Ahogy a tábla is hirdeti, innen indult 1989. december 15-én a diktatúrát megdöntő forradalom
Fotó: Gazda Árpád
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének sajtóirodája.
2025. február 11., 18:462025. február 11., 18:46
A közlemény emlékeztetett, a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesületet („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) azzal a céllal hozta létre 2021-ben öt jeles román és magyar értelmiségi, Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Florian Mihalcea, Szilágyi Zsolt és Tőkés László, az 1989-es romániai forradalom kitörésének helyszínén, Temesváron, hogy december 15-ét elismertesse az 1989-es forradalom kitörésének napjaként, mivel „a hivatalos román történetírás és politikai narratíva más dátumokkal operál,
Az egyesületet azonban a kezdeményezőkön kívül álló okokból három év alatt sem sikerült bejegyeztetni a civil szervezetek országos nyilvántartásába, így nem sikerült megszerezni a jogi személyiséget Romániában.
Hivatali visszaéléssel, az alapvető emberi jogok, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárságát a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” egyesület kezdeményezői.
„Mivel az egyesület elnevezésében a »román« szó szerepel, a hatályos jogszabályok szerint a szokásos, formális bírósági bejegyzéshez a bukaresti kormány főtitkárságának előzetes engedélyére van szükség. Előbb megmagyarázhatatlan halogatással, végül döbbenetes és felháborító elutasítással kellett szembesülnie a megalakult civil egyesületnek. Közismert ugyanis, hogy Romániában számos közület, egyesület, alapítvány stb. nevében szerepel a román vagy más nemzet neve.
Hosszas időhúzás és totojázás után az illetékes Bukaresti Ítélőtábla alapfokon az alperesnek adott igazat, elutasítva a keresetet” – idézi fel a közlemény.
Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. – A román–magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacșu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt.
Eszerint az ítélet indoklásának kikézbesítse után szembesültek azzal az egyesület alapító tagjai, hogy a kormány főtitkársága „milyen mondvacsinált, nevetséges, sőt az alapvető emberi és szabadságjogokat sértő érveléssel védte meg saját álláspontját”.
A „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület értelemszerűen megfellebbezte az alapfokú döntést, az ügy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elé került, amely
„Az alperes kormányfőtitkárság annyira biztos volt a dolgában, hogy jogi képviselője meg sem jelent a tárgyaláson. A román perrendtartás szerint az ítéletet szóban nem, csak utólag kell írásban megindokolni. Gabriel Andreescu, a nemrég Petőfi-díjat kapott egyetemi tanár, ismert emberjogi aktivista szerint ez egy szégyenteljes határozat” – húzza alá a közlemény.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatás szerint ugyanakkor
Mint ismeretes, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – EJEB (Curtea Europeană a Drepturilor Omului – CEDO) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről” betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. „Ennek kell majd a jog és a tisztesség útjára terelnie Románia kormányát, amely nem csupán az állam alkotmányát, hanem az általa aláírt nemzetközi egyezményeket is megsértette” – zárul a közlemény.
Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!