
Fotó: Bone Ewald
2011. július 01., 10:392011. július 01., 10:39
A Krónika érdeklődésére Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő, az utcanév-felügyelő bizottság tagja elmondta: a kincses város közgyűlésében eddig még nem esett szó a Jugoszlávia utca átnevezéséről. Azonban lapunk munkatársának ígéretet tett, hogy az elkövetkezőkben javasolni fogja a várost vezető testületnek a nem létező országról elnevezett utca átnevezését. Molnos Lajos ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem csak Jugoszlávia utca, hanem az 1992-ben szintén felbomlott Csehszlovákia nevét őrző utca is található még Kolozsváron, ez utóbbi nevét megpróbálta megváltoztatni az önkormányzat, de sikertelenül. A tanácsos azt mondja, az önkormányzat dolgát nehezíti, hogy a prefektúra megyei bizottságának is jóvá kell hagynia az utcanév-módosítási javaslatokat, másrészt az érintett utcákban élők ellenállásával is számolniuk kell. „Mindig az a baj az utcanév-változtatásokkal, hogy az ott élőknek ki kell cserélniük a személyazonossági irataikat, ami sok pénzbe kerül” – fejtette ki Molnos Lajos.
Jugoszlávia az első világháborút követően jött létre, akkor még Szerb–Horvát–Szlovén Királyság néven, majd 1929 októberétől a királyi diktatúra bevezetésével felvette a délszláv, azaz Jugoszláv Királyság nevet. Az országot a második világháború során, 1941 áprilisában a német–olasz–bolgár hadsereg elfoglalta, majd 1943 november végén Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság néven alakult újra. Később, 1946. január 31-én a kommunista hatalomátvételt követően a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság névre keresztelték. Az államszövetséget 1963-ban még egyszer átnevezték, így egészen 1991. június végéig, amikor Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevet viselte.
1992-t követően még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság néven létezett Jugoszlávia, de ekkor már csak Szerbiát és Montenegrót foglalta magában, időközben ugyanis Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét, így 1992. április 5-én kitört a boszniai háború. A közbeszédben csak Kis-Jugoszlávia vagy volt Jugoszláviaként említett ország hivatalosan 2003-ban szűnt meg, amikor felvette a Szerbia és Montenegró nevet, 2006-ban azonban Montenegró is kivált a délszláv államszövetségből.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!