A Kelemen Hunor kitiltásáról kiállított ukrán nyelvű jegyzőkönyv
Fotó: Facebook
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
2019. április 06., 20:542019. április 06., 20:54
2019. április 07., 07:262019. április 07., 07:26
Oleksandr Bankov szombaton közösségi oldalán reagált Kelemen Hunor bejelentésére, miszerint aznap reggel közölték vele az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. A diplomata – aki „abszolút kellemetlennek, de természetesnek” nevezi a helyzetet – Facebook-bejegyzésében közölte, az RMDSZ elnökének Ukrajnából való kitiltása 2017. november 3-a óta van érvényben.
Oleksandr Bankov hozzátette, az RMDSZ elnökének ezúttal is a tudomására hozták a határőrizeti szervek a kitiltást, átadták neki az erről szóló határozatot, amit a politikus aláírt. A nagykövet közölte, igaz, hogy a határozat nem ismerteti a döntés indoklását, de ez a gyakorlat „közös valamennyi európai ország számára”. „Természetesen nyitott vagyok, és megtiszteltetésnek veszem, ha személyesen szolgálhatok további magyarázattal Kelemen Hunor úrnak” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében az ukrán nagykövet, aki hozzászólásához csatolta is az RMDSZ elnökének kitiltásáról szól, ukrán nyelven kiállított jegyzőkönyvet.
A politikus közölte, az elmúlt húsz évben nem volt Ukrajnában, és soha nem használt magyar útlevelet. Hozzátette, be tudja mutatni a szombati incidens dokumentumait. „Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – szólította fel a diplomatát Kelemen Hunor. Aki egyúttal csatolta a kitiltásáról szóló, szombaton kézhez kapott dokumentumot, valamint a román útlevelébe bepecsételt, a 2020. október 13-áig érvényes intézkedést feltüntető ukrán bélyegzőt.
Kelemen Hunor szombaton este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel. Szerinte a vele szemben foganatosított intézkedés megszegi a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7-es pontját. A politikus minden bizonnyal a dokumentum ama passzusára gondolt, miszerint a két ország területén élő nemzeti kisebbségeknek joguk van határon átnyúló kapcsolatot ápolni más államok polgáraival, továbbá részt vehetnek civil szervezetek tevékenységein belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Az RMDSZ elnöke egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban több román politikussal együtt felemelte a hangját a – kisebbségeket hátrányosan érintő – ukrán oktatási törvény ellen, felszólítva Petro Porosenko ukrán államelnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt.
A politikus román útlevelébe szombaton bepecsételt kitiltás
Fotó: Facebook
Kelemen Hunor az incidens kapcsán a nap folyamán korábban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy több mint húsz éve nem járt Ukrajnában. „Megengedhetetlen az ilyesmi, mégis csak két szomszédos országról van szó. Én nem mentem naponta Ukrajnába, nem jártam ott több mint húsz éve. Jó szándékkal mentem most is, de nem is számít mindez, hogy idegenforgalmi vagy kulturális célból akartam odalátogatni. Rendkívül súlyosnak tartom, hogy kitiltanak egy román állampolgárt, és ezen felül semmilyen magyarázattal nem szolgálnak” – jelentette ki az RMDSZ elnöke a bukaresti hírügynökségnek.
Kelemen Hunor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: román diplomata útlevéllel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, azonban azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. „Egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet tettek elém, és bepecsételték az útlevelembe, hogy 2020 október 13-ig nem mehetek be Ukrajnába” – magyarázta.
Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltását Ukrajnából, ezért Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre berendelték a Külügyminisztériumba – tájékoztatta az MTI-t Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Országszerte a vége felé tart az arab országokba irányuló élőbárány-export: a felvásárlók élősúlykilogrammonként 15 lejt kínálnak, amivel elégedettek a gazdák. Szakemberek szerint a romániai juhászat jövője a közel-keleti és észak-afrikai kiviteltől függ.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Hat kategóriában osztották ki szerda este a Kincses Város Kiválóságai díjakat a sétatéri Kaszinóban.
Az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarzsombor–Vaskapu közötti szakasza 90 százalékban elkészült – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Több mint 413 ezer jármű van forgalomba helyezve Kolozs megyében a gépjármű-nyilvántartási hivatal adatai szerint. A személygépkocsik száma tíz év alatt csaknem megduplázódott, tavalyhoz képest több mint 10 ezerrel nőtt a megyében.
Átadták Háromszék új tüdőgyógyászati kórházát Sepsiszentgyörgyön.
A főügyészség felügyelete alatt zajló, Jupiter nevű – a gazdasági és pénzügyi bűnözés feltárását célzó – országos akció keretében kedden és szerdán több erdélyi megyében is házkutatásokat tartottak.
Váratlanul érte az alkalmazottakat az Aptiv amerikai autóipari vállalat borosjenői gyára bezárásának a híre. Ezer ember marad állás nélkül, és bár kapnak végkielégítést, kilátástalannak tűnik a jövőjük, mert helyben nincs ekkora munkaerőfelvevő.
Csak-csak meglesz a kínai útépítők első, a késések miatt hírhedtté vált romániai projektje Erdélyben: elkezdődik a zilahi terelőútszakasz műszaki átvételének folyamata.
Sikkasztás gyanújával 24 órára őrizetbe vették a Kolozs megyei Ördöngösfüzes polgármesterét, Vasile Ioan Lupot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!