Băsescu sürgeti a bányanyitást

„A lényeg, hogy a kormányban kell lennie annyi bátorságnak, hogy közölje az ország lakosságával: meg kell valósítani a projektet. Ehhez hozzátartozik, hogy a beruházót kötelezni kell a környezet helyreállítására és a kitermelésből származó haszon újraelosztására” – jelentette ki Băsescu.
Az államfő szerint azért kell újratárgyalni a Roşia Montană Gold Corporationnal (RMGC) kötött szerződési feltételeket, mert az elmúlt öt évben az arany értéke az öt évvel ezelőtti unciánkénti 600 dollárárról majdnem a háromszorosára, 1700 dollárra nőtt unciánként, és az év végéig elérheti a 2500 dollárt is. Az államfő úgy vélte, nincs olyan ország a világon, amely ekkora kincs hasznosítására ne találna megoldást. Băsescu szerint Magyarországnak nem kell semmilyen „engedélyt adnia” Romániának Verespatak kérdésében, mert Románia szuverén állam. „A haszon nem lesz sem a civil szervezeteké, sem Magyarországé. A környezetszennyezés ellen tiltakozóknak pedig azt ajánlom, látogassanak el most Verespatakra. Én háromszor jártam ott, igaz, nem államfőként. De mindvégig támogattam a bányaprojektet, akárcsak bármilyen más ipari beruházást” – fogalmazott az elnök, hangsúlyozva, a beruházás megvalósítása esetén alaposan „meg kell tervezni” a környezet védelmét, ugyanakkor kizárólag az Európai Bizottság jóváhagyásával lehet nekilátni a verespataki bányászatnak. Mint ismeretes, nemrég Emil Boc miniszterelnök is utalt arra, hogy a román államnak újra kellene tárgyalnia a szerződést a kitermelést tervező kanadai Gabriel Resourcesszal, az RMGC 80 százalékos főrészvényesével.

Borbély László azonban ellentmondott Băsescunak, és közölte: Bukarestnek nem kell engedélyt kérnie a bányanyitáshoz az Európai Unió kormányától, viszont a ciántechnológiás beruházás engedélyezési folyamata során be kell tartania az európai rendelkezéseket és szabványokat. A környezetvédelmi miniszter elmondta, kikérte az ügyben Janez Potocnik, az EU környezetvédelmi biztosának álláspontját, amely arról szól: mindaddig, amíg nem találnak a cianidosnál jobb módszert, a tagállamoknak az elérhető legjobb technológiát kell alkalmazniuk. Borbély megismételte: azt a feltételt szabta a környezetvédelmi engedély kibocsátásához, hogy az RMGC csökkentse olyan szintre a ciánkoncentrációt a zagytározóban, amely már nem szennyezi a környezetet, továbbá már a kitermelés első évében helyezzen letétbe egy 160 millió dolláros garanciát a Fehér megyei település és a régió majdani környezetbaráttá tételére. Csakhogy – mint arról csütörtöki lapszámunkban beszámoltunk – Magyarország elsősorban amiatt utasítja el a bányaprojektet, mert a kanadai beruházó csak az EU által előírt szabvány betartását vállalta, vagyis hogy a zagytározó ciánkoncentrációja nem haladja meg a 10 milligrammot literenként.

Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a Krónikának kifejtette: aggályos, hogy a terv nem az elérhető legjobb csúcstechnológia (Best Available Technology) megvalósítását tűzi ki célul, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a tározóban. Eközben a Lehet Más a Politika közölte: teljes mértékben egyetért a magyar kormány álláspontjával, miszerint a kabinet számára elfogadhatatlan, hogy Erdélyben cianidos technológiával bányásszák ki az aranyat. Az ellenzéki alakulat csütörtökön azt javasolta, hogy az Orbán-kormány minden lehetséges eszközzel akadályozza meg a verespataki „rémálmot”, mivel az LMP szerint a cianidos aranybányászat merénylet az élővilág és az emberi közösségek ellen, egyedül a bányászati vállalatok gazdasági érdekeit szolgálja. Az LMP továbbá felszólította az RMDSZ-t: tegyen meg mindent a beruházás megakadályozása érdekében; a kulturális és környezeti értékeket védje, ne pedig egy bányavállalat érdekeit.