Egynyelvű igazságszolgáltatás. Jóval több magyar bírára lenne szükség
Fotó: Pixabay.com
Romániában egy százalék körüli a magyar anyanyelvű bírák és ügyészek száma, ami messze elmarad a romániai magyarság hat százalék körüli arányától. A Bukarestben működő Országos Bíró- és Ügyészképző Intézetbe ritkán jutnak be magyarok. A rendőrképző oktatási intézményektől eltérően a posztgraduális magisztrátusképzőben nem tartanak fenn a nemzeti kisebbségek számára helyeket. De nem csak a magyar bírák hiányoznak, hanem a bírósági jegyzők sorába is jórészt csak románokat vesznek fel, ami megkérdőjelezi az igazságügyi minisztérium káderpolitikáját. Bírósági szóvívővel és jogászképző szakemberrel jártuk körül az okokat.
2023. március 28., 19:032023. március 28., 19:03
A román államfő által évente aláírt bírói és ügyészi kinevezések is alátámasztják a romániai magyar jogászszakma három évtizede hangoztatott állásfoglalását, miszerint az erdélyi magyarság számarányához képest nagyon kevés bíró és ügyész dolgozik az erdélyi bíróságokon és a bírósági ügyészségeken. A Klaus Iohannis által néhány nappal ezelőtt kinevezett 101 bíró és ügyész között egyetlen magyar nevű szakembert sem találni, holott többen is székelyföldi bíróságokra kerülnek. De az elmúlt években sem volt jobb a helyzet, maximum egy-két magyar fiatal szakember kezdhette meg pályafutását valamelyik romániai bíróságon.
A Maros megyében dolgozó 27 bíró lajstromán egyetlen magyar nevet sem találtunk. A Hargita megyei törvényszék 9 bírája közül 3 magyar, a Kovászna megyei 13 bíró közül szintén csak három. Bihar megyében a bírói listát tartalmazó nevek között egyetlen magyar szakembert fedeztünk fel. De hasonlóan siralmas a helyzet Szatmár, Kolozs, Arad és a többi erdélyi megyében is: a magyar bíró és ügyész ritka, mint a fehér holló.
A hivatalos érv szerint az Országos Bíró- és Ügyészképző Intézetbe nagyon nehéz bejutni, ezért a magyar anyanyelvű jelentkezőknek kicsi az esélye. Ami azért megkérdőjelezhető érv, mert az élet más területein az erdélyi magyarok jobban teljesítenek. Láthatólag a bukaresti igazságügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó rendszernek van baja a magyarokkal, hiszen a legtöbb tisztségbe elvétve alkalmaznak magyar szakembert. Az sem véletlen, hogy a bukaresti kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-nek éppen az igazságügyi minisztériumban nincs magyar államtitkára, vagy más tisztségviselője. A létszámban túltengő román alkalmazottak alól a Székelyföld sem kivétel, amit jól szemléltet a bírósági jegyzők megyénkénti névsora: Maros megyében a 46 írnokból 5 magyar, Hargita megyében 21-ből öt, Kovászna megyében 18-ból három. Még olyan megyékben is nagyon nehéz bekerülni az igazságügyi intézményrendszerbe, ahol a megye lakosságának többsége magyar.
Marosvásárhelyen nem csak a felirat, hanem a személyzet is román
Fotó: Haáz Vince
Fodor Péter bíró, a Hargita Megyei Törvényszék szóvivője szerint a kétéves magisztrátusképző bukaresti intézménybe kemény felvételi vizsga alapján válogatják ki a jelentkezőket. Évjárattól függően 40-60 jelentkező van egy helyre, így magyarként annak van esélye, aki magas szakmai felkészültsége mellett tökéletesen beszél románul. A székelyföldi törvényszéki bíró szerint gyengébb román nyelvtudása miatt végzi el kevés erdélyi magyar az Országos Bíró- és Ügyészképző Intézet kétéves kurzusait.
„Tapasztalatból tudom, hogy nagyon nehéz bekerülni, és még nehezebb elvégezni, pedig a kétéves képzés során a leendő magisztrátusok fizetést kapnak, amiből fedezni tudják bukaresti tartózkodásuk költségeit.
