
Az RMDSZ azt kérdezi a román elnöktől: miért van az, hogy Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?
Fotó: Presidency.ro
Az RMDSZ szerint Klaus Iohannis hétfőn ismét előhúzta a magyar kártyát, múlt heti, elfogadhatatlan nyilatkozatát újabb elfogadhatatlan nyilatkozattal próbálta megindokolni, amikor a közigazgatási törvénykönyv hallgatólagos elfogadását bírálta.
2020. május 04., 20:452020. május 04., 20:45
2020. május 04., 22:192020. május 04., 22:19
Hétfőn este szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában a szövetség arra reagált, hogy a román elnök hétfői televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Iohannis „párhuzamos közigazgatási törvénykönyvnek” nevezte az RMDSZ kezdeményezését, amely – mint fogalmazott – „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.
Az RMDSZ leszögezte, a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan, ebben nincs semmi különös. „Nem az utcán küzdünk, hanem a parlamentben. De nem annak sötét szobáiban, ahogyan azt az államelnök állítja, hanem a plénum előtt mindig alkotmányosan” – közölte álláspontjában a szövetség.
Az RMDSZ emlékeztetett: ezt kérte 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe a szövetség javaslatára bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat. A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az államelnök, Klaus Iohannis is megtámadta az alkotmánybíróságon.
Rá egy évre, 2019. július 3-án sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Viorica Dăncilă vezette kormány a PSD által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet. Mivel ez számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait, az RMDSZ módosító javaslatot nyújtott be, de ezt a szenátus meg sem vitatta. Szélesebb körű anyanyelvhasználatért és a magyarság közösségi szimbólumainak büntetlen használatáért nyújtotta be az alakulat október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetét, ami tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott.
„Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök. Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?” – teszi fel a kérdést hétfői állásfoglalásában az RMDSZ.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
1 hozzászólás