
Szürke marha tehén a borjával. Az őshonos magyar szarvasmarha-fajta jobban védekezik a ragadozók ellen
Fotó: Oláh-Badi Levente
Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen öldöklést végző farkasok miatt. Az állományából egy év alatt mintegy ötven borjat elpusztító farkasfalkák kártétele után még nem kapott pénzt, de sok reményt nem is fűz az állami kártérítéshez. A tíz éve állattenyésztéssel foglalkozó gazdát videós összeállításban is megszólaltatjuk.
2024. szeptember 05., 19:002024. szeptember 05., 19:00
2024. szeptember 07., 11:262024. szeptember 07., 11:26
Kiégett, száraz mezőn keresztül közelítünk Kovács Levente mákófalvi szarvasmarhatartó gazda villanypásztorral körbekerített, százhektáros legelőjéhez Magyargorbó határában. A kalotaszegi gazda négy helyen is szabadtartásban tartja húshasznosítású teheneit, itt bérelt legelőrésze a legnagyobb.
Sokan Kovács Levente ,,vakmerőségéről” beszéltek, hiszen a vadóc természetű, őshonos magyar szarvasmarhafajta nehezen kezelhető jószág, felhizlalt borjait pedig Romániában nem szívesen vásárolják fel a a vágóhidak. A magyarországi éttermek kedvelt húsának számító szürke marhával csak mostanában barátkoznak az itteni húsfeldolgozók, de vendéglátóm nem emiatt búslakodik. Megfogalmazása szerint ,,ami borjat meghagynak a farkasok, azt eddig sikerült eladnia”. Legnagyobb gondja, baja a vadkár miatti nagy veszteség.
Kovács Levente mákófalvi állattartó gazda megkedvelte a ridegtartáshoz szokott, ,,vad" teheneket
Fotó: Oláh-Badi Levente
A Nádas menti kalotaszegi falvakban az elmúlt két-három évben egyre elviselhetetlenebbé vált a farkasok támadása: szinte nincs olyan gazda, akinek a juh- vagy szarvasmarha-állományát ne dézsmálták volna meg a vadak. Kovács Levente nehezen mondja ki a szörnyű számot, de tavaly ősz óta mintegy ötven borját veszítette el. A párnapos állatokból rendszerint semmi nem marad: két-három farkas elhurcolja, és a tehén kétségbeesett kereséséből lehet rájönni, mi történt. Csak a nagyobb borjakból marad némi bizonyíték, a fülszám, csont-, és bőrdarabok.
neki pedig nincs ideje arra, hogy olykor napokig keresse a bizonyítékokat árkon-bokron át a közeli erdőben, vagy a szomszédos legelőkön. Az igazi megoldást abban látja, ha a farkasállományt lehetne szabályozni, hogy az állattartó gazdák végre nyugodtan dolgozhassanak.
Szétmarcangolt tetem. A szürkemarha borjak is áldozatul esnek
Fotó: Kovács Levente
Valójában a szürkemarha-tehenek borjaiból a legkisebb a veszteség, mert a farkasok közeledtére az anya- és apaállatok körbeállnak a legelőn, a borjak pedig a kör közepébe, biztonságos helyre menekülnek. A vadak nem merik megközelíteni a tehéncsordát, a védekező tehenek pillanatok alatt felöklelik a támadókat. A szürkemarha-csordánál a farkas ravasz cselhez folyamodik: nyáridőben meglesi, ha a borjak elkalandoznak az anyjuktól, és bokor, vagy fa árnyékában pihennek. A legelésző tehén figyelmét kijátszva ilyenkor lecsapnak a borjúra, és mire az anyja feleszmél, a kicsinyét megölik.
ezért a legelőn megellő borjakból jóval nagyobb a veszteség. A magára hagyott állatokat a közelben ólálkodó farkasok kiszaglásszák, és elhurcolják, az áldozatokból semmi nem marad” – összegzi a szomorú látleletet a mákófalvi gazda.
