Húsvéti liturgia. Erdély építészeti gyöngyszeme, a 700 éves Szent Mihály-templom Kolozsváron
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja dr. Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér, aki a Szent Ignác-i (jezsuita) lelkiségű Segítő Nővérek Kongregációjának tagja. A húsvéti lelkiséget körüljáró beszélgetésünk során szó esett hivatásáról, pályájáról, és arról is, hogy a mai társadalom miért nem tud igazán ünnepelni, miért távolítja el magától az elkerülhetetlen szenvedés, halál gondolatát, de még az elcsendesedést is. Darvas Piroska arról is beszélt, hogy mindennapi életünkben miképp lehetünk a remény zarándokai. Húsvéti interjúnkat két részletben közöljük, alább olvasható a befejező rész.
2025. április 19., 08:592025. április 19., 08:59
A reményt nem lehet megszerezni, kiérdemelni, megvásárolni, hiszen ajándék, viszont sokat tehetünk azért, hogy ezt az ajándékot be tudjuk fogadni – vallja Darvas Piroska teológus, jelenleg Kolozsváron tevékenykedő segítőnővér.
– Nagytusnádi születésű, számos helyen végezte már segítőnővéri hivatását. Most épp Kolozsváron tevékenykedik, de sokállomásos út vezetett idáig. Bécsben végezte a teológiát, aztán segítőnővérként szolgált a magyarországi Csobánkán cigánypasztorációban, később dolgozott Marosvásárhelyen, aztán hosszú évekig Csíkszentdomokoson a Szent Margit Lelkigyakorlatos Házban. Mindezek a helyek földrajzilag, társadalmilag és más tekintetben is nagyon különbözőek. A tevékenységek is különböztek: cigánypasztoráció, noviciátus, teológiai képzés, lelkigyakorlatos ház. Mi lehet az egyes helyszínek és tevékenységek közös nevezője?
– Bécsbe elsősorban a rendi képzés, a noviciátus miatt mentem, aztán a rendi képzés után végeztem el a teológiát. A közös nevezőt egyszerű megválaszolnom, mert ez a hivatásom titka. Azért döntöttem a Segítő Nővérek Kongregációja mellett,
És ez kapcsolódik a húsvéti titokhoz, merthogy az életünk nem biztos, hogy épp úgy kiteljesedik a halálunkig, ahogy azt sokan elképzelik, vagy szeretnék. A segítőnővérek hiszik, hogy a halál után, az örök életben eljutunk a Jóistennel való szeretetközösségbe, és abban teljesedik ki teljesen az életünk. Én is úton vagyok emberként, keresem az élet teljességét és hiszem, hogy a Jóistenben teljesedik ki a saját életem. Szeretnék az embereknek segíteni, hogy az életük teljességre jusson.
ez kortól, nemtől, társadalomtól és felekezettől is független – vagy ezeken túl van. Egyébként nagyon jó kapcsolataim vannak más felekezetűekkel is.
Nagypénteki liturgia a kolozsvári szent Mihály-templomban
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Szóltunk a felnőtteknek, minden lezajlott, de bennem megmaradt valahogy, hogy amíg élek, imádkozni fogok ezért a bácsiért. Amikor megismertem a segítőnővérek közösségét, akkor még nem tudtam, hogy mi a karizmájuk, csak szimpatikus volt, amit csinálnak. És kiderült, hogy ez is hivatásuk, amit én már korábban éreztem: például hogy mindig imádkozni fogok azért a bácsiért. Erdélyben akkor még nem működött a segítőnővérek közössége: velük először Magyarországon, majd Bécsben találkoztam.
Darvas Piroska: „azt éreztem, hogy a segítőnővérek karizmája, küldetése megegyezik az én szívem legmélyebb vágyával: úton lenni az emberekkel, segíteni, hogy az életük kiteljesedjen”
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– Visszatérve a holtan talált bácsival kapcsolatos élményre: 16-17 évesen, egy serdülő számára nem volt ez a pillanat traumatikus?
– Nem volt traumatikus, a székelyföldi faluközösségben másként viszonyultak a halálhoz.
A másik dolog, hogy állatokat tartottunk, a mindennapjainkban szerepelt a disznóvágás, bárányvágás, tyúkvágás. Aztán a növényekkel kapcsolatban is tapasztalni lehet az elmúlást. Mostanság is kertészkedem, és a növények életciklusa is szép ritmust üzen. Elültetem a magot, nem történik semmi heteken keresztül, aztán megjelenik az első növény, azt ápolni kell, helyet készíteni neki, a gyomot kiszedni. Aztán virágzik, majd termést hoz, amit leszedünk. Ősszel pedig megélni azt, hogy a növényt, amit hónapokon keresztül elkísértem, és ami engem megajándékozott,
Szóval visszatérve: nem volt az a pillanat traumatikus, hiszen én a halált természetesen kezelő közegbe nőttem bele, és nem óvtak a szüleim attól, hogy ne lássam az elmúlást.
A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia által vezetett keresztúti imádság a Kálvária templomnál
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– A veszteség, a halál a hétköznapjaink szerves része. Még akkor is érezhető ez, ha csak azt vesszük, hogy minden nappal elveszítettünk az életünkből valamennyit, minden nappal egy kicsit meghalunk, és minden nappal egy kicsit újrakezdünk.
le lehetne tenni a nap terhét, és meg lehetne nyílni az új nap felé. Ha ezt nem gyakorolja az ember, akkor amikor nagyobb veszteséggel, mondjuk a halállal szembesül, akkor persze hogy nem tud mit kezdeni vele. Hiszen nem tanulta meg, nem gyakorolta be, hogy miként lehet, kell valamit elengedni.
Kolozsvári keresztút. Húsvéti lelki előkészület a stációkon való végigvonulás
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– És minden valószínűség szerint a társadalom sem tanítja meg erre az embereket.
– A szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg. A mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől. Ezért van, hogy sokak számára elképzelhetetlen, hogy például részt vegyenek egy csendes lelkigyakorlaton, mert akkor találkozhatnának önmagukkal. És amivel szembesülnek, azt nem szeretnék, sőt, nem is biztos, hogy bírnák a szembesülést önmagukkal.
– akár a saját magunk szenvedésének és halálának gondolatával.
Darvas Piroska: „a szenvedés, a halál nagyon erős érzelmeket mozgat meg, a mai ember pedig sokszor fél az érzelmektől”
Fotó: Cziple Hanna Gerda
– Ahogyan a mai ember megéli a húsvétot, abban határozottan benne van az elkerülő mechanizmus, ez pedig nagy mértékben beépült a társadalmi szokásokba. Tele vannak az üzletek csokinyuszival, csokitojással: pont azért, hogy ne szembesüljön az ember azzal, miről is szól tulajdonképpen a húsvét ünnepének a titka.
Mert nyilván fontos jelkép a tojás, a tavasznak, a természet ébredésének, az új életnek a szimbóluma. Viszont nem elég, ha csak ebben a szimbólumban merül ki az ünnep. Most visszatérnék egy korábbi kérdéshez, ami a reménységet érintette, vagyis hogy miként lehetünk a remény zarándokai. Azt gondolom, minél inkább személyes, bensőséges, baráti kapcsolatba kerülünk Jézus Krisztussal, az adhat reményt.
Ez maga a remény. Ha pedig megismerem ezt a Jézus Krisztust, akkor már nem kell másfelé keresnem a reményt.
Nagypénteki szentmise a kolozsvári Szent Mihály-templomban
Fotó: Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás