Húsvéti liturgia. Erdély építészeti gyöngyszeme, a 700 éves Szent Mihály-templom Kolozsváron
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja dr. Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér, aki a Szent Ignác-i (jezsuita) lelkiségű Segítő Nővérek Kongregációjának tagja. A húsvéti lelkiséget körüljáró beszélgetésünk során szó esett hivatásáról, pályájáról, és arról is, hogy a mai társadalom miért nem tud igazán ünnepelni, miért távolítja el magától az elkerülhetetlen szenvedés, halál gondolatát, de még az elcsendesedést is. Darvas Piroska arról is beszélt, hogy mindennapi életünkben miképp lehetünk a remény zarándokai. Húsvéti interjúnkat két részletben közöljük, alább olvasható a befejező rész.
2025. április 19., 08:592025. április 19., 08:59
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.
– Nagytusnádi születésű, számos helyen végezte már segítőnővéri hivatását. Most épp Kolozsváron tevékenykedik, de sokállomásos út vezetett idáig. Bécsben végezte a teológiát, aztán segítőnővérként szolgált a magyarországi Csobánkán cigánypasztorációban, később dolgozott Marosvásárhelyen, aztán hosszú évekig Csíkszentdomokoson a Szent Margit Lelkigyakorlatos Házban. Mindezek a helyek földrajzilag, társadalmilag és más tekintetben is nagyon különbözőek. A tevékenységek is különböztek: cigánypasztoráció, noviciátus, teológiai képzés, lelkigyakorlatos ház. Mi lehet az egyes helyszínek és tevékenységek közös nevezője?
– Bécsbe elsősorban a rendi képzés, a noviciátus miatt mentem, aztán a rendi képzés után végeztem el a teológiát. A közös nevezőt egyszerű megválaszolnom, mert ez a hivatásom titka. Azért döntöttem a Segítő Nővérek Kongregációja mellett,
És ez kapcsolódik a húsvéti titokhoz, merthogy az életünk nem biztos, hogy épp úgy kiteljesedik a halálunkig, ahogy azt sokan elképzelik, vagy szeretnék. A segítőnővérek hiszik, hogy a halál után, az örök életben eljutunk a Jóistennel való szeretetközösségbe, és abban teljesedik ki teljesen az életünk. Én is úton vagyok emberként, keresem az élet teljességét és hiszem, hogy a Jóistenben teljesedik ki a saját életem. Szeretnék az embereknek segíteni, hogy az életük teljességre jusson.
ez kortól, nemtől, társadalomtól és felekezettől is független – vagy ezeken túl van. Egyébként nagyon jó kapcsolataim vannak más felekezetűekkel is.
Nagypénteki liturgia a kolozsvári szent Mihály-templomban
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Szóltunk a felnőtteknek, minden lezajlott, de bennem megmaradt valahogy, hogy amíg élek, imádkozni fogok ezért a bácsiért. Amikor megismertem a segítőnővérek közösségét, akkor még nem tudtam, hogy mi a karizmájuk, csak szimpatikus volt, amit csinálnak. És kiderült, hogy ez is hivatásuk, amit én már korábban éreztem: például hogy mindig imádkozni fogok azért a bácsiért. Erdélyben akkor még nem működött a segítőnővérek közössége: velük először Magyarországon, majd Bécsben találkoztam.
Darvas Piroska: „azt éreztem, hogy a segítőnővérek karizmája, küldetése megegyezik az én szívem legmélyebb vágyával: úton lenni az emberekkel, segíteni, hogy az életük kiteljesedjen”
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– Visszatérve a holtan talált bácsival kapcsolatos élményre: 16-17 évesen, egy serdülő számára nem volt ez a pillanat traumatikus?
– Nem volt traumatikus, a székelyföldi faluközösségben másként viszonyultak a halálhoz.
A másik dolog, hogy állatokat tartottunk, a mindennapjainkban szerepelt a disznóvágás, bárányvágás, tyúkvágás. Aztán a növényekkel kapcsolatban is tapasztalni lehet az elmúlást. Mostanság is kertészkedem, és a növények életciklusa is szép ritmust üzen. Elültetem a magot, nem történik semmi heteken keresztül, aztán megjelenik az első növény, azt ápolni kell, helyet készíteni neki, a gyomot kiszedni. Aztán virágzik, majd termést hoz, amit leszedünk. Ősszel pedig megélni azt, hogy a növényt, amit hónapokon keresztül elkísértem, és ami engem megajándékozott,
Szóval visszatérve: nem volt az a pillanat traumatikus, hiszen én a halált természetesen kezelő közegbe nőttem bele, és nem óvtak a szüleim attól, hogy ne lássam az elmúlást.
A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia által vezetett keresztúti imádság a Kálvária templomnál
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– A veszteség, a halál a hétköznapjaink szerves része. Még akkor is érezhető ez, ha csak azt vesszük, hogy minden nappal elveszítettünk az életünkből valamennyit, minden nappal egy kicsit meghalunk, és minden nappal egy kicsit újrakezdünk.
le lehetne tenni a nap terhét, és meg lehetne nyílni az új nap felé. Ha ezt nem gyakorolja az ember, akkor amikor nagyobb veszteséggel, mondjuk a halállal szembesül, akkor persze hogy nem tud mit kezdeni vele. Hiszen nem tanulta meg, nem gyakorolta be, hogy miként lehet, kell valamit elengedni.
Kolozsvári keresztút. Húsvéti lelki előkészület a stációkon való végigvonulás
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– És minden valószínűség szerint a társadalom sem tanítja meg erre az embereket.
– A szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg. A mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől. Ezért van, hogy sokak számára elképzelhetetlen, hogy például részt vegyenek egy csendes lelkigyakorlaton, mert akkor találkozhatnának önmagukkal. És amivel szembesülnek, azt nem szeretnék, sőt, nem is biztos, hogy bírnák a szembesülést önmagukkal.
– akár a saját magunk szenvedésének és halálának gondolatával.
Darvas Piroska: „a szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg, a mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől”
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– Ahogyan a mai ember megéli a húsvétot, abban határozottan benne van az elkerülő mechanizmus, ez pedig nagy mértékben beépült a társadalmi szokásokba. Tele vannak az üzletek csokinyuszival, csokitojással: pont azért, hogy ne szembesüljön az ember azzal, miről is szól tulajdonképpen a húsvét ünnepének a titka.
Mert nyilván fontos jelkép a tojás, a tavasznak, a természet ébredésének, az új életnek a szimbóluma. Viszont nem elég, ha csak ebben a szimbólumban merül ki az ünnep. Most visszatérnék egy korábbi kérdéshez, ami a reménységet érintette, vagyis hogy miként lehetünk a remény zarándokai. Azt gondolom, minél inkább személyes, bensőséges, baráti kapcsolatba kerülünk Jézus Krisztussal, az adhat reményt.
Ez maga a remény. Ha pedig megismerem ezt a Jézus Krisztust, akkor már nem kell másfelé keresnem a reményt.
Nagypénteki szentmise a kolozsvári Szent Mihály-templomban
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás