Lomnici Zoltán és Bajkai István a főtéri eseményen
Fotó: Oláh Eszter
Dr. Bajkai István budapesti országgyűlési képviselő és id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szombaton délben Kolozsvár Főterén foglalt állást az erdélyi magyarság jogvédelme és a székely politikai foglyok ügyében. A kolozsvári „kitérővel” megtoldott erdélyi látogatás célja a régió szabadságáért küzdő, politikai bűnösként is számon tartott 1848-as forradalmárra, Vasvári Pálra való megemlékezés.
2021. július 03., 15:322021. július 03., 15:32
2021. július 03., 15:572021. július 03., 15:57
Az erdélyi magyarság jog- és érdekvédelméért megtett, immár több mint fél évtizedes múlttal rendelkező út célpontja a Bélesi-tó, ahol az Erdély szabadságáért küzdő 1848-49-es forradalmárra, a közelben elesett és eltemetett Vasvári Pálra emlékeznek. Bajkai István képviselőt a határon túli magyarokért kifejtett tevékenységeiéért idén Vasvári Pál-díjban részesítette a forradalmár nevét viselő polgári egyesület, akárcsak korábban id. Lomnici Zoltánt.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az itt élő magyarok érezzék, védik a jogaikat. Sajnos az Európai Unió és az Európa Tanács intézményrendszere nem alkalmas arra, hogy az őshonos kisebbségek jogait védjék, ezért nagyon fontos, hogy a magyar állam mellett önkéntes jogvédők is felléphessenek, hiszen láthatjuk a székely zászló ügyét, a nyelvhasználati jogokat, az egyházi tulajdonnal kapcsolatos vitákat. Azt mondhatjuk, hogy a módszerek változtak, de Trianon óta a magyarok elnyomása folytatódik Romániában, és ez ellen nekünk határozottan fel kell lépnünk” – nyilatkozta id. Lomnici Zoltán jogász, aki 2002. és 2009. között betöltötte a budapesti Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét.
Bajkai István országgyűlési képviselő azért is tartotta fontosnak a Kolozsváron tett látogatást, hogy hangot adjon az erdélyi magyar közösséget érintő jogfosztottságnak, illetve annak a méltatlan helyzetnek, amelyben a román állam nem tekinti a magyarságot államalkotó tényezőnek.
Véleménye szerint az Európa Tanács egyes intézményei nem állnak ki kellőképpen a magyarságért, és nem érzékelik, hogy a külhonban élő, erdélyi vagy akár kárpátaljai magyarság a legjobban és legszigorúbban üldözött kisebbség egész Európában. Hozzátette,
Megengedhetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy a magyarság kultúráját megpróbálják elferdíteni, történelmét pedig meghamisítani – egyúttal elfogadhatatlannak találta az Európai Unió részéről tanúsított érzéketlenséget.
Beke István és Szőcs Zoltán ügye kapcsán elmondta, hogy a román államhatalom változatlanul ellenségként tekint azokra, akik kiállnak a magyarság jogaiért, és a Beke–Szőcs-ügyön keresztül nem tettek mást, mint hogy megfélemlítették az erdélyi magyarságot. A magyarok tehát jogosan érzik azt, hogy a román állam ahelyett, hogy kiállna értük, inkább regresszív intézkedéseket alkalmaz velük szemben immár több mint száz éve.
A külhonban élő magyarságnak mindvégig éreznie kell, hogy Magyarországon – és bárhol, ahol magyarok élnek – mindig ki fognak állni a jogaikért, mindent meg fognak tenni azért, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, és ott bármiféle korlátozás nélkül ápolhassák kultúrájukat. Azt üzenjük az erdélyi magyaroknak – és mindenkinek a világon –, hogy ránk számíthatnak, és nem engedjük meg, hogy magyar és magyar közé az álságos politikai indulatok és célzatok megosztó karókat helyezzenek. Mi, magyarok egy nemzet vagyunk, együvé tartozunk” – zárta beszédét Bajkai István országgyűlési képviselő.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
szóljon hozzá!