
Biró Rozália és Hegedüs Csilla
Fotó: Facebook/RMDSZ Nőszervezet
Kiállításokon mutatja be az RMDSZ nőszervezete, hogy hölgyek nélkül mennyivel szegényebb lenne az ország, a képviselet ugyanakkor új honlappal támogatja az erőszak áldozatait, továbbá folytatja a nők politikai szerepvállalásának segítését.
2018. március 06., 15:342018. március 06., 15:34
2018. március 06., 15:592018. március 06., 15:59
Ténylegesen változtatni akar az RMDSZ nőszervezete annak a „sok százezer” nőnek a sorsán, akik különböző formájú bántalmazás áldozataivá válnak, hogy 100 év múlva éppen az ilyen hölgyek lehessenek közösségünk sorsfordítói – hangsúlyozta Biró Rozália parlamenti képviselő, a nőszervezet elnöke és Hegedüs Csilla ügyvezető elnök keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján, amelyen az egylet tavalyi tevékenységéről és idei terveiről is beszámoltak.
és terveik között szerepel széles körben megmutatni, hogy a különböző ágazatokban munkálkodó nők nélkül mennyivel szegényebb lenne Románia, illetve Erdély.
A sajtótájékoztatón ugyanakkor a Krónika felvetésére Biró Rozália némileg ellentmondott a nőszervezet tagjai korábbi nyilatkozatainak, miszerint a nőkkel szembeni visszaélések soha nem számítanak magánügynek. Lapunk arra volt kíváncsi, a szervezet miért nem fogalmazott meg állásfoglalást annak nyomán, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat január végi ülésén Magyary Előd RMDSZ-es frakcióvezető azt mondta Györfi Júliának, a Szabad Emberek Pártja (POL) azóta lemondott tanácsosának, hogy fogja be a száját.
A nőszervezet elnöke úgy fogalmazott:
ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, „attól, hogy valami nem látszik, nem biztos, hogy nincs is”.
Az esettel kapcsolatban Biró Rozália azt is megjegyezte: mindannyiunknak tudomásul kell venni, ha hibázunk, és tennünk kell ellene.

Ígérete ellenére nem kért nyilvánosan bocsánatot Magyary Előd, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ-es frakcióvezetője Györfi Júliától, a Szabad Emberek Pártjának (POL) helyi képviselőjétől, akinek a korábbi tanácsülésen azt mondta: „Fogd be a szád!".
A Krónika arra is rákérdezett, a közélet, illetve a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelem szempontjából miként értékelik az egylet vezetői, hogy Romániának a történelem során először női miniszterelnöke van, illetve a belügyminiszter és Bukarest főpolgármestere is a szebbik nem képviselője. Biró Rozália szerint
A Bihar megyei parlamenti képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy míg a nők csak akkor maradhatnak tisztségben, ha jól teljesítenek, addig szerinte a férfiakkal szemben nincs ilyen elvárás. Holott, amint hangsúlyozta, iszonyú nagy szükség van olyan politikusokra, akik egyszerre több ezer dologra tudnak figyelni.
Fotó: Facebook/RMDSZ Nőszervezet
Biró Rozália rámutatott: mindez hosszú folyamat, a közösségnek meg kell érnie arra, hogy bizonyos helyzetekben természetesnek tartsa a nők jelenlétét, ehhez szerinte az kell, hogy a hölgyek lehetőséget kapjanak, hogy bizonyítani tudjanak.
Ennek keretében kiállításokat állítanak össze, amelyeken olyan, különböző területeken tevékenykedő hölgyeket – orvosokat, pedagógusokat, sportolókat, vallási vezetőket, politikusokat – mutatnak be, akik az elmúlt évszázadban sokat tettek közösségükért. „Ideje, hogy büszkén kihúzzuk magunkat, hogy megmutassuk, nélkülünk ez az ország szegényebb volna” – fogalmazott Hegedüs Csilla.
Szerinte a projekt jó lehetőség a román közösséggel való együttműködésre is, ideális arra, hogy „az értékek mentén folytassunk párbeszédet”. A nőszervezet másik idei kiemelt projektje azoknak a hölgyeknek a (tovább)képzése, akik az RMDSZ választott testületeiben tevékenykednek, illetve ennek keretében a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (Miért) közösen fiatal nők számára is szerveznek tanfolyamokat. Ezzel összefüggésben Biró Rozália elmondta: az RMDSZ tavalyi alapszabály-módosítása nyomán immár ott tartanak, hogy
A tavalyi évhez hasonlóan – amikor március 8-a alkalmából a szervezet tagjai virág helyett „a világ megváltását” kérték – idén is rendhagyó ajándékkal készülnek a nőnapra. Csütörtökön ugyanis új honlapot indítanak, amelyen kifejezetten az erőszak áldozatainak nyújtanak segítséget. Az információs portálon feltüntetik, hogy ilyen esetben kik segíthetnek, hová fordulhatnak az áldozatok, a feltüntetett térképen pedig a közeli tanácsadóközpontokat is megtalálják. „Reménykedünk benne, hogy ezáltal is segítséget nyújtunk annak a sok százezer nőnek, aki erőszak áldozatává válik” – fogalmazott Hegedüs Csilla.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!