Látványos tervek. A nagyváradi repülőtéren jelenleg több mint 66 millió euró értékben zajlanak beruházások (látványterv)
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Jelentős beruházások zajlanak a romániai repterek túlnyomó többségében, hiszen a fejlődni kívánó nagyvárosok, térségek számára kulcsfontosságú a légi összeköttetés biztosítása a világ számos más pontjával, turisták, cégek, üzletemberek számára egyaránt – a mennyiség, azaz az utasszámbővülés mellett nagy erőket fordítva a minőség növelésére is. Kimutatások szerint 2022 és 2024 között összesen csaknem 5 milliárd lejt, azaz egymilliárd eurót fordítanak a romániai légikikötők és az úgynevezett kritikus légi infrastruktúra bővítésére. Mint összeállításunkból kiderül, a fejlesztések Erdély valamennyi civil „gépmadárfészkét” érintik.
2023. augusztus 22., 09:362023. augusztus 22., 09:36
Amint arról beszámoltunk, több mint 11,3 millió utas fordult meg a romániai reptereken az idei év első felében, ami 26 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, illetve a pandémiát megelőző 2019-es év első felében mért adatokat is túlszárnyalja 5,4 százalékkal. A forgalom pedig várhatóan tovább nőtt-nő az év második felében. Nem véletlen, hogy az egyre növekvő számok cselekvésre késztetik a létesítmények működtetőit, illetve fordítva is igaz: a fejlesztések, korszerű reptérkörülmények biztosítása, az ennek köszönhetően is egyre bővülő célpontkínálat újabb és újabb utasokat vonz a légikikötőkbe.
Több mint 11,3 millió utas fordult meg a romániai reptereken az idei év első felében, ami 26 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, illetve a pandémiát megelőző 2019-es év első felében mért adatokat is túlszárnyalja 5,4 százalékkal.
Ezzel számolnak Erdélyben és a Partiumban is. A nagyváradi repülőtéren például jelenleg összesen több mint 328 millió lej (azaz több mint 66 millió euró) értékben zajlanak beruházások: a kifutópályát 420 méterrel meghosszabbítják, amely így 2520 méteres lesz; az utasterminál területe a jelenlegi négyszeresére nő; valamint úgynevezett intelligens kerítést építenek – tájékoztatott a Bihar Megyei Tanács.
Jelenleg a kifutópályán ballasztot és kötőanyagot helyeznek el, megerősítik az alapot. Szintén e projekt keretében bővítik a repülőgépek parkolóövezetét is, hogy egyszerre több repülőgépet tudjon kiszolgálni. Ez esetben 32 ezer négyzetméteres területen végeztek földmunkákat. A beruházás munkálatai 19 százalékban készültek el – közölte a megyei önkormányzat.
Meghosszabbítják a váradi kifutópályát
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Eközben a nagyváradi repülőtér új utastermináljának bővítési munkálatai 2023 június utolsó hetében kezdődtek el. A beépített területet a jelenlegi 2925 négyzetméterről mintegy 12 500 négyzetméteresre bővítik, amely lehetővé teszi majd óránként 400 utas fogadásának a lebonyolítását, távozáskor vagy érkezéskor, a bel- és külföldi járatok esetében is.
Bővítik a parkolót is, amely 320 jármű befogadására lesz alkalmas. Ugyanakkor a repülőtéren egy termálvizes fűtési rendszert és egy napelemekből álló központot alakítanak ki, növelve az energiahatékonyságot.
A harmadik projekt a reptér biztonsági szintjét növeli: intelligens, térfigyelő-rendszerrel ellátott kerítést alakítanak ki a létesítmény köré, amelynek hossza 9,2 kilométer, magassága pedig 2,5 méter. Többek között egy új ellenőrzőpontot is létrehoznak az utasok, a járművek és a repülőtéri közlekedési eszközök átvizsgálására.
Terminálépítés Váradon
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Hasonló értékű-léptékű beruházások zajlanak Románia más nagyvárosaiban is – derül ki a nagyszabású építkezéseket figyelő, IBC Focus nevű társaság összeállításából, melyet az Economedia.ro portál is feldolgozott. Az eredetileg a Hotelinvest.ro portálon közölt összefoglalóban Nagyvárad mellett az északi „szomszéd”, Szatmárnémeti is szerepel, mégpedig összesen csaknem 312 millió lejes (63 millió eurós) beruházással.
Pataki Csaba megyei tanácselnök az aláírást követően elmondta: a projekt által egy működőképesebb, nagyobb, és minden nemzetközi standardú biztonságtechnikai elvárásnak megfelelő reptere lesz Szatmár megyének. Új terminált építenek, felújítják a teljes kifutópályát és a jelenlegi terminálokat. Bár a munkálatokat 2023 végéig be kellene fejezni, a kezdeti késlekedések ezt minden bizonnyal ellehetetlenítik. Mindezt maga Pataki Csaba is elismerte a Partiumi Magyar Napok egyik múlt heti eseményén.
Szatmári látványterv
Fotó: Szatmár Megyei Tanács
A „szomszédolást” folytatva, fejlesztések zajlanak a máramarosi nemzetközi repülőtéren is, ahol mintegy 135 millió lejes beruházás révén óránként 450 fősre növelnék az utasfogadásszámot egy új terminál megépítésével, a bővítés révén 12 209 négyzetméteres területet biztosítva e célra. Eredetileg Nagybányán is idén decemberig kellene befejezni a munkálatokat.
