Nem alkusznak. A november 18-ai nagygyűlésen a székelység autonómiaigényének akarnak súlyt adni
Fotó: Boda L. Gergely
Székelyföld számára az egyedüli járható út az autonómia, ez a felismerés hozta létre száz évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) – mutattak rá szerdán kiadott közös közleményükben a székelyföldi megyék, valamint Románia két magyar többségű megyeszékhelyének választott vezetői.
2018. november 14., 13:502018. november 14., 13:50
2018. november 14., 14:232018. november 14., 14:23
A dokumentum aláírói – Borboly Csaba, Hargita megye, Péter Ferenc, Maros megye, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere – úgy vélik,
„Ennek a szellemi örökségnek jegyében kívánunk a százéves Székely Nemzeti Tanácsnak boldog születésnapot. Mi ezt a centenáriumot köszöntjük, közösségünk százéves küzdelmét, hiszen a veszteségek mellett azt sem feledhetjük, hogy nem sikerült minket megtörni. Itt vagyunk, dolgozunk, közösségként túléltük ezt a küzdelmes századot, és nem alkuszunk" – írták a székely önkormányzati vezetők.
Úgy vélik: összehangolt támadás indult a székelyföldi egység ellen azok részéről, „akik más centenáriumot ünnepelnek”, ennek kivédéséhez pedig szükség van a társadalmi szervezetekre, a civil erőre, minden egyes erdélyi magyarra, székelyföldire.
– zárul a székelyföldi önkormányzati vezetők közleménye.
Megalakulásának századik évfordulója alkalmából az SZNT centenáriumi székely nagygyűlést szervez vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyre a székelyeket és a velük szolidaritást vállaló erdélyi magyarokat várják. A nagygyűléssel a székelység autonómiaigényének akarnak súlyt adni, amelyet a közösség vezetői Bukarestben, valamint nagy nemzetközi intézmények székhelyén, Strasbourgban, Genfben és New Yorkban is igyekeznek megjeleníteni.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás