Ahogy a tábla is hirdeti, innen indult 1989. december 15-én a diktatúrát megdöntő forradalom
Fotó: Gazda Árpád
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének sajtóirodája.
2025. február 11., 18:462025. február 11., 18:46
A közlemény emlékeztetett, a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesületet („Asociația 15 Decembrie – zi al solidarității româno-maghiare”) azzal a céllal hozta létre 2021-ben öt jeles román és magyar értelmiségi, Gabriel Andreescu, Kincses Előd, Florian Mihalcea, Szilágyi Zsolt és Tőkés László, az 1989-es romániai forradalom kitörésének helyszínén, Temesváron, hogy december 15-ét elismertesse az 1989-es forradalom kitörésének napjaként, mivel „a hivatalos román történetírás és politikai narratíva más dátumokkal operál,
Az egyesületet azonban a kezdeményezőkön kívül álló okokból három év alatt sem sikerült bejegyeztetni a civil szervezetek országos nyilvántartásába, így nem sikerült megszerezni a jogi személyiséget Romániában.
Hivatali visszaéléssel, az alapvető emberi jogok, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárságát a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” egyesület kezdeményezői.
„Mivel az egyesület elnevezésében a »román« szó szerepel, a hatályos jogszabályok szerint a szokásos, formális bírósági bejegyzéshez a bukaresti kormány főtitkárságának előzetes engedélyére van szükség. Előbb megmagyarázhatatlan halogatással, végül döbbenetes és felháborító elutasítással kellett szembesülnie a megalakult civil egyesületnek. Közismert ugyanis, hogy Romániában számos közület, egyesület, alapítvány stb. nevében szerepel a román vagy más nemzet neve.
Hosszas időhúzás és totojázás után az illetékes Bukaresti Ítélőtábla alapfokon az alperesnek adott igazat, elutasítva a keresetet” – idézi fel a közlemény.
Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. – A román–magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacșu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt.
Eszerint az ítélet indoklásának kikézbesítse után szembesültek azzal az egyesület alapító tagjai, hogy a kormány főtitkársága „milyen mondvacsinált, nevetséges, sőt az alapvető emberi és szabadságjogokat sértő érveléssel védte meg saját álláspontját”.
A „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület értelemszerűen megfellebbezte az alapfokú döntést, az ügy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elé került, amely
„Az alperes kormányfőtitkárság annyira biztos volt a dolgában, hogy jogi képviselője meg sem jelent a tárgyaláson. A román perrendtartás szerint az ítéletet szóban nem, csak utólag kell írásban megindokolni. Gabriel Andreescu, a nemrég Petőfi-díjat kapott egyetemi tanár, ismert emberjogi aktivista szerint ez egy szégyenteljes határozat” – húzza alá a közlemény.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatás szerint ugyanakkor
Mint ismeretes, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – EJEB (Curtea Europeană a Drepturilor Omului – CEDO) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről” betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. „Ennek kell majd a jog és a tisztesség útjára terelnie Románia kormányát, amely nem csupán az állam alkotmányát, hanem az általa aláírt nemzetközi egyezményeket is megsértette” – zárul a közlemény.
Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!