Barcaságot gyakran keverik Barcelonával, holott itt magyarok küzdenek a megmaradásért

– emlékezett vissza a kezdetekre Hlavathy Zsuzsánna.

Az alapítók között helyi vállalkozók, lelkészek és értelmiségiek sorakoztak fel, céljuk pedig az oktatás támogatása, bentlakás létrehozása és a kulturális élet megszervezése volt. Az első tíz év lendületesen telt: két ingatlant szereztek, egyiket bentlakássá alakították, amely néhány évig működött is. Ám a megfelelő szakemberek és anyagi források hiánya miatt a kollégium megszűnt, és a tevékenység is lelassult.

Ez a bevételi forrás nagyban hozzájárul az alapítvány fenntarthatóságához.

Kulturális bázis és identitásőrzés

A Barcasági Csángó Alapítvány egyik legfontosabb feladata mára a kulturális élet szervezése és támogatása lett. Az épület és a hozzá tartozó nagy terület számos rendezvénynek ad otthont: a Hétfalusi Magyar Ifjúsági Klub, a helyi kézműves egyesület, de más szervezetek is gyakran ide hozzák nagyobb eseményeiket. „Megvan a megfelelő infrastruktúra, ezért hozzánk fordulnak, ha valamit szervezni akarnak” – fejtette ki Hlavathy Zsuzsánna.

– magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy a barcasági csángók kultúrája sajátos: a szász és román hatások erőteljesen formálták. A közösség többsége evangélikus, viseletük teljesen eltér a Kárpát-medencei magyar hagyományoktól, és értékes ékszerekkel – a kösöntyűnek nevezet mellboglárral és a bogláros övvel – egészül ki.

A hagyományos néptánc és népdalkincs sajnos nagyrészt elveszett. Egyedül a borica maradt fenn, amelyet karácsonykor és januárban, a boricabálon mutatnak be. Ez egy körtánc, amelyet csak fiúk táncolnak, és három faluban – Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen – ma is élő hagyomány. „Ez az egyedüli fennmaradt néptánc, ami autentikus és csak erre a régióra jellemző” – magyarázta Hlavathy Zsuzsánna.

Ebben a helyi Kéknefelejcs Néptánccsoport is részt vesz, amely önálló jogi személyiségként működik, de részben az alapítvány biztosítja számára a szakmai és anyagi hátteret.

korábban írtuk

Szinaja helyett Szászhermány: a Barcaságot ajánlja a turistáknak a román sajtó

A Prahova-völgyi üdülőhelyek zsúfoltságát elkerülendő a román Business Magazin a Brassó környéki településeket, Barcaság térségét ajánlja az országot felfedezni vágyó turistáknak.

Emberhiány és apadó gyereklétszám

Mint megtudtuk, a legnagyobb gondot a humánerőforrás hiánya okozza. „Amikor azt mondom, hogy Barcasági Csángó Egyesület, igazából én vagyok az elnök, az ügyintéző és a mindenes” – fogalmazott Hlavathy. Bár vannak besegítők, például Petőfi-programos ösztöndíjas az elmúlt 2 évben, vagy a Hétfalusi Magyar Ifjúsági Klub tagjai, a legtöbb feladat így is az ő vállán nyugszik.

Az iskolák helyzete sem egyszerű. Négyfaluban két általános iskola is működik, de minden évben kérdéses, hogy indulhatnak-e a magyar tannyelvű előkészítő és 5. osztályok. A középiskolai osztályok általában 10–15 diákkal indulnak, külön jóváhagyással. Az idei 22 fős létszám igazi ünnepnek számít, hiszen ilyen nagy osztály régóta nem volt.

„Ennek nem az elvándorlás a fő oka, hanem a beolvadás. A vegyes házasságok kábé egyenlőek a saját halálunkkal” – jegyezte meg szomorúan Hlavathy.

Kivándorlás és visszaköltözés: kettős tendencia

Négyfalu lakossága harmincezer fő, tehát nem kis településről van szó. Korábban sokan Brassóba költöztek, mostanában viszont egyre többen térnek vissza. A koronavírus-járvány utáni időszakban sok család választotta Négyfalut új otthonául, mert gyerekközpontú közösséget látnak benne. A helyi egyházak – különösen az evangélikus közösségek – fiatal lelkészei is aktívan részt vesznek a közösségépítésben.

– számolt be tapasztalatairól az elnök.

Turizmus: lehetőség és hiányosságok

A régió turisztikai vonzereje elsősorban Brassóhoz, a törcsvári kastélyhoz és más ismert látnivalókhoz kötődik. Az alapítvány célja, hogy a barcasági csángó közösséget is láthatóvá tegye a turisták számára, magyar és román körökben egyaránt. „Az a célunk, hogy halljanak a Barcaságról, és ne tévesszék össze Barcelonával” – állapította meg nevetve a szervezet elnöke, és rögtön hozzá is tette, hogy a gondolat nem légből kapott, a Terrabarcensis honlap népszerűsítése kapcsán már előfordult, hogy Barcelonát „hallották” a név mögé.

Négyfaluban több panzió és vendéglő működik, de a kisebb falvakban hiányos az infrastruktúra. A turizmus népszerűsítését az alapítvány 2016 óta vállalta fel kiadványokat adott ki, füzetsorozatot indított, és animációs filmet is készítettet a barcasági csángókról. Mindezt saját erőből, hiszen a turizmussal foglalkozók többnyire mellékfoglalkozásként tekintenek erre, és nem tudtak közös marketinget vagy forrásbevonást megvalósítani.

Hlavathy Zsuzsánna szavaiból kiderül, a cél egyszerű, de annál fontosabb: halljon a nagyvilág a barcasági csángókról, ismerje meg kultúrájukat, és tapasztalja meg, hogy bár sokszor „kicsinek” tűnnek, a megmaradásért folytatott küzdelmük igen hatalmas.

korábban írtuk

Jövőt építeni a végeken: zarándoklatra készül a közösségéhez, hitéhez ragaszkodó barcasági és királyföldi csángó magyarság

Második alkalommal szervezik meg a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát: Brassóban, Tatrangon, Zajzonban, Bácsfaluban tartanak rendezvényeket június 29. és július 2. között.