A Kelemen Hunor kitiltásáról kiállított ukrán nyelvű jegyzőkönyv
Fotó: Facebook
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
2019. április 06., 20:542019. április 06., 20:54
2019. április 07., 07:262019. április 07., 07:26
Oleksandr Bankov szombaton közösségi oldalán reagált Kelemen Hunor bejelentésére, miszerint aznap reggel közölték vele az ukrán hatóságok, hogy kitiltották az országból. A diplomata – aki „abszolút kellemetlennek, de természetesnek” nevezi a helyzetet – Facebook-bejegyzésében közölte, az RMDSZ elnökének Ukrajnából való kitiltása 2017. november 3-a óta van érvényben.
Oleksandr Bankov hozzátette, az RMDSZ elnökének ezúttal is a tudomására hozták a határőrizeti szervek a kitiltást, átadták neki az erről szóló határozatot, amit a politikus aláírt. A nagykövet közölte, igaz, hogy a határozat nem ismerteti a döntés indoklását, de ez a gyakorlat „közös valamennyi európai ország számára”. „Természetesen nyitott vagyok, és megtiszteltetésnek veszem, ha személyesen szolgálhatok további magyarázattal Kelemen Hunor úrnak” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében az ukrán nagykövet, aki hozzászólásához csatolta is az RMDSZ elnökének kitiltásáról szól, ukrán nyelven kiállított jegyzőkönyvet.
A politikus közölte, az elmúlt húsz évben nem volt Ukrajnában, és soha nem használt magyar útlevelet. Hozzátette, be tudja mutatni a szombati incidens dokumentumait. „Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – szólította fel a diplomatát Kelemen Hunor. Aki egyúttal csatolta a kitiltásáról szóló, szombaton kézhez kapott dokumentumot, valamint a román útlevelébe bepecsételt, a 2020. október 13-áig érvényes intézkedést feltüntető ukrán bélyegzőt.
Kelemen Hunor szombaton este a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel. Szerinte a vele szemben foganatosított intézkedés megszegi a román–ukrán alapszerződés 13. cikkelyének 7-es pontját. A politikus minden bizonnyal a dokumentum ama passzusára gondolt, miszerint a két ország területén élő nemzeti kisebbségeknek joguk van határon átnyúló kapcsolatot ápolni más államok polgáraival, továbbá részt vehetnek civil szervezetek tevékenységein belföldi és nemzetközi szinten egyaránt. Az RMDSZ elnöke egyúttal emlékeztetett arra, hogy korábban több román politikussal együtt felemelte a hangját a – kisebbségeket hátrányosan érintő – ukrán oktatási törvény ellen, felszólítva Petro Porosenko ukrán államelnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt.
A politikus román útlevelébe szombaton bepecsételt kitiltás
Fotó: Facebook
Kelemen Hunor az incidens kapcsán a nap folyamán korábban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy több mint húsz éve nem járt Ukrajnában. „Megengedhetetlen az ilyesmi, mégis csak két szomszédos országról van szó. Én nem mentem naponta Ukrajnába, nem jártam ott több mint húsz éve. Jó szándékkal mentem most is, de nem is számít mindez, hogy idegenforgalmi vagy kulturális célból akartam odalátogatni. Rendkívül súlyosnak tartom, hogy kitiltanak egy román állampolgárt, és ezen felül semmilyen magyarázattal nem szolgálnak” – jelentette ki az RMDSZ elnöke a bukaresti hírügynökségnek.
Kelemen Hunor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: román diplomata útlevéllel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, azonban azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. „Egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet tettek elém, és bepecsételték az útlevelembe, hogy 2020 október 13-ig nem mehetek be Ukrajnába” – magyarázta.
Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltását Ukrajnából, ezért Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre berendelték a Külügyminisztériumba – tájékoztatta az MTI-t Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára szombaton.
Pénteken aláírták a török-román konzorciummal a szerződést az Arad és Nagyvárad közötti gyorsforgalmi út második szakaszának megépítésére – jelentette be Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatója.
Az ArcelorMittal acélipari vállalat „véglegesen” bezárja az energia- és építőipari piac számára profilokat és szögvasakat gyártó vajdahunyadi üzemét – jelentette be pénteken a vállalat vezetősége.
Az épület omlásveszélye miatt két hétig online formában zajlik az oktatás a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolában – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek pénteken Szakács-Paál István polgármester.
Megtaláltak a hegyimentők két ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át a határon, és segítséget kértek a romániai hatóságoktól.
Vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a Hargita megyei közgyűlés alelnöke, Barti Tihamér ellen – ezt a DNA közölte pénteken.
Tizenötödik jubileumi kiadásához érkezett a barcasági magyarok legnagyobb magyar ünnepe. A Brassói Magyar Napok (BMN) idén is gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket.
Vásárhelyi Antal képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda délután a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ szervezésében a máramarosi megyeszékhelyen. Felsőbányán felújítják a Nagyboldogasszony-plébániatemplomot.
A Wizz Air légitársaság bejelentette, hogy bezárja bécsi bázisát, és jövő évtől felfüggeszti valamennyi járatát, beleértve a Romániába közlekedőket is.
Tanárok, diákok és szülők tiltakoztak csütörtökön Kolozsváron a Bolojan-kormány oktatási megszorításai ellen. A Krónikának megszólaló résztvevők szerint az átszervezések „feje tetejére állították” az egész oktatást.
Régi kereszteket újítanak fel a Csángóföldön, a Bákó megyei Külsőrekecsinben.
szóljon hozzá!