Romániában minden 30 percben születik egy koraszülött, akinek neurológiai vagy mozgásszervi rendellenességei vannak
Fotó: Haáz Vince
Románia európai szinten az első helyen áll a koraszülöttek számát tekintve: az országban a kontinentális átlaghoz képest 2,4-szer több kisbaba jön idő előtt a világra. Antal Álmos szülész-nőgyógyász szerint a hiányzó védőnőhálózat újraindítása, a megfelelő terhességgondozás, odafigyelés, szűrés csökkentheti a koraszülések számát.
2021. november 18., 15:552021. november 18., 15:55
Romániában évente 20 ezer koraszülöttnek adnak életet, és a babák mintegy fele, vagyis 10 ezer életét veszíti. November 17. a koraszülöttek világnapja, amikor felhívják a figyelmet a koraszülés kihívásaira és terheire. A sepsiszentgyörgyi kórház a koraszülöttek egyre növekvő számára, illetve az ezzel járó szövődményekre próbálja ráirányítani a közvélemény figyelmét. Ugyanis
A koraszülöttek rendszerint elhúzódó kezelésre szorulnak, így a neonatológiai részlegre hárul a felelősség, hogy a kicsik bepótolják azt a fejlődést, amely nem mehetett végbe az édesanyjuk testén belül.
Ebben az évben a sepsiszentgyörgyi kórházban 71 koraszülöttet segítettek világra, az elmúlt évek átlaga 84 koraszülés. A megelőzés rendszeres szülész-nőgyógyászati vizsgálatokon át, egészen a magzatra irányuló megfelelő odafigyelésig komoly társadalmi kihívást jelent, hiszen a megoldás több pilléren nyugszik: az átfogó orvosi szolgáltatások, a családon belüli odafigyelés, illetve a civil társadalom támogatása mind-mind szükségesek a magzat egészségének fenntartásához – olvasható a kórház tájékoztatójában.
Világszerte évente 15 millió koraszülött jön világra – tájékoztat az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az öt év alatti gyerekek körében elsősorban a koraszülés szövődményei okoznak elhalálozást.
Az egészségügyi világszervezet a koraszülés kockázati tényezői között a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a gyógyszerszedést, a rossz étrendet, a stresszt és az anya fiatal életkorát említi.
Romániában minden 30 percben születik egy koraszülött, akinek neurológiai vagy mozgásszervi rendellenességei vannak – számol be a Romániai Koraszülöttek Szövetsége. Évente több ezer romániai koraszülött nem kap megfelelő ellátást, hiszen az országban mindössze húsz kórház rendelkezik korszerű felszereltséggel, ebből hét Bukarestben van, és azok is túlzsúfoltak.
A koraszülésnek anyai és magzati okai is lehetnek, rengeteg tényező befolyásolhatja, hogy a baba korábban születik meg – mutatott rá Antal Álmos szülész-nőgyógyász. Hangsúlyozta, a környezeti tényezők is közrejátszanak, a család szociális helyzete, az anya munkaviszonya, valamint életkora.
A beültetett terhességek, az ikerterhességek esetében ugyancsak gyakoribb a koraszülés. Azzal is kimutatható az összefüggés, hogy Románia élen jár a császármetszéssel történő szülések tekintetében, a császár utáni heges méh szintén növeli a következő terhességeknél a koraszülés kockázatát. Másrészt pozitívum, hogy a terhesség ultrahangos követése során kiszűrik, ha a magzattal gond van, előfordul, hogy a fejlődési rendellenesség súlyosbodhat a méhen belül, viszont orvosolni lehet, ha a babát kiveszik. Az ilyen esetek is növelik a koraszülöttek számát, ám ezzel valójában megmentik a baba életét.
Antal Álmos rámutatott, sokat fejlődött a műszerezettség, a tudomány, megfelelő ellátással a koraszülöttek többsége megmenthető, sőt teljes értékű életet élnek. A koraszülött ugyanakkor nemcsak súlyban kisebb, mint egy újszülött: más az érrendszere, a tüdeje, a gyomra, az anyagcseréje.
A sepsiszentgyörgyi kórházban az 1500 gramm feletti, a terhesség 33. hete után született babákat tudják ellátni, az ennél kisebbeket Marosvásárhelyre vagy Brassóba küldik. A szakorvos hangsúlyozta, sokkal jobbak a koraszülött esélyei, ha időben, még az édesanya hasában jut el megfelelően felszerelt központba, és nem a születés után kell szállítani. Antal Álmos szerint a hiányzó védőnőhálózat újraindítása, a megfelelő terhességgondozás, odafigyelés, szűrés csökkentheti a koraszülések számát.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
szóljon hozzá!