A vizsgán elért média alapján, csökkenő sorrendben választhat a meghirdetett állások között. Ezért dolgozik magyar bíró például Konstancán” – fejtette ki a Krónikának a Hargita Megyei Törvényszék szóvivője.
Fodor Péter szerint mind a magisztrátusképzőben, mind a későbbi bírósági és táblabírósági fokozati vizsgákon kemény feltételeket támasztanak, nagy a konkurencia: egy-egy esztendőben az utolsó média 9,90.
,,A székelyföldi ügyvédi kamarákban dolgozó magyar ügyvédeknek nem a szakmai felkészültségével, hanem a nyelvtudásával vannnak gondok. Bírósági tárgyalásokon tapasztaljuk, hogy milyen helytelenül beszélnek egyesek románul. Ilyen nyelvtudással esélye sincs bekerülni a bírói testületbe egy magyar jogásznak” – érvelt portálunknak Fodor Péter csíkszeredai bíró.
Bírósági tárgyalóterem. Legtöbb helyen csak tolmáccsal beszélhet a bíróval a román nyelvet rosszul beszélő erdélyi magyar
Fotó: Pál Árpád
Sztranyiczki Szilárd jogász, egyetemi docens, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánhelyettese szerint a romániai magyarság hat százalék körüli számarányához képest nagyon alulreprezentált a romániai igazságügyi rendszerben dolgozó bírák és ügyészek száma. „Egy 2021-es felmérés szerint a romániai bírák és ügyészek alig 1,2 százaléka vallotta magát magyarnak. Ez az arány azóta romlott” – hívta fel a figyelmet a Krónikának a kolozsvári jogász.
Sztranyiczki Szilárd elismeri, hogy a bukaresti magisztrátusképzőbe nehéz bejutni, hozzátette ugyanakkor, hogy nem lehetetlen. A Sapientián zajló jogászképzés egyik fő feladatának tekinti, hogy több magyar jogász végezhesse el a Bukarestben működő Országos Bíró- és Ügyészképző Intézetet. Tíz évvel ezelőtt indult el a Sapientia kolozsvári karán a jogászképzés, ahol a főbb tantárgyakat – amelyekből az egyetemi záróvizsgán az ügyvédi kamarába, illetve a bíró- és ügyészképzésre történő felvételin vizsgáznak – románul tanítják, de van hozzá magyar nyelvű segédanyag is. Akad néhány magyar nyelvű tantárgy is, így a teljes képzés kétnyelvű.
Eddig egyetlen magyar végzősük jutott be a bukaresti intézetbe, de Sztranyiczki szerint még az elején tartanak, így a következő években áttörésre számítanak.
,,A diákjainkat román bírák és ügyészek is oktatják: új megközelítésből és nagy szigorral próbáljuk kiképezni azt a magyar jogászréteget, amely a közeljövőben pótolni tudja a román igazságszolgáltatásból hiányzó magyar szakembereket” – foglalta össze a Sapientia – EMTE jogászkézpésének lényegét az egyetemi oktató.
Ennél többre volna szükség, véli a kolozsvári szakember. Ahogyan a korábbi években sikerült megoldani, hogy a belügyminisztérium keretében működő rendőrképző intézetekbe a nemzeti kisebbségek – így az erdélyi magyarság számára is – külön helyeket tartsanak fenn, hasonló megoldásra van szükség a bíró- és ügyészképzésben is.
,,Ez politikai alku tárgya kell legyen!
A bírósági tárgyalásokon zajló fordítás nem életszerű. Ha egy bíró tud magyarul, objektívebben dönt egy olyan perben, ahol a pereskedő felekkel anyanyelvükön értekezik” – nyomatékosította lapunknak a kolozsvári jogász, aki szerint nem csak Székelyföldön, hanem a partiumi és a közép-erdélyi megyékben is nagy szükség van magyar bírósági szakemberekre.
Összesen 76 bíró és 25 ügyész kinevezését írta alá szerdán Klaus Iohannis államfő, a százas listán azonban egyetlen magyar nevet sem találni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás