Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin
Májusban először csatlakozott női hegyimentő a brassói szolgálat csapatához. A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin a szakma kihívásairól, szépségéről és veszélyeiről mesélt lapunknak.
2022. június 05., 20:462022. június 05., 20:46
A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin többéves önkéntesség után májustól a brassói hegyimentő-szolgálat első női alkalmazott tagja lett. Az önkéntesség mellett a fiatal lány a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karán tanul, illetve Brassópojánán síoktatóként is tevékenykedik.
Felidézte, hogy már gyerekkorában nagyon szerette a hegyimentős filmeket, és magát is el tudta volna képzelni a vörös egyenruhában, de egyetemista koráig nem foglalkozott komolyabban a témával. „Időközben megszereztem a síoktatói diplomám Pojánán, ahová hegyimentők is jártak oktatni: ott figyeltem fel igazán a piros ruhára, elkezdtem kicsit utánaolvasni a szakmának, majd jelentkeztem önkéntesnek a sepsiszentgyörgyi csapathoz” – ismertette a kezdeteket a fiatal hegyimentő.
Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin
Arra a kérdésre, hogyan lesz önkéntesből hivatásos hegyimentő, Timár Kincső Katalin elmondta, hogy törvény szerint egy személynek két-három év „régiséggel” kell rendelkeznie egy csapatnál, amelyet követően a koordinátor és a csapattársak felmérik, mennyire felkészült mentálisan, fizikailag és lelkileg az adott személy, illetve hogy sikerült-e megfelelően elsajátítani a szükséges tudást. Ha úgy ítélik meg, eléggé felkészült, továbbküldik az országos hegyimentő-kiképzésre, ahol a pályázó a két kéthetes képzés alatt adhat számot a téli, illetve a nyári mentésnél alkalmazott technikákról. Arra is kitért, hogy a felkészülésben kiemelt szerepük van a tapasztaltabb csapattársaknak, akik fokozatosan, lépésről lépésre adják át a mentőakció során alkalmazott technikákat.
A hegyimentés elengedhetetlen része az összehangolt csapatmunka
Fotó: Salvamont Brașov
A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad, amely gyerekkora óta szövi át az életének különböző területeit. Mint mondta, gyerekként rengeteget túrázott a szüleivel, édesapja állította először sílécre, és csak később tanult oktatóktól, emellett az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjaként is volt alkalma felfedezni Kovászna, Hargita és Brassó megye környékét.
A téli mentéshez magas szintű jégmászás és a túrasízés szükséges
Fotó: Salvamont Brașov
„A természet iránti szeretet nagyon korán belém ivódott. Később a cserkészet még inkább kinyitotta ezt a világot: egy helyen erősödött meg bennem a természet, az emberek és a szülőföldem iránti szeretet. A különböző impulzusok által fokozatosan épült bennem ez a szenvedély” – tette hozzá.
Önkéntességét Timár Kincső a háromszéki hegyimentő-szolgálatnál kezdte, majd átkerült a Brassó megyei csapathoz, ahol a téli kiképzés elvégzése előtt másfél évig volt önkéntes, amikor felajánlották a lehetőséget, hogy alkalmazott hegyimentővé váljon. Mint mondta, az elméletből és gyakorlatból álló versenyvizsgán megszerezte a szükséges pontokat, így sikerült elfoglalni a brassói csapatnál felajánlott hegyimentői állást.
A női hegyimentő Pojánabrassón síoktatást is vállal
Fotó: Salvamont Brașov
A szakmával járó, kiszámíthatatlan veszélyek kapcsán megjegyezte, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a mentés nem termet vagy kigyúrtság kérdése, sokkal inkább függ a technikától és a tudástól. Minél felkészültebb, képzettebb és jártasabb a hegyimentő, annál precízebben és biztonságosabban tudja lehozni vagy eljuttatni a célszemélyt a biztos pontra – tette hozzá.
„Van bennem egy bizonyítási vágy, ami arra sarkall, hogy még gyorsabban szaladjak, mint a két méter magas kollégám, de ez inkább egy finom hajtóerő, hiszen szolgálatból teszem az egészet. Számomra az emberek iránti szolgálat szent és sérthetetlen” – mutatott rá Timár Kincső. mindez a lány életében más területekre is kiterjed, a fiatal egyetemista ugyanis az elsősegélyt nyújtó Salvatore Egyesület önkénteseként is dolgozik, ahol szintén sok pozitív impulzust és a hegyimentésben alkalmazható, hasznos szakmai visszajelzést szerez.
A terepmunkához szükséges hegyimentői készségek ugyanakkor nélkülözhetetlen egészségügyi alapképzettséggel egészülnek ki, hiszen a csapatnak gyakran helyben kell ellátni a sebesülteket. Ehhez kapcsolódik a paramedikus képzés is, amely arra készíti fel a hegyimentőket, hogy az első csapattal érkezzenek az esethez, felmérjék a helyzet súlyosságát és jelezzék a második fázisban érkezknek, milyen felszerelésre van szükség az ellátáshoz.
A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad
Fotó: Salvamont Brașov
Az egészségügyi felkészültség és az összehangolt csapatmunka jelentőségét hangsúlyozva Timár Kincső megosztotta a téli kiképzését követő, legemlékezetesebb esetét, amikor egy gerincsérülést és sípcsonttörést szenvedett testvérpárt kellett kimenteniük Sinaiáról. Mint mondta, egy hasonló helyzetben a csapatnak precíz, összehangolt munkát kell végeznie: a csapatkoordinátor leosztja a feladatokat, a társak pedig a legjobb tudásuk szerint végzik el a rájuk bízott feladatot.
„Öt-hat órás mentés volt, majd hívtuk a helikoptert, hogy elszállítsák, a gerincsérülést szenvedett személy ugyanis nagyon súlyos állapotú sebesültnek számít, akit nem lehet akárhogy mozgatni, mert ha félrefogsz, egész életére lebénulhat.
– egészítette ki.
Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a túrázók sokszor nem készülnek fel kellően egy-egy kirándulás előtt, és mivel kevésbé ismerik a terepet, könnyen megtörténhet a baj.
Fotó: Salvamont Brașov
A hegyimentés mellett Timár Kincső a Brassói Transilvania Egyetem erdőmérnöki szakának harmadéves hallgatója, jövőre végez. Mint mondta, az alkalmazóinak és a tanárainak köszönhetően sikerült megtalálni a középutat, így a két tevékenység szépen kiegészíti egymást.
„A két foglalkozás viszont szépen kiegészíti egymást, de a szakmámban nem tudtam megtapasztalni azt az adrenalinbombát, amit a hegyimentés nyújt. Itt megvan a belső löket, hogy egy másik ember élete az én felelősségem is. Utólag mindig rácsodálkozom a csapatmunka szépségére, hiszen egyedül, individuumként soha nem lennénk annyira eredményesek, mint egy csapatban” – zárta Timár Kincső.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!