
Nem rendeltetésszerűen használják a segélyhívót. Egyesek a dátumot vagy a pontos időt szeretnék hallani a diszpécsertől.
Fotó: Agerpres
A 112-es egységes segélyhívó számra beérkezett hívásoknak több mint felét nem indokolta sürgősségi ügy a tavalyi esztendőben – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökséggel az 112-es Sürgősségi Hívások Egységes Országos Rendszere (STS).
2019. február 11., 14:192019. február 11., 14:19
Az intézmény adatai szerint az 112-es szám diszpécserszolgálata 2018-ban 12.735.836 hívást fogadott. Ebből mindössze 5.748.787, azaz 45,1% volt valóban sürgősségi ügy, amelyeket a mentőszolgálatnak (57,8%), a rendőrségnek (22,4%), a katasztrófavédelemnek/rohammentősöknek (16,2%), a csendőrségnek (3,4%) vagy más intézményeknek továbbítottak.
A legtöbb nem sürgősségi jellegű hívás Maros megyéből érkezett (68,1%), ezt követi Kovászna megye (65,8%), Vrancea (64,1%), Gorj (64,1%), Călăraşi (63,6%) és Argeş (63,5%). A statisztika szerint
Az indokolatlan esetek zömében (63%-ban) az emberek a zsebükben tartott mobilkészülékről véletlenül hívják fel az egységes számot. A szabályzat értelmében a diszpécsernek 15-20 percen át kell tartania a vonalat, akkor is, ha senki nem szól bele a telefonba, majd kétszer vissza kell hívnia azt a számot, ahonnan a hívás érkezett. Ez rengeteg idő- és energiaveszteséget jelent, teszi hozzá a közlemény.
Volt például betelefonáló, aki arra panaszkodott, hogy nem tudja visszacserélni az üzletben megvásárolt holmit, vagy arra, hogy nappal is ég az utcai lámpa. Egyesek a mobiltelefonjuk kártyáját akarják az 112-es számon feltöltetni, a vasúti menetrend felől érdeklődnek, a metrójegyek miatt elégedetlenkednek, illetve a pontos dátumot vagy órát szeretnék hallani a diszpécsertől. A „rekordot” egy bukaresti illetőségű személy tartja, aki 2018 első tíz hónapjában 21.567-szer hívta fel az 112-es számot.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
szóljon hozzá!