Haladni akarnak a korral Nagyszebenben is, ahol az idézett elemzés szerint az új terminál mintegy 50 százalékban elkészült – amikor teljesen kész lesz, duplájára, 22 500 négyzetméteresre nő az utasokat kiszolgáló tér. A 270 millió lejes beruházás során kiszélesítik a kifutópályát és újragondolják a létesítmény megközelíthetőségét, a parkolót is. A munkálatok a tervek szerint év végéig befejeződnek.
Terminálépítés Szebenben
Fotó: Facebook/SIBIU International Airport
Bár a Hotelinvest.ro portálon közölt összefoglalóban nem térnek ki a kolozsvári beruházásokra, köztudott, hogy Erdély legnagyobb repterén is folyamatosan fejlesztenek. Amire nagy szükség van, hiszen az Avram Iancuról elkeresztelt nemzetközi repülőtér idei utasforgalma a napokban elérte a kétmilliót, fennállása óta ötödik alkalommal. Az egymilliomodik utas megünneplése után éppen két hónappal köszönthették a kétmilliomodikat, két hónappal korábban, mint tavaly.
A kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér idei utasforgalma csütörtökön elérte a kétmilliót, fennállása óta ötödik alkalommal.
Jelenleg az induló járatok termináljának és a repülő parkolójának a kibővítésén dolgoznak – csak idén mintegy 80 millió eurót költenek –, amire a megnövekedett utasforgalom és a járatok számának várható növekedése miatt van szükség. A kolozsvári repülőtérről több mint 45, menetrend szerinti járat indul több mint 20 európai és közel-keleti országba, valamint több charterjárat a főbb turisztikai célpontok felé.
Amint arról korábban beszámoltunk, eközben Marosvásárhelyen is bővítik az utasterminált és a repülőgép-parkolót, építik a tűzoltóállomást a reptéren. Az első két munkálat összértéke több mint 25 millió euró, a kivitelezővel való egyeztetés nyomán a munkálatok nem akadályozzák a légikikötő működését.
És persze nem szabad megfeledkezni Brassóról sem, ahol idén vadonatúj repteret nyitottak mintegy 140 millió eurós beruházás révén. Mint ismeretes, a Dan Air után immár a WizzAir is „beköszönt” a vidombáki légikikötőbe, majd a román légitársaság – a rövid nyitvatartás miatt kialakult kezdeti konfliktusok után – nemrég bejelentette, ősztől újabb járatokkal bővíti a kínálatot. A működtetők bíznak benne, hogy a júniusi nyitástól év végéig legalább százezer utast fogadhatnak.
Ősszel indul a budapesti közvetlen járat a brassói nemzetközi repülőtérről – jelentették be a légikikötő üzemeltetői.
Júliusban az első személyszállító gép landolásakor még „csak” a Gyergyóremete–Budapest napi légi összeköttetés tervéről beszéltek, de már újabb elképzelések is kezdenek körvonalazódni.
Szép kilátások Gyergyóremetén is
Fotó: Szász Adorján
Az AeroExpress légitársaság az igények függvényében nyitott arra, hogy indulás után bővítse a regionális szolgáltatásait, és más célpontok felé is menetrendszerinti járatokon szállítsa az utasokat – tájékoztatta a Székelyhont nemrég Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke.
Nemcsak Budapestre lehet majd repülni a gyergyóremetei reptérről, más célpontok felé is indulhatnak majd járatok. Felmérés készül, hogy milyen útirányokra lenne leginkább igény.
Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesváron szintén fejlesztések közepette várják a bánsági városba látogató turistákat: folyamatban van többek között a reptér eddigi legnagyobb beruházása, a külföldre utazók számára létesítendő új terminál megépítése, melyet több mint 100 millió lejből valósítanak meg. Bár az első félévben az utasok száma elmaradt a várakozásoktól (a 620 ezer fő csaknem 100 ezerrel kevesebb 2019-hez képest), a működtetők remélik, hogy év végéig 1,4 millió vendéget fogadnak. Aradon szeptemberben fognak neki mintegy 30 millió lejt felemésztő korszerűsítési munkálatoknak, miután véget ér a charterjáratok szezonja, ott ugyanis a munkálatok zavarnák a forgalmat.
Tehát fejlesztések, bővítések zajlanak valamennyi erdélyi repülőtéren, de ugyanúgy Románia-szerte is. Amint a jogi tanácsadással foglalkozó ONV Law cég egyik korábbi jelentéséből kiderül,
A kritikus infrastruktúra alkotói azon létesítmények, szolgáltatások és információs rendszerek, melyek olyan fontosak nemzetbiztonság szempontjából, hogy megzavarásuk vagy megsemmisítésük országos és/vagy nemzetközi jelentőségű káros hatással jár a biztonságra, a gazdaságra, a közegészségügyre és közrendre, valamint a közigazgatás minden szintjének hatékony és akadálymentes működésére, a társadalom egészére. Már a leírás alapján is sejthető, hogy a kritikus légi infrastruktúra fejlesztése a szomszédos Ukrajnában zajló háború, a NATO megerősített romániai jelenléte miatt vált fontossá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!