Megjáratnák. A kisebb erdélyi repterek utasszám-növekedést remélnek a fejlesztésektől
Fotó: Haáz Vince
A bukaresti fejlesztési minisztérium közvitára bocsátotta a kis forgalmú repterek állami támogatásának meghosszabbításáról szóló rendelettervezetet. A 2019-ben hozott, a koronavírus-járvány által „megerősített” intézkedés ez év végén érvényét vesztené, de a segélycsomagra továbbra is igényt tartanak. Az érintett erdélyi légikikötők javarészében közben nagy fejlesztések zajlanak. Nagyvárad tavaly „kirepült”, Marosvásárhely pedig idén máris „kinőtte” az évente 200 ezer utas alatti forgalmat lebonyolító repülőterek szűkös fészkét. Szatmárnémetiben is folyamatban a bővítés, akárcsak Aradon, ám utóbbi városban még mindig olyan kicsi a forgalom, hogy felvetődik a kérdés: ilyen körülmények között minek.
2023. október 25., 18:392023. október 25., 18:39
Adrian Veştea fejlesztési miniszter augusztusban részt vett a romániai reptérigazgatók éves találkozóján, amelyen bejelentette: fel vannak készülve, hogy meghosszabbítsák a kisebb létesítmények állami támogatását. Az elmúlt években a nagyobb repterek is kaphattak mentőövet, ám azt a pandémia okozta válságra hivatkozva folyósíthatták.
Mára a légi forgalom visszaállt, sőt a romániai utasszámok már a járvány előtti, 2019-es adatokat is lepipálják. A kis, regionális érdekeltségű, az illető térség fejlődését szolgáló létesítmények azonban jelezték: továbbra is rászorulnak a külső segítségre, és most úgy tűnik, meghallgatásra találtak az elmúlt öt évben pénzt folyósító fejlesztési tárca új vezetőjénél. A minisztérium ugyanis nemrég közvitára bocsátotta a tervezetet, mely 2026 decemberéig meghosszabbítja a vonatkozó rendelet hatályát.
Fotó: Haáz Vince
A fejlesztési minisztérium – még a régi rendelet értelmében – idén több mint 45 millió lejt szánt a 200 ezer utasnál kevesebbet fogadó reptereknek, amelyek a korábbi adatok szerint kilencen voltak. A 2022-es adatok szerint azonban Craiova (476 613 fő) és Nagyvárad (208 541) „kinőtt” közülük, így a legutóbbi hivatalos, a tavalyi állapotokat tükröző számok hétfősre szűkítik a támogatást kapók mezőnyét: már csak Marosvásárhely, Konstanca, Nagybánya, Szatmárnémeti, Arad, Bukarest-Băneasa és Tulcea légikikötője számíthat központi mentőövre. Amely a következő három évben összesen 65 és 68 millió lej közötti összegeket jelent.
Mint ismeretes, a vidrátszegi légikikötőben jelentős fejlesztések zajlanak: bővítik az utasterminált és a repülőgép-parkolót, építik a tűzoltóállomást a reptéren. Az első két munkálat összértéke több mint 25 millió euró. Peti András reptérigazgató a nyáron több mint 300 ezer fősre becsülte az idei utaslétszámot, amely a jelenlegi beruházások révén 700 ezresre, majd akár egymilliósra is nőhet – persze ha az érdeklődés tartja a lépést a fejlesztésekkel. Amelyek egyetlen problémája, hogy késnek – a különböző engedélyek kibocsátása, bürokratikus akadályok miatt –, ez pedig azért jelenthet hatványozott gondot, mert nagyrészt szigorú határidőkhöz kötött uniós pályázati pénzekről van szó.
Utasszám alakulása az idei első kilenc hónapban
Fotó: Airportaar.ro
Ugyanebben a cipőben jár Nagyvárad és Szatmárnémeti is, ahol szintén jelentős beruházások vannak folyamatban, nehezen tartható idei év végi határidőkkel. A Körös-parti város esetében az új utasterminál bővítési munkálatai csak június utolsó hetében kezdődtek el. A beépített területet a jelenlegi 2925 négyzetméterről mintegy 12 500 négyzetméteresre bővítik, amely lehetővé teszi majd óránként 400 utas fogadásának a lebonyolítását. Emellett a kifutópályát is meghosszabbítják a több mint 66 millió eurós összberuházás révén.
