Bukarestnek tulajdonképpen „az van a begyében”, hogy a FUEN az RMDSZ-szel vállvetve vett részt az Európai Bizottság ellen a kisebbségvédelmi európai kezdeményezés ügyében indított perben, amelyet a felperesek nemrég megnyertek az Európai Unió Bíróságán. Mint ismert, Románia a Minority SafePack-et elutasító Eurpai Bizottság oldalán szállt be a perbe.

„Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Ha valóban értéknek tekintem a nemzeti kisebbségeket, úgy ahogy azt a minap is nyilatkozta a külügyminiszter, akkor az ő oldalukon állnék, mert nehezen ér össze az ezzel ellentétes cselekedet. Ha én külügyi vezető lennék, akkor a magyar kisebbség vezetőit párbeszédre hívnám, és nem számon kérném hol ettől, hol attól, hogy miért nyújt támogatást, miért keres velünk partnerséget, miért fogad bennünket, miért áll szóba velünk, miért küld képviselőt a mi rendezvényeinkre. Ha én lennék a külügy irányítója, akkor a párbeszédet választanám és nem az áskálódást" – húzta alá a szövetségi elnök.

Hevesen ostorozta Kelemen Hunor az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységét is. Kongresszusi beszédében az RMDSZ-elnök „politikai merényletnek”, az iskola felszámolására tett kísérletnek nevezte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozása ügyében zajló eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupcióhoz. Kelemen leszögezte: a székely zászló és a magyar feliratok „abszurd drámába illő” üldözése messze túlmutat a jogállamiság határain, a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárások pedig ugyancsak a „jogállamiság megcsúfolása".

„Hogy egészen pontosan fogalmazzak: ezek az ügyek a jogállamiság meggyalázását jelentik. Nincs szándékomban felsorolni az összes olyan esetet, amely az elégedetlenségünket növelte és növeli, és újratermeli azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia" – fogalmazott a politikus. Kelemen megelégedéssel nyugtázta a magyar kormánnyal és a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetséggel kialakított „rendezett, nemzetpolitikai ügyekben konstruktív partnerséget". Úgy vélte, jó döntést hozott az RMDSZ, amikor a közösségi elvárásnak, a közösségi érdeknek megfelelően együttműködési megállapodást kötött a Magyar Polgári Párttal (MPP).

Az alakulat, a magyarság és az ország előtt álló kihívásokra reflektálva Kelemen elmondta, ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, mert a hatalmi ágak és azok kompetenciái egymásra csúsznak, és azzal hol itt, hol ott rendszeresen visszaélnek. Szerinte az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek, hogy az 1918-as ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és elismerjék a közösséget államalkotó tényezőként.

Közölte, az RMDSZ célja jelentős változtatásokat elérni a nyelvhasználat területén, bővíteni a nyelvhasználati jogok területét és az alkalmazás körét. Kelemen előrebocsátotta, ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel. Hozzátette, a közösségi szimbólumok használata terén az RMDSZ nem kér mást, csak annyit, hogy amit lehet Suceava és Neamț megyében vagy Dobrudzsában, az legyen lehetséges és természetes Székelyföldön és Erdélyben, és se a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés.

Kelemen kitért arra is, hogy a román egyesülés jövő évi centenáriuma bizonyára próbára teszi a román-magyar viszonyt, hiszen a nagy történelmi forduló mást jelent a magyarok, és mást a román többség számára, a románok vélt félelme pedig arra vonatkozik, hogy a magyarok elszakítják Erdélyt.

Egyúttal azzal a kéréssel fordult a román közvélemény-formálókhoz és döntéshozókhoz, a demokratikus politikai pártok vezetőihez és minden jóérzésű emberhez, „óvjuk meg" egymást és a romániai társadalmat attól, hogy a centenárium fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.

Kelemen előrebocsátotta, a zilahi kongresszuson hangsúlyos szociálpolitikai elemekkel bővül a szövetség programja, kiemelt cél lesz például az idős- és házibeteg-gondozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek állami támogatásának növelése, a családközpontú társadalmi közeg kialakítása, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése, az egyenlő bánásmód biztosítása a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az oktatás és a képzés terén. Módosulni fog az alapszabály is: bekerül a női képviselet elve és a szórvány képviselete, ugyanakkor stratégiai dokumentum foglalja majd össze a következő két évre szóló feladatokat.