
A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti
Fotó: Biró István
Az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve tett ígéretek betartását kéri a román centenárium napján kiadott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt.
2018. december 01., 17:562018. december 01., 17:56
2018. december 01., 17:582018. december 01., 17:58
Az MTI-hez eljuttatott szombati nyilatkozatban az EMNP országos elnöksége kinyilvánította: a párt tiszteletben tartja a románság nemzeti ünnepét, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az erdélyi magyar közösség száz éve állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, folyamatos támadások érik, és a központosított bukaresti hatalom másodrendű polgárokként kezeli az erdélyi magyarokat.
Az EMNP megállapította:
A megígért „teljes nemzeti szabadság” a párt szerint mindmáig vágyálom, Románia nem tartja tiszteletben a magyarok önrendelkezéshez való jogát. A megígért „saját nyelven biztosított oktatás” csorbulását a párt szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esete bizonyítja.
A megígért „közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által” elve a párt értelmezése szerint az önrendelkezés elvét rögzíti. A román állam azonban nem hajlandó ezekről érdemi párbeszédet folytatni, s helyette ellenségképet gyárt az autonómiát követelő tömegekből.
A gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára” elv a párt szerint szintén nem teljesült. Az EMNP ezt azzal példázza, hogy
„Hisszük és valljuk, hogy a száz évvel ezelőtt keltezett dokumentumban megfogalmazottak valódi békét, stabilitást és fejlődést eredményeznének, s ennek Románia minden polgára – nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül – haszonélvezője lenne. Nem kérünk mást, csak ennyit: a százéves ország tartsa be végre százéves ígéreteit!” – áll az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) centenáriumi nyilatkozatában.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
szóljon hozzá!