamás
– Ha a „megfutamodott” kórházmenedzserek és orvosok szemszögéből vizsgáljuk a helyzetet, őket is meg kell vagy legalábbis meg lehet érteni?
– A hazai orvosi egyetemek egyáltalán felkészítik – mind szakmai, mind etikai szempontból – a diákokat arra, hogy miként járjanak el hasonló esetben? Elvégre ha sokakat meg is lepett, a mostani világjárványról nem lehet azt mondani, hogy soha senki nem számolt vele.
– Nem tudom, hogy más egyetemeken érintették-e a témát, de a marosvásárhelyi orvosin nemcsak ez nem merült fel, sok minden más sem. Itt mélyrepülésben van az oktatás, de ez talán már más téma. A szakmának, az egészségügyi rendszernek, az állami vezetésnek, az Európai Uniónak sokkal, de sokkal jobban fel kellett volna készülnie erre.
Ha Bill Gates, a világ talán leggazdagabb embere már 2015-ben laikusként meg tudta jósolni, hogy mi vár ránk, amikor azt mondta, hogy a vírusjárványtól jobban kell tartanunk, mint a nukleáris fegyverektől, akkor az egészségügyi rendszertől is elvárható lett volna, hogy foglalkozzon a témával. Amúgy nem az amerikai multimilliárdos volt az egyetlen, aki megkongatta a vészharangokat.
– Gondolja, hogy a román kormány által nagy hirtelenjében feldobott 500 eurós bérpótlékkal röghöz lehet kötni az első vonalban harcoló orvosokat?
– Ez megalázó. Nem az összeg, hanem maga az intézkedés.
Ahhoz, hogy gyógyítani tudjon, egy orvosnak mindenekelőtt egészségesnek kell lennie.
– Exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, és Románia még nem érte el a kritikus csúcsot. Milyen lesz az ön által remélt mérleg két-három hónap elteltével?
– Lényeges, hogy a betegek számát kordában tartsuk. Hogy ne jussunk oda, mint Olaszország, ahol a beutaltak a kórházi folyosón fekszenek. Szerintem a lakosság több mint fele, legalább hatvan százaléka megfertőződik. De nem mindegy, hogy mikor. Nem kell bepánikolni: a legtöbben tünetmentesen vagy minimális fájdalommal, néhány nap leforgása alatt fogják átvészelni a koronavírust.
Nem megoldás a felmondás a kamara elnöke szerint
Az elmúlt időszakban az ország számos pontján – többek között Temesváron, Aradon, Bukarestben, Déván, Brassóban, Suceaván – mondtak fel, kérték nyugdíjazásukat vagy áthelyezésüket egészségügyi dolgozók a koronavírus-járvány miatt előállt nehézségekkel összefüggésben. Nagyon sokan így akarták kifejezni tiltakozásukat amiatt, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül, „fegyvertelenül” küldik őket háborúba a járvány ellen.
Az általánosnak nem mondható jelenség részben ellenérzést szült, mindazonáltal számos vitát is kiváltott szakmai berkekben és a nyilvánosság körében egyaránt. A Romániai Orvosi Kamara vezetője az ügyben úgy foglalt állást: nem tekinthető megoldásnak kritikus pillanatban magára hagyni a pácienst. Gheorghe Borcean az RFI rádiócsatornának úgy nyilatkozott: az orvosi etikai kódex nem tartalmaz előírásokat munkajoggal kapcsolatos esetekre, ebből a szempontból az egészségügyi dolgozók bármilyen körülmények között felmondhatnak a munkaadójuknak.
„Munkajogi tekintetben nincs erre vonatkozó előírás, erkölcsi és deontológiai szempontból azonban úgy helyes, ha nem hagyod magára a beteget, amikor tisztában vagy azzal, hogy súlyos állapotban van” – szögezte le a szakmai érdekvédelmi testület elnöke. Arra a felvetésre, hogy az orvosoknak, asszisztenseknek nem kellene-e mindenekelőtt biztosítani a megfelelő védőfelszereléseket, Borcean megjegyezte: a felmondások által sújtott egészségügyi intézmények menedzserei azt állították, hogy legkevesebb néhány nap erejéig rendelkeztek felszereléssel. „A kamara elnökeként az a kötelességem, hogy elsősorban a kollégáimnak, az orvosoknak higgyek, az viszont nem jelent megoldást, ha cserben hagyjuk a pácienst” – állapította meg a kamara elnöke. (R. Sz.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás