Lomnici Zoltán és Bajkai István a főtéri eseményen
Fotó: Oláh Eszter
Dr. Bajkai István budapesti országgyűlési képviselő és id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szombaton délben Kolozsvár Főterén foglalt állást az erdélyi magyarság jogvédelme és a székely politikai foglyok ügyében. A kolozsvári „kitérővel” megtoldott erdélyi látogatás célja a régió szabadságáért küzdő, politikai bűnösként is számon tartott 1848-as forradalmárra, Vasvári Pálra való megemlékezés.
2021. július 03., 15:322021. július 03., 15:32
2021. július 03., 15:572021. július 03., 15:57
Az erdélyi magyarság jog- és érdekvédelméért megtett, immár több mint fél évtizedes múlttal rendelkező út célpontja a Bélesi-tó, ahol az Erdély szabadságáért küzdő 1848-49-es forradalmárra, a közelben elesett és eltemetett Vasvári Pálra emlékeznek. Bajkai István képviselőt a határon túli magyarokért kifejtett tevékenységeiéért idén Vasvári Pál-díjban részesítette a forradalmár nevét viselő polgári egyesület, akárcsak korábban id. Lomnici Zoltánt.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az itt élő magyarok érezzék, védik a jogaikat. Sajnos az Európai Unió és az Európa Tanács intézményrendszere nem alkalmas arra, hogy az őshonos kisebbségek jogait védjék, ezért nagyon fontos, hogy a magyar állam mellett önkéntes jogvédők is felléphessenek, hiszen láthatjuk a székely zászló ügyét, a nyelvhasználati jogokat, az egyházi tulajdonnal kapcsolatos vitákat. Azt mondhatjuk, hogy a módszerek változtak, de Trianon óta a magyarok elnyomása folytatódik Romániában, és ez ellen nekünk határozottan fel kell lépnünk” – nyilatkozta id. Lomnici Zoltán jogász, aki 2002. és 2009. között betöltötte a budapesti Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét.
Bajkai István országgyűlési képviselő azért is tartotta fontosnak a Kolozsváron tett látogatást, hogy hangot adjon az erdélyi magyar közösséget érintő jogfosztottságnak, illetve annak a méltatlan helyzetnek, amelyben a román állam nem tekinti a magyarságot államalkotó tényezőnek.
Véleménye szerint az Európa Tanács egyes intézményei nem állnak ki kellőképpen a magyarságért, és nem érzékelik, hogy a külhonban élő, erdélyi vagy akár kárpátaljai magyarság a legjobban és legszigorúbban üldözött kisebbség egész Európában. Hozzátette,
Megengedhetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy a magyarság kultúráját megpróbálják elferdíteni, történelmét pedig meghamisítani – egyúttal elfogadhatatlannak találta az Európai Unió részéről tanúsított érzéketlenséget.
Beke István és Szőcs Zoltán ügye kapcsán elmondta, hogy a román államhatalom változatlanul ellenségként tekint azokra, akik kiállnak a magyarság jogaiért, és a Beke–Szőcs-ügyön keresztül nem tettek mást, mint hogy megfélemlítették az erdélyi magyarságot. A magyarok tehát jogosan érzik azt, hogy a román állam ahelyett, hogy kiállna értük, inkább regresszív intézkedéseket alkalmaz velük szemben immár több mint száz éve.
A külhonban élő magyarságnak mindvégig éreznie kell, hogy Magyarországon – és bárhol, ahol magyarok élnek – mindig ki fognak állni a jogaikért, mindent meg fognak tenni azért, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, és ott bármiféle korlátozás nélkül ápolhassák kultúrájukat. Azt üzenjük az erdélyi magyaroknak – és mindenkinek a világon –, hogy ránk számíthatnak, és nem engedjük meg, hogy magyar és magyar közé az álságos politikai indulatok és célzatok megosztó karókat helyezzenek. Mi, magyarok egy nemzet vagyunk, együvé tartozunk” – zárta beszédét Bajkai István országgyűlési képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!