Kelemen Hunor szerint az energetikai szabályozó hatóság RMDSZ-es alelnökét annak ellenére váltották le, hogy szóbeli megállapodás volt az ellenkezőjére
Fotó: RMDSZ
A 2030-ig érvényes pártprogram, valamint a romániai magyar romák integrációját célzó munkadokumentum is napirenden szerepelnek majd az RMDSZ jövő heti kongresszusán, miután ezeket a tárgyköröket pénteken vitára alkalmasnak ítélte a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).
2023. április 21., 17:402023. április 21., 17:40
2023. április 21., 18:052023. április 21., 18:05
Az RMDSZ miniparlamentje pénteken a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben tartott „technikai munkaülést”, amelyen a jövő heti temesvári, 16. tisztújító kongresszust készítette elő. Kelemen Hunor szövetségi elnök az MTI által idézett politikai beszámolójában sikeresnek nevezte a másfél hónapja zajló kormányzati konzultációt, amelyet véleménye szerint valamilyen formában a továbbiakban is folytatni kell. „Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy az embereket érdekli, mit tesznek a szövetség politikusai Bukarestben” – jelentette ki a politikus.
Több száz javaslat érkezett a jogszabály-tervezethez, így szerinte célszerűbb lenne, ha a bukaresti kormány felelősségvállalással fogadná el. Hangsúlyozta: a tervezet kapcsán a szakma sem ért egyet, és parlamenti vita esetén előfordulhat, hogy a számos módosítás után „nem lesz koherens a végeredmény”. A jogszabálynak szerinte tehermentesíteni kellene a diákokat, és a magyar oktatásra vonatkozóan is fontos kitételeket tartalmaz.
A szövetségi elnök emlékeztetett: májusban esedékes a kormányfőcsere is. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem részese a folyamatnak, az erről szóló megállapodást a két román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) kötötte. Rámutatott: ha valóban végre akarják hajtani, lehetségesnek tartja. A kormányzati munkáról elmondta: az RMDSZ jelenléte többet nyom a latban, mint az általa képviselt 6 százalékos magyarság.
A 2024-es választási évről elmondta: az RMDSZ az előrehozott választást tartaná a legjobb megoldásnak ahhoz, hogy ne álljon le a munka, de ha nincs konszenzus, nem fogja erőltetni. A választások összevonása jogi és alkotmánybírósági kérdést vet fel, mivel nincs vész- vagy veszélyhelyzet, ami indokolná, mint volt a járvány idején – mondta.
Fotó: RMDSZ
Az SZKT ülésén két munkadokumentumot is alkalmasnak ítéltek arra, hogy megvitassák a jövő heti temesvári kongresszuson. A felzárkózás évtizede 2023-2030 című a szövetség új programja, a meglévőt hivatott aktualizálni. Székely István ügyvezető alelnök ismertetésekor elmondta: a kettő kiegészíti egymást, az eredetiben célként szerepel az autonómia, az új a kisebbségi törvényt tartja aktuálisnak. Három sarokköve van – a népszámlálás eredményei, a kormányzati szerep és a 2024-es választások –, számos munkacsoport részvételével dolgozták ki – mondta Székely.
A másik elfogadott munkadokumentum címe Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről, és 30 éve várat magára – közölte Makkai Péter munkaügyi államtitkár. Emlékeztetett: a népszámlálás előzetes adatai szerint több mint 100 ezer magyar roma van Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalni a helyzetük rendezését. Az államtitkár szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas erre, mivel a romániai romaintegrációs stratégiát is ezután fogják megvalósítani. Az RMDSZ a dokumentumot egy stratégia alapjának szánja, melynek célja, hogy a jövőben a magyar roma közösség egyenlő rangon és szinten vegyen részt a romániai magyar társadalom építésében – hangzott el az SZKT-n.
A hozzászólások között Csoma Botond parlamenti képviselő elmondta: a román képviselőházban is meg kell védeni olykor a székely zászlót vagy az erdélyi magyarság egészét. „A román kormánypártok is élnek olykor a 33 éves gyakorlattal, hogy ha nincs jobb ötletük, előveszik a magyar kártyát. Ezzel szembe kell nézni, azért vagyunk ott, hogy álljuk a sarat” – idézte az MTI a Kolozs megyei honatyát.
Az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából kulcsfontosságú, mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal. Kiss Tamás szociológust a mai magyar–cigány viszonyról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!