A munkálatok kényelmetlenségeket okoznak Váradon és Vásárhelyen is – az utasokat konténerekben kialakított ideiglenes „terminálokban” fogadják –,
A szatmári reptéren is megy a munka (archív felvétel)
Fotó: Szatmár Megyei Tanács
Eközben Szatmáron a forgalom jelentős növekedését várják a megye egyik legnagyobb infrastrukturális beruházását jelentő reptérfejlesztéstől. A 2022-ben 60 568 főt „repítő” létesítményben idén szeptemberig 44 ezren fordultak meg, de az összesen 80 millió eurót felemésztő fejlesztések – új terminált építenek, felújítják a teljes kifutópályát és a jelenlegi terminálokat – megduplázzák a fogadókapacitást, és utat nyitnak új járatok érkezésének. Azonban itt is az a probléma, hogy a munkálatok kifuthatnak a decemberi határidőből.
Fotó: Szatmár Megyei Tanács
Fejlesztések zajlanak a máramarosi nemzetközi repülőtéren is, ahol mintegy 27 millió eurós beruházás révén óránként 450 fősre növelnék az utasfogadásszámot egy új terminál megépítésével, a bővítés révén 12 209 négyzetméteres területet biztosítva e célra. Eredetileg Nagybányán is idén decemberig kellene befejezni a munkálatokat. Itt tavaly 76 363 utazó fordult meg, idén szeptemberig pedig már meg is haladták ezt (77 156).
Közben megragadták az alkalmat Aradon is, ahol szintén több millió eurót hívtak le fejlesztési célokra. A Maros-parti városban őszre halasztották a munkálatokat, hogy ne zavarja az utasforgalmat – amely túlnyomórészt csak a nyári charter járatoknak köszönhető, hiszen mentrend szerinti nincs. Nem csoda, hogy 2022-ben csupán 16 633-an vették igénybe, és az idei első kilenc hónapban csak 14 352-en.
Aradon rengeteg közpénzt emészt fel a reptér fenntartása
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Arad
A helyi szinten ellenzékben politizáló Szociáldemokrata Párt a megyei tanács idei büdzséfeltöltésekor meg sem szavazta a támogatást, mondván: nem lehet a végtelenségig pénzt pumpálni egy olyan létesítménybe, amelynek „semmilyen stratégiája nincs” új járatok bevonzására. Mint ismeretes, az aradi reptér érvényesülését szinte ellehetetleníti, hogy a jóval nagyobb temesvári légikikötő (ahol tavaly csaknem 1,2 millió, idén szeptemberig 1 millió 45 ezer utas fordult meg) csupán mintegy 50 kilométerre található, és a váradi sincs messze (120 km).
A Bukarest-Băneasa repteret 2022-ben 9624 ügyfél választotta, idén viszont már több mint 50 ezres forgalmat tudhat magáénak. Az idei első kilenc hónapban az „éllovas” bukaresti Otopeni reptér több mint 11 millió utast fogadott, a kolozsvári pedig 2,5 milliót. A harmadik helyezett Iași 1,75 millión állt, a temesvári előtt.
Az idei listán már megjelent Brassó is a júniusban megnyitott létesítményével, amely már meghaladta az 50 ezres utasszámot. A vidombáki légikikötő minden bizonnyal számíthat állami támogatásra, főleg annak ismeretében, hogy a jelenlegi fejlesztési miniszter „szerelemgyereke”: a nyáron kinevezett Adrian Veştea azt megelőzően a Brassó Megyei Tanács elnökeként bábáskodott felette.
Jelentős beruházások zajlanak a romániai repterek túlnyomó többségében, hiszen a fejlődni kívánó nagyvárosok, térségek számára kulcsfontosságú a légi összeköttetés biztosítása a világ számos más pontjával, turisták, cégek, üzletemberek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!