Az országon belüli munkaerő-áramlást segítenék

Az egyeztetésről Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján, és mint rámutatott: egyre több munkaadó immár nemcsak szakképzelten munkaerőt, hanem magasan képzett szakmunkásokat keres, akik érettségi oklevéllel rendelkeznek, és idegen nyelvet beszélnek. Kiderült: a tárgyaláson résztvevő felek egyetértettek abban, hogy az iskolai gyakorlatot „élesben” kell megszervezni, vagyis a diákoknak gyárakban, műhelyekben kell kitanulniuk a szakmát, majd lehetőség szerint az adott cégnél kellene őket alkalmazni.

A nagyvállalkozók szerint a szakképzést hatékonyabbá, a tanulók ismeretfelmérését pedig átláthatóbbá kell tenni. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a megszerzett tudás tekintetében óriási eltérések vannak az egyes iskolák, valamint megyék között. Az ország déli részében például kevés vállalkozás működik, így a fiataloknak egyszerűen nincs lehetőségük gyakorlatozni, mégis ugyanolyan oklevelet kapnak, mint azok, akik komolyan vették a gyakorlati képzést, és valóban elsajátították a mesterséget.

Az alkalmazható munkaerő tekintetében is komoly eltérések vannak: egyes megyében magas a munkanélküliség, máshol alig találnak szakembereket a cégek. Hasonló eltérések észlelhetők a nagyvárosok és a vidék között is, ez a duális szakképzésben is tükröződhet, hiszen a nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy szakértőt és gépet biztosítsanak a diákok tanítására, viszont a kis vállalkozásoknak erre nincs erőforrásuk.

Erre javasolt megoldást Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter, aki a találkozón elmondta: törvénymódosításokra készülnek. A következő fél évben a munkaerő-mobilitást megkönnyítő jogszabályt dolgoznak ki: eszerint, ha valaki az ország másik felében vállal munkát, támogatást kap, hogy családja is követhesse. Jelenleg is hatályban van egyébként egy ilyen jellegű projekt, de mindössze két hónapig alig 500 lejt kap az, aki hajlandó lakhelyétől távol munkába állni.

Kelemen Tibor szerint a segítséget Székelyföldön kevesen igényelnék, mert tömbmagyar vidékről nem szívesen költöznek többségében románok lakta régióba. Ennek ellenére a nagyvállalatok most már országszerte hirdetnek állást, például egy besztercei toborzó cég Sepsiszentgyörgyön is kínál 600, műanyag-megmunkálást feltételező munkahelyet, a jelentkezőknek szállást is biztosítanak.

Kelemen arra is felhívta a figyelmet, hogy az állásokat gyakran szakképzetlenek számára hirdetik meg arra számítva, hogy így többen jelentkeznek, és utólag megtanulják a szakmát. Ezzel szemben például a vidombáki helikoptergyárba olyan képzett szakmunkásokat keresnek, akik elboldogulnak a számítógép-vezérlésű gépekkel, beszélnek angolul és innovatív ötleteik vannak.

„A munkaadók részéről nagy a nyomás, hogy a határon túlról is alkalmazhassanak, de a kormány egyelőre nem akarja megkönnyíteni a külföldiek munkavállalását” – magyarázta a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Egyébként Kovászna megyében is folyamatosan csökken a munkanélküliségi mutató, májusban 4,49 százalékos volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint egy hónappal korábban.