„Sõt – tette hozzá – ezzel a jogszabálylyal az állam kifogta a szelet az igazi kárrendezés vitorlájából, mert a továbbiakban már senki nem figyelt arra, hogy a politikai ítéletekben rögzített bûntettek Romániában továbbra is érvényben maradtak. Az egykori elítéltek jogilag tehát továbbra is bûnösök.\" Különben a Tãriceanu-kormány mai ülésének napirendi pontjai között szerepel az 1945. március 6. és 1989. december 22. között politikai okoból elítélt személyek rehabilitációját célzó törvénytervezet elfogadása. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint azonban a jelenlegi politikai felállásban nehezen lesz elfogadható a törvénytervezet, a mindenkori kormányzat szempontjából pedig az anyagi vonzat is gátolja a teljes körû jóvátételt. A fórumon a Babeº–Bolyai Tudományegyetem színházi és filmmûvészeti karának elõadótanára, Doru Pop elmondta: Románia lakosságának 25–30 százaléka közömbös a kommunizmus iránt, 35 százalék visszasírja az 1989 elõtti idõket, a politikumot pedig egykori kommunista aktivisták és karhatalmiak uralják, akiknek nem érdeke a múlt tisztázása. Az IICCR a magyarországi, a lengyelországi és a litvániai példát tartja követendõnek. Ezekben az országokban ugyanis már a rendszerváltás utáni években semmisnek nyilvánították a politikai ítéleteket. „Romániához képest az volt a szerencsénk, hogy a rendszerváltás elején maga a még hatalmon levõ kommunista kormányzat fogadta el az ítéletek ejtését kimondó elsõ törvényt\" – árnyalta a képet Zinner Tibor, a volt politikai foglyok rehabilitálására létrehozott budapesti kormánybizottság társelnöke. „A rehabilitáció nem pénz, hanem politikai akarat kérdése\" – tette hozzá Zinner. A nap zárásaként tegnap a Bánffy-palotában megnyílt az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak, valamint romániai vonatkozásainak emléket állító Sor(s)ok között címû kiállítás.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.