„Sõt – tette hozzá – ezzel a jogszabálylyal az állam kifogta a szelet az igazi kárrendezés vitorlájából, mert a továbbiakban már senki nem figyelt arra, hogy a politikai ítéletekben rögzített bûntettek Romániában továbbra is érvényben maradtak. Az egykori elítéltek jogilag tehát továbbra is bûnösök.\" Különben a Tãriceanu-kormány mai ülésének napirendi pontjai között szerepel az 1945. március 6. és 1989. december 22. között politikai okoból elítélt személyek rehabilitációját célzó törvénytervezet elfogadása. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint azonban a jelenlegi politikai felállásban nehezen lesz elfogadható a törvénytervezet, a mindenkori kormányzat szempontjából pedig az anyagi vonzat is gátolja a teljes körû jóvátételt. A fórumon a Babeº–Bolyai Tudományegyetem színházi és filmmûvészeti karának elõadótanára, Doru Pop elmondta: Románia lakosságának 25–30 százaléka közömbös a kommunizmus iránt, 35 százalék visszasírja az 1989 elõtti idõket, a politikumot pedig egykori kommunista aktivisták és karhatalmiak uralják, akiknek nem érdeke a múlt tisztázása. Az IICCR a magyarországi, a lengyelországi és a litvániai példát tartja követendõnek. Ezekben az országokban ugyanis már a rendszerváltás utáni években semmisnek nyilvánították a politikai ítéleteket. „Romániához képest az volt a szerencsénk, hogy a rendszerváltás elején maga a még hatalmon levõ kommunista kormányzat fogadta el az ítéletek ejtését kimondó elsõ törvényt\" – árnyalta a képet Zinner Tibor, a volt politikai foglyok rehabilitálására létrehozott budapesti kormánybizottság társelnöke. „A rehabilitáció nem pénz, hanem politikai akarat kérdése\" – tette hozzá Zinner. A nap zárásaként tegnap a Bánffy-palotában megnyílt az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak, valamint romániai vonatkozásainak emléket állító Sor(s)ok között címû kiállítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok