Lomnici Zoltán és Bajkai István a főtéri eseményen
Fotó: Oláh Eszter
Dr. Bajkai István budapesti országgyűlési képviselő és id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szombaton délben Kolozsvár Főterén foglalt állást az erdélyi magyarság jogvédelme és a székely politikai foglyok ügyében. A kolozsvári „kitérővel” megtoldott erdélyi látogatás célja a régió szabadságáért küzdő, politikai bűnösként is számon tartott 1848-as forradalmárra, Vasvári Pálra való megemlékezés.
2021. július 03., 15:322021. július 03., 15:32
2021. július 03., 15:572021. július 03., 15:57
Az erdélyi magyarság jog- és érdekvédelméért megtett, immár több mint fél évtizedes múlttal rendelkező út célpontja a Bélesi-tó, ahol az Erdély szabadságáért küzdő 1848-49-es forradalmárra, a közelben elesett és eltemetett Vasvári Pálra emlékeznek. Bajkai István képviselőt a határon túli magyarokért kifejtett tevékenységeiéért idén Vasvári Pál-díjban részesítette a forradalmár nevét viselő polgári egyesület, akárcsak korábban id. Lomnici Zoltánt.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az itt élő magyarok érezzék, védik a jogaikat. Sajnos az Európai Unió és az Európa Tanács intézményrendszere nem alkalmas arra, hogy az őshonos kisebbségek jogait védjék, ezért nagyon fontos, hogy a magyar állam mellett önkéntes jogvédők is felléphessenek, hiszen láthatjuk a székely zászló ügyét, a nyelvhasználati jogokat, az egyházi tulajdonnal kapcsolatos vitákat. Azt mondhatjuk, hogy a módszerek változtak, de Trianon óta a magyarok elnyomása folytatódik Romániában, és ez ellen nekünk határozottan fel kell lépnünk” – nyilatkozta id. Lomnici Zoltán jogász, aki 2002. és 2009. között betöltötte a budapesti Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét.
Bajkai István országgyűlési képviselő azért is tartotta fontosnak a Kolozsváron tett látogatást, hogy hangot adjon az erdélyi magyar közösséget érintő jogfosztottságnak, illetve annak a méltatlan helyzetnek, amelyben a román állam nem tekinti a magyarságot államalkotó tényezőnek.
Véleménye szerint az Európa Tanács egyes intézményei nem állnak ki kellőképpen a magyarságért, és nem érzékelik, hogy a külhonban élő, erdélyi vagy akár kárpátaljai magyarság a legjobban és legszigorúbban üldözött kisebbség egész Európában. Hozzátette,
Megengedhetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy a magyarság kultúráját megpróbálják elferdíteni, történelmét pedig meghamisítani – egyúttal elfogadhatatlannak találta az Európai Unió részéről tanúsított érzéketlenséget.
Beke István és Szőcs Zoltán ügye kapcsán elmondta, hogy a román államhatalom változatlanul ellenségként tekint azokra, akik kiállnak a magyarság jogaiért, és a Beke–Szőcs-ügyön keresztül nem tettek mást, mint hogy megfélemlítették az erdélyi magyarságot. A magyarok tehát jogosan érzik azt, hogy a román állam ahelyett, hogy kiállna értük, inkább regresszív intézkedéseket alkalmaz velük szemben immár több mint száz éve.
A külhonban élő magyarságnak mindvégig éreznie kell, hogy Magyarországon – és bárhol, ahol magyarok élnek – mindig ki fognak állni a jogaikért, mindent meg fognak tenni azért, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, és ott bármiféle korlátozás nélkül ápolhassák kultúrájukat. Azt üzenjük az erdélyi magyaroknak – és mindenkinek a világon –, hogy ránk számíthatnak, és nem engedjük meg, hogy magyar és magyar közé az álságos politikai indulatok és célzatok megosztó karókat helyezzenek. Mi, magyarok egy nemzet vagyunk, együvé tartozunk” – zárta beszédét Bajkai István országgyűlési képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!