
2012. október 09., 16:302012. október 09., 16:30
Az EMNP azt kéri a Mecénás Alapítvány vezetőitől, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyibe került az építkezés, és hogyan került felhasználásra a magyar kormánytól kapott 320 millió forint. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke az épület mellett kedd délután tartott sajtótájékoztatóján felidézte, az Ady-központ felépítésére a Medgyessy-kormány idején pályázat és megvalósíthatósági tanulmány nélkül kapott 320 millió forintot az RMDSZ Bihar megyei vezetői által létrehozott Mecénás Alapítvány. Feltette a kérdést: vajon van-e összefüggés az Ady-központ ügye és azon tény között, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök tíz nappal ezelőtt Nagyváradon találkozott Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel, Kuncze Gábor volt belügyminiszterrel és Kovács László volt külügyminiszterrel.
Az Ady-központ előtt megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón az EMNP arra hívta fel a figyelmet: nem lehet véletlen, hogy az RMDSZ politikusai 2006 óta nem fizettek adót, ugyanis nehezen képzelhető az el, hogy a 320 millió forintból nem futotta a körülbelül 14,3 millió forintnak megfelelő ingatlanadó befizetésére. Elmondták: sajnálatos, hogy a magyar közpénzből készült beruházást most, az adóhátralék miatt – az október 10-i árverésen – bárki megvásárolhatja, mindössze 56 millió forintnak megfelelő összegért.
Szilágyi Zsolt kijelentette: az Ady-központ a Bihar megyei RMDSZ csődje. „Ugyanígy herdálják el a magyar ügyek képviseletét, ahogy elherdálták azt a magyar pénzből tervezett központot, amely eredetileg Ady Endre költőnk számára állított volna emléket” – tette hozzá a néppárti politikus, aki szerint az is gyanús, hogy éppen azután írják ki a licitet, miután Bajnai Gordon, Kuncze Gábor, Kovács László és Markó Béla Nagyváradon egyeztettek.
| Fizet a Mecénás az önkormányzatnak |
| Kedd délután a Mecénás Alapítvány közleményben reagált az Ady-központtal kapcsolatos állításokra. Mint írják: az alapítvány pályázat útján kapott támogatást. Az ingatlan felépítéséhez a támogatási keret nem volt elegendő. A biztosított forrásokkal az alapítvány tételesen elszámolt. Az ingatlan részleges átadására – konferencia központ – sor került. Az önkormányzat adószakértői olyan területekre is róttak adót, amelyek nem kerültek átadásra, végső cél szerinti használatbavételre. Az önkormányzat, illetve alapítvány közötti adótörvénykönyvi különböző értelmezések okán kialakult egy, az önkormányzat részéről egyoldalúan megállapított adóhátralék. Az alapítvány fizetés átütemezési kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A mai napon az első részlet a közintézmény számlájára befizetésre került. Az alapítvány továbbra is fenntartja különvéleményét az adótörvénykönyv civil szférára vonatkozó részeinek értelmezésére. „Mint az elmúlt 10 év minden október-novemberében, most is politikai témává válik az alapítvány által elnyert pályázati támogatás. A 2012-es évben ez hatványozottabban igaz, hisz parlamenti választási időszak következik Romániában. Az alapítvány nem kíván ilyen jellegű vádaskodásokban részt venni.” - áll a Mecénás Alapítvány közleményében. |
Szilágyi ugyanakkor összeférhetetlennek tartja, hogy az a Lakatos Péter felelt az adóhátralék miatt árverésre kerülő Ady-központ projektjéért, akit nem is olyan régen az Állami Számvevőszék új vezetőtanácsi tagjának neveztek ki, mely intézmény a pénzügyi visszaélések visszaszorítására hivatott. Szilágyi Zsolt kijelentései kapcsán Lakatos Péter azzal a pontosítással kereste meg szerkesztőségünket, miszerint esetében nem áll fenn az összeférhetetlenség és felelősség kérdése, mivel a Mecénás Alapítvány kuratóriumának volt tagjaként nem felelt az Ady-központ megvalósításáért. „Több mint egy éve nem vagyok az alapítvány kuratóriumának tagja, amelyről annak nyomán mondtam le, hogy kineveztek az állami számvevőszék vezetőségébe. Ennek megfelelően szó sincs összeférhetetlenségről, és hangsúlyozom: azelőtt sem feleltem a projekt megvalósításáért vagy az adózási kérdésért” – jelentette ki az RMDSZ egykori Bihar megyei parlamenti képviselője.
Szilágyi emlékeztette a sajtót, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredetileg – az akkor még Tőkés László püspök által vezetett – Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek irányozta elő a pályázat útján elnyert összeget egy érmindszenti zarándokhely megvalósítására. A Medgyessy-kormány úgy változtatta meg a 320 millió forint sorsát, hogy a Mecénás Alapítványnak még csak megvalósíthatósági tanulmánya sem volt az Ady-központra.
Csomortányi István, a párt szervezési igazgatója rámutatott arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a Bihar megyei RMDSZ különböző egyesületek révén gyanús ingatlanügyleteket visz véghez. Mint mondta: még nem zárult le az az eljárás, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított Biró Rozália ellen az úgynevezett Léda-ház kapcsán. Az érdekellentét abban áll, hogy Nagyvárad egykori alpolgármestere úgy bocsátotta a Partium Alapítvány rendelkezésére a váradi ingatlant, hogy az nem is volt a város tulajdonában. „Ne felejtsük el, hogy a Partium Alapítvány alapítója és vezetőtanácsi tagja maga Biró Rozália” – mondta Csomortányi. Az Ady-központ kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a létesítmény kulturális célokat szolgálna, mindeddig egyetlen ilyen jellegű eseményt sem tartottak itt. Voltak azonban bálok, esküvők, sőt egy időben a Hit Gyülekezete nevű szekta is itt tartotta gyűléseit, mutatott rá.
Zatykó Gyula régióelnök a sajtótájékoztató végén elmondta: a magyar közösségnek felelősségre kell vonnia mindazokat, akik hibáztathatóak a kialakult helyzetért.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.