Băsescu nyolc megyét akar, Florea fogyatékosokhoz hasonlította Hargitát és Kovásznát

Băsescu leszögezte, a kevesebb megye lehetővé tenné a bürokrácia visszaszorítását, és felgyorsítaná a decentralizáció folyamatát. „Nem lehet racionális fejlődésre számítani ilyen apró közigazgatási egységekkel, az pedig ahogyan az uniós pénzeket a megyék kis projektjeire felhasználják, nem hatékony” – véli az államfő. A bürokráciát meglátásában azzal lehetne visszaszorítani, hogy a kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen – mint mondta – jelenleg 41 megyei rendőr-főkapitányság, 41 mezőgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna.

Az államelnök a kormányülés kezdetén ugyanakkor arról is beszélt, tudatában van annak, hogy a pártokat érzékenyen érinti a közigazgatási rendszer átalakítása, mivel „valamennyien azt hiszik, hogy ha az ők pártjuk adta a megyei önkormányzat elnökét, akkor ők uralják a megyét”. Băsescu szerint a megyékben eluralkodott a korrupció, „pártokon átívelő családok jöttek létre”. Hozzátette: az elkövetkező napokban jelenik majd meg egy olyan jelentés, amelyből kiderül, hogyan használták fel a megyék a lehívott európai uniós pénzeket.

Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, hivatalos kormányverzió még nincs. A nyolc megyéről szóló PDL-javaslat kapcsán azonban kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunknak azt mondta, hogy ez nem járható út. „Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét – fogalmazott Kelemen Hunor. – A szövetség számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszűnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés.”

Floreának nem kellenek a magyar szomszédok

Nem támogatja Dorin Florea azt, hogy egy régióba tömörüljön Hargita, Kovászna és Maros megye. Marosvásárhely polgármestere szerint a két megyével együvé tartozni olyan, mintha „úgy látnál hozzá a munkához, hogy két fogyatékost odatennél, hogy felássa a kertet”. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elöljáró leszögezte, szerinte is szükséges a közigazgatási térkép újrarajzolása, azonban szerinte ebben a kérdésben a kormánynak nem szabadna felelősséget vállalnia a parlament előtt.

A székelyek kitartanak

A háromszéki MPP újra előrukkolt eközben tegnap tavalyi javaslatával, hogy a három székely megye önkormányzata együttesen ülésen mondja ki, hogy ragaszkodnak a Kovászna, Hargita és Maros megyéket magában foglaló Székelyföld régióhoz. Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke Sepsiszentgyörgyön úgy nyilatkozott, az önkormányzati képviselőket szavazataikkal hatalmazták fel a döntésre a választópolgárok, ezen elv alapján kinyilváníthatják akaratukat, hogy egy régióhoz akarnak tartozni, és nem fogadnak el semmilyen más változatot. Fazakas Tibor felkérte a három megye tanácselnökét, hogy szervezzék meg az együttes ülést, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is arra kérte, támogassa ezt a kezdeményezést.  Fazakas Tibor tavaly már levélben is elküldte javaslatát a Kovászna megyei közgyűlésnek, hogy a három megye együttes ülésen fogalmazza meg, hogy egy fejlesztési régióba kívánnak tartozni. Akkor azt a választ kapta, hogy törvény szabályozza, miről dönthet a tanács, és politikai döntéseket nem hozhat. Az MPP-s politikus kifejtette, az alakulatban aggodalommal figyelik, hogy a nagyobbik kormánypárt megpróbálja ellehetetleníteni a székelyföld régió létrehozását. „Ha a Székelyföldi magyarokat kisebbségbe taszító nagyrégió megalakul, a felelősség az RMDSZ-t terheli, mert évekkel ezelőtt megszavazta a jelenlegi fejlesztési régiók megalakulását” – szögezte le Fazakas Tibor.