
Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin
Májusban először csatlakozott női hegyimentő a brassói szolgálat csapatához. A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin a szakma kihívásairól, szépségéről és veszélyeiről mesélt lapunknak.
2022. június 05., 20:462022. június 05., 20:46
A sepsiszentgyörgyi Timár Kincső Katalin többéves önkéntesség után májustól a brassói hegyimentő-szolgálat első női alkalmazott tagja lett. Az önkéntesség mellett a fiatal lány a Brassói Transilvania Egyetem Erdészeti és Fakitermelési Karán tanul, illetve Brassópojánán síoktatóként is tevékenykedik.
Felidézte, hogy már gyerekkorában nagyon szerette a hegyimentős filmeket, és magát is el tudta volna képzelni a vörös egyenruhában, de egyetemista koráig nem foglalkozott komolyabban a témával. „Időközben megszereztem a síoktatói diplomám Pojánán, ahová hegyimentők is jártak oktatni: ott figyeltem fel igazán a piros ruhára, elkezdtem kicsit utánaolvasni a szakmának, majd jelentkeztem önkéntesnek a sepsiszentgyörgyi csapathoz” – ismertette a kezdeteket a fiatal hegyimentő.
Fotó: Facebook/Timár Kincső Katalin
Arra a kérdésre, hogyan lesz önkéntesből hivatásos hegyimentő, Timár Kincső Katalin elmondta, hogy törvény szerint egy személynek két-három év „régiséggel” kell rendelkeznie egy csapatnál, amelyet követően a koordinátor és a csapattársak felmérik, mennyire felkészült mentálisan, fizikailag és lelkileg az adott személy, illetve hogy sikerült-e megfelelően elsajátítani a szükséges tudást. Ha úgy ítélik meg, eléggé felkészült, továbbküldik az országos hegyimentő-kiképzésre, ahol a pályázó a két kéthetes képzés alatt adhat számot a téli, illetve a nyári mentésnél alkalmazott technikákról. Arra is kitért, hogy a felkészülésben kiemelt szerepük van a tapasztaltabb csapattársaknak, akik fokozatosan, lépésről lépésre adják át a mentőakció során alkalmazott technikákat.
A hegyimentés elengedhetetlen része az összehangolt csapatmunka
Fotó: Salvamont Brașov
A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad, amely gyerekkora óta szövi át az életének különböző területeit. Mint mondta, gyerekként rengeteget túrázott a szüleivel, édesapja állította először sílécre, és csak később tanult oktatóktól, emellett az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjaként is volt alkalma felfedezni Kovászna, Hargita és Brassó megye környékét.
A téli mentéshez magas szintű jégmászás és a túrasízés szükséges
Fotó: Salvamont Brașov
„A természet iránti szeretet nagyon korán belém ivódott. Később a cserkészet még inkább kinyitotta ezt a világot: egy helyen erősödött meg bennem a természet, az emberek és a szülőföldem iránti szeretet. A különböző impulzusok által fokozatosan épült bennem ez a szenvedély” – tette hozzá.
Önkéntességét Timár Kincső a háromszéki hegyimentő-szolgálatnál kezdte, majd átkerült a Brassó megyei csapathoz, ahol a téli kiképzés elvégzése előtt másfél évig volt önkéntes, amikor felajánlották a lehetőséget, hogy alkalmazott hegyimentővé váljon. Mint mondta, az elméletből és gyakorlatból álló versenyvizsgán megszerezte a szükséges pontokat, így sikerült elfoglalni a brassói csapatnál felajánlott hegyimentői állást.
A női hegyimentő Pojánabrassón síoktatást is vállal
Fotó: Salvamont Brașov
A szakmával járó, kiszámíthatatlan veszélyek kapcsán megjegyezte, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a mentés nem termet vagy kigyúrtság kérdése, sokkal inkább függ a technikától és a tudástól. Minél felkészültebb, képzettebb és jártasabb a hegyimentő, annál precízebben és biztonságosabban tudja lehozni vagy eljuttatni a célszemélyt a biztos pontra – tette hozzá.
„Van bennem egy bizonyítási vágy, ami arra sarkall, hogy még gyorsabban szaladjak, mint a két méter magas kollégám, de ez inkább egy finom hajtóerő, hiszen szolgálatból teszem az egészet. Számomra az emberek iránti szolgálat szent és sérthetetlen” – mutatott rá Timár Kincső. mindez a lány életében más területekre is kiterjed, a fiatal egyetemista ugyanis az elsősegélyt nyújtó Salvatore Egyesület önkénteseként is dolgozik, ahol szintén sok pozitív impulzust és a hegyimentésben alkalmazható, hasznos szakmai visszajelzést szerez.
A terepmunkához szükséges hegyimentői készségek ugyanakkor nélkülözhetetlen egészségügyi alapképzettséggel egészülnek ki, hiszen a csapatnak gyakran helyben kell ellátni a sebesülteket. Ehhez kapcsolódik a paramedikus képzés is, amely arra készíti fel a hegyimentőket, hogy az első csapattal érkezzenek az esethez, felmérjék a helyzet súlyosságát és jelezzék a második fázisban érkezknek, milyen felszerelésre van szükség az ellátáshoz.
A szakma iránti odaadása a természet szeretetéből is fakad
Fotó: Salvamont Brașov
Az egészségügyi felkészültség és az összehangolt csapatmunka jelentőségét hangsúlyozva Timár Kincső megosztotta a téli kiképzését követő, legemlékezetesebb esetét, amikor egy gerincsérülést és sípcsonttörést szenvedett testvérpárt kellett kimenteniük Sinaiáról. Mint mondta, egy hasonló helyzetben a csapatnak precíz, összehangolt munkát kell végeznie: a csapatkoordinátor leosztja a feladatokat, a társak pedig a legjobb tudásuk szerint végzik el a rájuk bízott feladatot.
„Öt-hat órás mentés volt, majd hívtuk a helikoptert, hogy elszállítsák, a gerincsérülést szenvedett személy ugyanis nagyon súlyos állapotú sebesültnek számít, akit nem lehet akárhogy mozgatni, mert ha félrefogsz, egész életére lebénulhat.
– egészítette ki.
Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a túrázók sokszor nem készülnek fel kellően egy-egy kirándulás előtt, és mivel kevésbé ismerik a terepet, könnyen megtörténhet a baj.
Fotó: Salvamont Brașov
A hegyimentés mellett Timár Kincső a Brassói Transilvania Egyetem erdőmérnöki szakának harmadéves hallgatója, jövőre végez. Mint mondta, az alkalmazóinak és a tanárainak köszönhetően sikerült megtalálni a középutat, így a két tevékenység szépen kiegészíti egymást.
„A két foglalkozás viszont szépen kiegészíti egymást, de a szakmámban nem tudtam megtapasztalni azt az adrenalinbombát, amit a hegyimentés nyújt. Itt megvan a belső löket, hogy egy másik ember élete az én felelősségem is. Utólag mindig rácsodálkozom a csapatmunka szépségére, hiszen egyedül, individuumként soha nem lennénk annyira eredményesek, mint egy csapatban” – zárta Timár Kincső.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!