Ahogy a tábla is hirdeti, innen indult 1989. december 15-én a diktatúrát megdöntő forradalom
Fotó: Gazda Árpád
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének sajtóirodája.
2025. február 11., 18:462025. február 11., 18:46
A közlemény emlékeztetett, a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesületet („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) azzal a céllal hozta létre 2021-ben öt jeles román és magyar értelmiségi, Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Florian Mihalcea, Szilágyi Zsolt és Tőkés László, az 1989-es romániai forradalom kitörésének helyszínén, Temesváron, hogy december 15-ét elismertesse az 1989-es forradalom kitörésének napjaként, mivel „a hivatalos román történetírás és politikai narratíva más dátumokkal operál,
Az egyesületet azonban a kezdeményezőkön kívül álló okokból három év alatt sem sikerült bejegyeztetni a civil szervezetek országos nyilvántartásába, így nem sikerült megszerezni a jogi személyiséget Romániában.
Hivatali visszaéléssel, az alapvető emberi jogok, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárságát a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” egyesület kezdeményezői.
„Mivel az egyesület elnevezésében a »román« szó szerepel, a hatályos jogszabályok szerint a szokásos, formális bírósági bejegyzéshez a bukaresti kormány főtitkárságának előzetes engedélyére van szükség. Előbb megmagyarázhatatlan halogatással, végül döbbenetes és felháborító elutasítással kellett szembesülnie a megalakult civil egyesületnek. Közismert ugyanis, hogy Romániában számos közület, egyesület, alapítvány stb. nevében szerepel a román vagy más nemzet neve.
Hosszas időhúzás és totojázás után az illetékes Bukaresti Ítélőtábla alapfokon az alperesnek adott igazat, elutasítva a keresetet” – idézi fel a közlemény.
Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. – A román–magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacșu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt.
Eszerint az ítélet indoklásának kikézbesítse után szembesültek azzal az egyesület alapító tagjai, hogy a kormány főtitkársága „milyen mondvacsinált, nevetséges, sőt az alapvető emberi és szabadságjogokat sértő érveléssel védte meg saját álláspontját”.
A „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület értelemszerűen megfellebbezte az alapfokú döntést, az ügy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elé került, amely
„Az alperes kormányfőtitkárság annyira biztos volt a dolgában, hogy jogi képviselője meg sem jelent a tárgyaláson. A román perrendtartás szerint az ítéletet szóban nem, csak utólag kell írásban megindokolni. Gabriel Andreescu, a nemrég Petőfi-díjat kapott egyetemi tanár, ismert emberjogi aktivista szerint ez egy szégyenteljes határozat” – húzza alá a közlemény.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatás szerint ugyanakkor
Mint ismeretes, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – EJEB (Curtea Europeană a Drepturilor Omului – CEDO) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről” betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. „Ennek kell majd a jog és a tisztesség útjára terelnie Románia kormányát, amely nem csupán az állam alkotmányát, hanem az általa aláírt nemzetközi egyezményeket is megsértette” – zárul a közlemény.
Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!