Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin
Májusban először csatlakozott női hegyimentő a brassói szolgálat csapatához. A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin a szakma kihívásairól, szépségéről és veszélyeiről mesélt lapunknak.
2022. június 05., 20:462022. június 05., 20:46
A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin többéves önkéntesség után májustól a brassói hegyimentő-szolgálat első női alkalmazott tagja lett. Az önkéntesség mellett a fiatal lány a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karán tanul, illetve Brassópojánán síoktatóként is tevékenykedik.
Felidézte, hogy már gyerekkorában nagyon szerette a hegyimentős filmeket, és magát is el tudta volna képzelni a vörös egyenruhában, de egyetemista koráig nem foglalkozott komolyabban a témával. „Időközben megszereztem a síoktatói diplomám Pojánán, ahová hegyimentők is jártak oktatni: ott figyeltem fel igazán a piros ruhára, elkezdtem kicsit utánaolvasni a szakmának, majd jelentkeztem önkéntesnek a sepsiszentgyörgyi csapathoz” – ismertette a kezdeteket a fiatal hegyimentő.
Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin
Arra a kérdésre, hogyan lesz önkéntesből hivatásos hegyimentő, Timár Kincső Katalin elmondta, hogy törvény szerint egy személynek két-három év „régiséggel” kell rendelkeznie egy csapatnál, amelyet követően a koordinátor és a csapattársak felmérik, mennyire felkészült mentálisan, fizikailag és lelkileg az adott személy, illetve hogy sikerült-e megfelelően elsajátítani a szükséges tudást. Ha úgy ítélik meg, eléggé felkészült, továbbküldik az országos hegyimentő-kiképzésre, ahol a pályázó a két kéthetes képzés alatt adhat számot a téli, illetve a nyári mentésnél alkalmazott technikákról. Arra is kitért, hogy a felkészülésben kiemelt szerepük van a tapasztaltabb csapattársaknak, akik fokozatosan, lépésről lépésre adják át a mentőakció során alkalmazott technikákat.
A hegyimentés elengedhetetlen része az összehangolt csapatmunka
Fotó: Salvamont Brașov
A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad, amely gyerekkora óta szövi át az életének különböző területeit. Mint mondta, gyerekként rengeteget túrázott a szüleivel, édesapja állította először sílécre, és csak később tanult oktatóktól, emellett az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjaként is volt alkalma felfedezni Kovászna, Hargita és Brassó megye környékét.
A téli mentéshez magas szintű jégmászás és a túrasízés szükséges
Fotó: Salvamont Brașov
„A természet iránti szeretet nagyon korán belém ivódott. Később a cserkészet még inkább kinyitotta ezt a világot: egy helyen erősödött meg bennem a természet, az emberek és a szülőföldem iránti szeretet. A különböző impulzusok által fokozatosan épült bennem ez a szenvedély” – tette hozzá.
Önkéntességét Timár Kincső a háromszéki hegyimentő-szolgálatnál kezdte, majd átkerült a Brassó megyei csapathoz, ahol a téli kiképzés elvégzése előtt másfél évig volt önkéntes, amikor felajánlották a lehetőséget, hogy alkalmazott hegyimentővé váljon. Mint mondta, az elméletből és gyakorlatból álló versenyvizsgán megszerezte a szükséges pontokat, így sikerült elfoglalni a brassói csapatnál felajánlott hegyimentői állást.
A női hegyimentő Pojánabrassón síoktatást is vállal
Fotó: Salvamont Brașov
A szakmával járó, kiszámíthatatlan veszélyek kapcsán megjegyezte, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a mentés nem termet vagy kigyúrtság kérdése, sokkal inkább függ a technikától és a tudástól. Minél felkészültebb, képzettebb és jártasabb a hegyimentő, annál precízebben és biztonságosabban tudja lehozni vagy eljuttatni a célszemélyt a biztos pontra – tette hozzá.
„Van bennem egy bizonyítási vágy, ami arra sarkall, hogy még gyorsabban szaladjak, mint a két méter magas kollégám, de ez inkább egy finom hajtóerő, hiszen szolgálatból teszem az egészet. Számomra az emberek iránti szolgálat szent és sérthetetlen” – mutatott rá Timár Kincső. mindez a lány életében más területekre is kiterjed, a fiatal egyetemista ugyanis az elsősegélyt nyújtó Salvatore Egyesület önkénteseként is dolgozik, ahol szintén sok pozitív impulzust és a hegyimentésben alkalmazható, hasznos szakmai visszajelzést szerez.
A terepmunkához szükséges hegyimentői készségek ugyanakkor nélkülözhetetlen egészségügyi alapképzettséggel egészülnek ki, hiszen a csapatnak gyakran helyben kell ellátni a sebesülteket. Ehhez kapcsolódik a paramedikus képzés is, amely arra készíti fel a hegyimentőket, hogy az első csapattal érkezzenek az esethez, felmérjék a helyzet súlyosságát és jelezzék a második fázisban érkezknek, milyen felszerelésre van szükség az ellátáshoz.
A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad
Fotó: Salvamont Brașov
Az egészségügyi felkészültség és az összehangolt csapatmunka jelentőségét hangsúlyozva Timár Kincső megosztotta a téli kiképzését követő, legemlékezetesebb esetét, amikor egy gerincsérülést és sípcsonttörést szenvedett testvérpárt kellett kimenteniük Sinaiáról. Mint mondta, egy hasonló helyzetben a csapatnak precíz, összehangolt munkát kell végeznie: a csapatkoordinátor leosztja a feladatokat, a társak pedig a legjobb tudásuk szerint végzik el a rájuk bízott feladatot.
„Öt-hat órás mentés volt, majd hívtuk a helikoptert, hogy elszállítsák, a gerincsérülést szenvedett személy ugyanis nagyon súlyos állapotú sebesültnek számít, akit nem lehet akárhogy mozgatni, mert ha félrefogsz, egész életére lebénulhat.
– egészítette ki.
Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a túrázók sokszor nem készülnek fel kellően egy-egy kirándulás előtt, és mivel kevésbé ismerik a terepet, könnyen megtörténhet a baj.
Fotó: Salvamont Brașov
A hegyimentés mellett Timár Kincső a Brassói Transilvania Egyetem erdőmérnöki szakának harmadéves hallgatója, jövőre végez. Mint mondta, az alkalmazóinak és a tanárainak köszönhetően sikerült megtalálni a középutat, így a két tevékenység szépen kiegészíti egymást.
„A két foglalkozás viszont szépen kiegészíti egymást, de a szakmámban nem tudtam megtapasztalni azt az adrenalinbombát, amit a hegyimentés nyújt. Itt megvan a belső löket, hogy egy másik ember élete az én felelősségem is. Utólag mindig rácsodálkozom a csapatmunka szépségére, hiszen egyedül, individuumként soha nem lennénk annyira eredményesek, mint egy csapatban” – zárta Timár Kincső.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!