A juhászkutyák némi védelmet jelenthetnek az elszaporodott ragadozók ellen
Fotó: Oláh-Badi Levente
A korábban autóbuszsofőrként a Kolozsvár–Budapest nemzetközi járatokon dolgozó Kovács Levente bő tíz évvel ezelőtt kötelezte el magát az állattartás mellett, mert megunta az állandó éjszakázással járó fárasztó munkáját.
Kezdetben juhászattal kezdte, majd 2019-ben váltott. ,,Turistákat szállítottam a Hortobágyra, akkor láttam közelről a magyar szürke marhát. Annyira lenyűgöztek, megtetszett az állomány, hogy eldöntöttem, ilyen tenyészállatokat vásárlok” – foglalja össze a váltás előzményét a kalotaszegi gazda.
Egyik ismerősével közösen akarta megvenni az eladásra kínált 110 tenyészállatot, de az utolsó pillanatban derült ki, hogy a másik erdélyi vásárló visszalépett, így neki kellett kifizetnie a teljes vételárat. Minden megtakarított pénzüket beleölte, de bevallása szerint nem bánta meg, örül, hogy belevágott, mert igazi szenvedélyévé vált a tehenészet.
Békésen legelésző marhacsorda Magyargorbó határában
Fotó: Oláh-Badi Levente
Miközben a gazda a szeme sarkából folyamatosan a tehenek és a két bika viselkedését figyeli, nehogy valamelyik állat felénk szaladjon – a borjaikat védelmező tehenek néha kiszámíthatatlanok –, az állatok tartáskörülményeiről beszél.
Szemben a húshasznosítású nyugati fajtákkal, amelyek számos kezelést, és bővebb takarmányozást igényelnek.
Az állatok körül olálkodó farkas a megfelelő pillanatot várja, hogy lecsaphasson
Fotó: Kovács Levente
Vendéglátónk szerint a vadkár sem jelentene akkora gondot, ha lenne pásztor az állatok őrzésére, de ez ma már utópiának tűnik. Aki szarvasmarhatartással foglalkozik, az rendszerint villanypásztorral őrzött legelőkön tartja állatait, és naponta egyszer jön ki az állományához, amit a vad is érzékel.
,,Nem lehet megbízható állatpásztort találni, olyant, aki egy üveg pálinkáért ne adja el a gazda borját, másrészt a farkas ellen nem létezik villanypásztor, a vad átbújik a drótok alatt, vagy átugorja. A juhászkutyákkal megerősített pásztori őrizet volna a megoldás, de ez napjainkban már csak juhnyájaknak jut ki, oda is nagyon nehéz embert találni” – tárja szét a kezét a férfi.
Kovács Levente visszatér traktorához, hogy az épülő Kolozsvár–Nagyvárad új vasútvonal melletti takarmányföldjein befejezze a kaszálást.
Borjúmaradványok egy vadtámadás után. A bizonyítékok ellenére is nehéz kártérítéshez jutni
Fotó: Kovács Levente
Távozásunkkor még egyszer végigpásztázzuk a békésen legelésző, hatalmas szarvú tehéncsordát, közben a szomszédos legelőrészből juhnyáj pásztorkutyái közelednek felénk. A juhászat némileg szerencsésebb helyzetben van, mert a farkasok ellen a kutyák több védelmet nyújtanak, de a gazdák szerint a kalotaszegi juhnyájakat is megdézsmálja a ragadozó. Kovács Levente kimondottan örül a szomszédos juhász társaságának, mert legalább van, aki napközben ránéz a teheneire.

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Erdély különböző megyéiben eltérő módon viszonyulnak a vadkárok kifizetéséhez a környezetvédelmi ügynökségek. Miközben egyes megyékben minden segítséget megadnak, máshol bürokratikus intézkedésekkel tesznek keresztbe a mezőgazdasági termelőknek.
Arad megyében egymást követő két évben is kiszáradt a Tőz, a Fehér-Körös hozama a júliusi átlag tizedére esett, a feltóti víztározónak pedig csak alig egyharmada van tele. Bihar megyében több településen vízkorlátozást vezettek be.
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
1 hozzászólás