A Gyergyóremetei Fúvószenekar. A településen nem kevesebb, mint kilencven éves múltra tekint vissza ez a műfaj
Fotó: Facebook/Gyergyóremetei Fúvószenekar
A nyár megannyi rendezvényein találkozhatunk kisebb-nagyobb települések fúvószenekaraival is. A Székelyföldön rengeteg falu, község büszkélkedhet több évtizedes, akár évszázados múltú együttessel, amelyek amúgy a modern zenével is tartják a lépést, hiszen vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat is előadnak. Cikkünkben a fúvószenekarok tagjai által őrzött hagyományok nyomába eredtünk.
2024. július 22., 18:562024. július 22., 18:56
Az amatőr fúvószenekarok mozgalma a 19. és 20. századok fordulóján indult útjára Erdélyben, elsősorban magyarországi mintára. Sok együttes a mai napig folytonosan létezik, versenyekre jár, fellép falunapokon, ünnepélyeken – a fúvószene szeretete, illetve gyakorlata sok esetben apáról fiúra száll. Dombora Anna, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium zenetanára, a rétyi Kováts András Fúvószenekar oszlopos tagja lapunknak felidézte, hogy a fúvószenekar-mozgalom kezdeti időszakában, amikor Erdély-szerte megalakultak a zenekarok,
Később, a hetvenes években Háromszéken Kelemen Antal iskolaigazgató adott új lendületet a fúvóséletnek. Erre azért volt szükség, mert a második világháború idején nehéz volt fennmaradniuk ezeknek az együtteseknek, hiszen más volt a prioritás.
„A mozgalom újbóli fellendülése nyomán tulajdonképpen amatőr szinten működtek ezek a zenekarok, autodidakta zenészekkel, nem szakemberek irányításával. Ma is nagyon sok olyan fúvószenekar van, amelyet nem zenetanár, nem szakember irányít, hanem önmagát képező, zenét szerető, zenélni vágyó ember. Az erős családi kötelékek, hogy ugyanazon közösséghez tartozzanak az emberek: ez az, ami nagyon fontos ezeknek a zenekaroknak a működésében” – magyarázta a Krónikának Dombora Anna, hozzátéve, a rétyi fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek, összesen hetven ember.
A zenetanártól megtudtuk, hogy egyre nagyobb figyelem esik ezekre az együttesekre: versenyeket, fesztiválokat, táborokat szerveznek, ahol a gyerekek kipróbálhatnak hangszereket vagy akár intenzív hangszeres oktatásban vehetnek részt. Napjainkban számos településen működik népművészeti iskola, amelyeknek általában van fúvószenei tagozata is bizonyos falvakban.
– fejtette ki a sepsiszentgyörgyi pedagógus.
Arra is kitért, hogy ezeknek a zenekaroknak a repertoárja igencsak megújult, szerinte néha túlságosan is. Például vannak fúvószenekarok, melyek Lady Gaga- vagy épp Michael Jackson-feldolgozásokat játszanak, mások a bigbandes hangzás (a big band legalább 10 fős nagyzenekar) irányába „mentek el”, és gyakran teljesen háttérbe szorultak az induló zenéből és a folklórból merítkező, kifejezetten fúvószenekarra írt műdalok, a magyar klasszikus átiratok.
A Rétyi Kováts András Fúvószenekar is többgenerációs közösség, melynek tagjai 12 és 60 év közöttiek
Fotó: Toró Attila/Sepsiszentgyörgy.info
A Rétyi Kováts András Fúvószenekarnak minden évben vannak tematikus fellépései. Például május elsején, amikor egy traktor utánfutójára felülve vonulnak végig a településen, ugyanakkor fel szoktak lépni a Székely Vágtán, a március 15-i ünnepségen, és járnak fúvóstalálkozókra is. Az együttes tagjai egyébként nem saját hangszereken játszanak, hiszen azok nagyon drágák, a helyi önkormányzat biztosítja ezeket, hogy legyen mivel/amin zenélniük. Továbbá egyesületük révén pályázatok révén igyekeznek fenntartani a zenekart. Különben a rétyi fúvószenekar idén a C nehézségi fokozatot teljesítve 95 pontot kapott, ezáltal Kiemelt arany minősítésben részesült a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségtől.
A Hargita megyei Gyergyóremetén létezik ifjúsági és „öreg”, azaz felnőtt fúvószenekar is, utóbbi körülbelül 15 tagot számlál.
Tagjai – bár kottából is olvasnak – gyakran improvizálnak, mindenhova eljárnak, ahol szükség van rájuk a temetéstől a lakodalomig; karmesterük sincs, tagjai egyszerűen élvezik az együtt zenélést.
Eljárnak román lakodalmakba is, búcsúkra, iskolai találkozókra, néha szekerén zenélve őrzik a hagyományokat. A zenekar tagjai valamennyien férfiak, akik a mindennapokban gazdálkodnak, a fúvószene mondhatni a hobbijuk, szenvedélyük. Sokan közülük egyébként kottát olvasni is csak „menet közben” tanultak meg, általában jobban érzik magukat, ha szabadon zenélhetnek. Hangszerük nekik is a helyi önkormányzat jóvoltából van, többen több hangszeren is tudnak játszani, mikor, amin kell.
Az 1934-ban alapított gyergyóremetei fúvószenekar a nyolcvanas évekre „kiöregedett”, így Bakos Károly matematikatanár tulajdonképpen újraszervezte azt, immár ifjúsági fúvószenekarként. Ennek a maradványa a fentebb bemutatott, jelenlegi felnőtt zenekar.
Az ifjúsági zenekarnak körülbelül félszáz tagja van, hatéves résztvevőtől 22 évesig. A mozgatóerő főként a hagyomány, a fiatalok elsősorban az idősebbek példáját követve csatlakoznak. Akárcsak a felnőttek, a fiatalok is az önkormányzat hangszereit használják, azokkal mennek kiszállásokra, versenyekre, találkozókra.
„Amúgy azt kell tudni, hogy
Minden ezrednek kellett fúvószenekara legyen, és akik onnan leszereltek, a saját településükön fúvószenekarokat hoztak létre” – magyarázta a Krónikának Laczkó Gyula karvezető, rámutatva, tevékenységük hagyományokat örökít tovább.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!