Az egészségmegőrzés legyen prioritás a templomépítés helyett

A Betegségmegelőzés – ki nyer és ki veszít? címmel szervezett országos közmeghallgatásra mintegy 458-an küldték be írásbeli észrevételeiket és javaslataikat, 25-en közülük a konferenciaterem emelvényéről is alátámasztották álláspontjukat.

Orvosok, politikusok, minisztériumi képviselők és páciensek mindannyian megegyeztek abban, hogy azon túl, hogy Románia keveset fordít egészségügyi rendszere működtetésére, ennek keretében is kis összegeket szán a betegségmegelőzésre. Nem elég a rádióban és tévében reklámszünetekben orrvérzésig ismételgetni a Túlzott só-, cukor- és zsiradékfogyasztás káros az egészségre! típusú jelszavakat, a valós prevencióért sokkal többet kell tenni – hangsúlyozták a felszólalók.

Egy családban a beteg ember egy másikat is „kikapcsol\", így a társadalomnak még nagyobb anyagi megterhelésébe kerül. Florin Buicu, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára örvendetesnek tartaná, ha a bruttó hazai termékből legalább egy százalékkal többet fordítana az állam a saját lakosságának egészségi állapotára. Míg az uniós átlag 8 százalék körül mozog, Romániában csupán négyet osztanak le az egészségügyi minisztériumnak. Mivel a betegségmegelőzés mifelénk szinte ismeretlen fogalom, a pénzek jelentős része késői és drága kezelésekre folynak el, amelyek számos esetben már nem segíthetnek a betegen.

„Románia éppen az aránylag könnyen megelőzhető betegségekben jár az élén, holott már az egyetemen azt tanítják, hogy sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatásosabb a prevenció, mint a kezelés\" – mutatott rá Anca Bălan kolozsvári háziorvos. Székelyföldi kolleganője, Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke azzal egészítette ki, hogy ha nálunk is a szaktárcát meg a pénztárat egészségügyinek hívják, akkor tényleg illene többet adni az egészségmegőrzésre.

Ehelyett a rendszer olyan aktatologató hivatalnokká degradálja főként a háziorvosokat, akiktől a prevenciós munka és a betegellátás helyett inkább a bürokratikus munkát követeli meg – hangoztatta Sánta Dóra. A szakmában közel három és fél évtizedes tapasztalattal rendelkező marosvásárhelyi orvos úgy érzi: ennyi papírmunkát még soha nem végzett, mint az utóbbi években.

Már az iskolában sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a betegségek megelőzésére – javasolta a közvitán megjelent néhány civil. A Segesváron működő, Parkinson-kóros gyermekeket tömörítő érdekvédelmi egyesület alapítója, Adriana Gáll szerint kötelezővé kellene tenni az egészségügyi nevelési órákat és ezekre időnként orvosokat kellene meghívni.

„Legyen világos: a jelenlegi áldatlan állapotok miatt mi, páciensek nem az orvosokra, hanem a belőlük és belőlünk egyaránt csúfot űző rendszerre neheztelünk\" – jelentette ki a külföldi műtétre szorult lány édesanyja. Egy Franciaországba emigrált orvos apja elmondta, hogy gyermeke, míg Romániában megalázott szakemberként gürcölt, most megbecsült emberként él az idegenek között, ahonnan nem is szándékozik hazatérni.

A lényegre tapintott Paul Lucian Hariton is, aki rámutatott, hogy míg Románia uniós szinten az utolsó helyen áll az egészségmegőrzésében, mindenkit lekörözve, messzemenően az első helyet foglalja el a templomépítések területén. „Nem hinném, hogy a 400 millió euróba kerülő Nemzet Megváltása nevet viselő katedrális építését prioritásként kellene kezelni. Ezzel a pénzzel legalább ötven egészségügyi központot lehetne ultramodern gépekkel felszerelni. Azaz legalább egyet-egyet megyénként\" – adott hangot elégedetlenségének a Tövisről érkezett jogász.