2012. március 18., 12:472012. március 18., 12:47
„Tisztelettel és főhajtással emlékezünk azokra, akik elhunytak a véres konfliktusban, a bebörtönzöttekre, de tisztelettel és köszönettel gondolunk mindazokra, akik 1990-ben kimentek az utcára, és nagyon határozottan kiálltak amellett, hogy az erdélyi magyarok itt teremtsék meg a jövőt, azokra a magyar emberekre, akik nem kívántak semmi egyebet, mint normális életet, törvénytiszteletet, szabadságot és egyenlő jogokat” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a márciusi események huszonkettedik évfordulója alkalmából tartott marosvásárhelyi rendezvényen.
Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy az 1990-es események tanulságai ma is érvényesek: az erdélyi magyarság problémáira politikai eszközöket kell keresni, használni, nem pedig az utcát.
Kelemen Hunor, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Szepessy László megemlékeztek az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Csipor Antalról, Gémes Istvánról és Kiss Zoltánról, és találkoznak a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pállal, Szabadi Ferenccel, illetve Juhász Ilonával is.
Az RMDSZ 2001 óta minden évben segélyben részesítette azokat a magyarokat – az elhunytak hozzátartozóit, a súlyos sebesülteket és a részrehajló román igazságszolgáltatás által meghurcoltakat –, akik a legtöbbet szenvedtek a fekete március miatt. Az RMDSZ szolidaritási alapjának létrehozását és a fekete március áldozatainak segélyezését a szövetség korábbi elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezte.
Az idei megemlékezésen Markó úgy fogalmazott: „a románok és magyarok közti feszültségre valamiképpen tényleg fátylat kellene borítani, de ugyanakkor az akkori események tanulságait újból és újból fel kell idézni. Hiszen az elmúlt hetekben itt, Marosvásárhelyen ismét feszültségek alakultak ki, ismét viták vannak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen románok és magyarok között (…) A történelem csak akkor nem ismétlődik, ha mi éberek vagyunk, ha vigyázunk arra, hogy ne ismétlődjék meg, és ha a tanulságokat megfogalmazzuk.”
A megemlékezés résztvevői megkoszorúzták Sütő András író sírját, aki 1990-ben, amikor az RMDSZ Maros megyei elnöke volt, maga is súlyosan megsérült és fél szemére megvakult a magyarság ellen uszított román parasztok támadása nyomán.
Az 1990 márciusában kiprovokált marosvásárhelyi tömegverekedésnek öt halálos áldozata és több száz sebesültje volt, ám a román igazságszolgáltatás ezért csak magyarokat és cigányokat vont felelősségre.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.