Autonómiatervezet: titkolózik az RMDSZ

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tervezetet kidolgozó testület összetételét sem kívánta elárulni hétfőn a Krónikának. „Ez egy belső műhelymunka, és nem szeretnénk, hogy szakértőink a sajtó és egyálalán a közvélemény nyomása alatt dolgozzanak” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Kérdésünkre, hogy a kidolgozandó dokumentum miben fog különbözni a korábban benyújtott törvénytervezettől, a főtitkár kitérő választ adott. „A szövetség december végén közvitára kívánja bocsátani tervezetét, addig nem szeretnénk részletekbe bocsátkozni az elképzelést illetően, nem lenne célszerű” – nyilatkozta Kovács Péter. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy az RMDSZ elfogadja-e a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felajánlotta segítséget a műhelymunkához. Kovács Péter szerint a tervezet beterjesztését megelőző közvita fóruma épp arra jó, hogy a bárki megfogalmazhatja észrevételeit a dokumentummal kapcsolatban. „Az a célunk, hogy a közvitát követően egy olyan tervezetet kívánunk benyújtani, amely a lehető legszélesebb körű támogatottságot élvez” – tette hozzá. Márton Árpád RMDSZ-es képviselőtől annyit tudtunk meg, hogy többen is gondolkodnak a tervezetben felmerülő kérdéseken, a tervezet azonban még nincs olyan fázisban, hogy bármit is mondani lehessen róla. „Amíg konkrét kérdések kapcsán nem születnek döntések, mindenki csak a saját véleményét mondhatja, ebből pedig nagy zűrzavar alakulhat ki, ez nyilván akadályozná a racionális döntéshozatalt”– szögezte le Márton Árpád, aki értesüléseink szerint részt vesz a tervezet összeállításában.

Toró: közös szellemi termékre van szükség

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint az RMDSZ autonómiatervezete akkor lehet sikeres, ha mögéje társadalmi konszenzus építhető, ha a teljes politikai elit a társadalommal összhangban felsorakozik mögéje. „A konszenzust eddig nem sikerült megvalósítani, ám a néppárt továbbra is készen áll arra, hogy részt vegyen az alkotói munkában, szívesen átadjuk az elméleti és a gyakorlati tudást, sőt a tervezet képviseletét,  népszerűsítését is vállaljuk, ha egy közös szellemi termékről van szó. Ezt már a nyilvánosság előtt és személyesen Kelemen Hunornak is jeleztem korábban” –mondta Toró.  A néppárt elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, óvatosan optimista ebben a kérdésben, mert emlékszik az RMDSZ korábbi autonómia-tervezetekhez való viszonyulására. „2004-ben társaimmal három autonómiatervezetet nyújtottunk be a parlamentben: az Székely Nemzeti Tanács megbízásából a Székelyföld területi statútumát, az EMNT felkérésére egy személyi elvű autonómiára vonatkozó kerettörvényt illetve az erdélyi magyarok személyi elvű kulturális autonómiájának statútumát. Akkor az RMDSZ vezetése nem állt mellénk, ellenezte a parlamentben, a vitában sem sorakozott fel az ügy mellett. Az, hogy mennyire nem gondolták komolyan ezt a kezdeményezést, visszaköszönt 2012-ben, amikor a Székelyföld autonómiastatútuma befejezte parlamenti pályáját, és az RMDSZ szenátorai, élükön Markó Bélával és Frunda Györggyel részt sem vettek azon a szavazáson, ahol pontot tettek az ügy végére” – idézte fel Toró. A politikus szerint az, hogy az RMDSZ kongresszusa úgy döntött, szükség van egy ilyen törvénytervezetre, jelzi, hogy az elmúlt kilenc év nem volt hiábavaló, elérték, hogy a politikai elit az egész társadalommal, a civil közösséggel cselekvően vállalja fel az önrendelkezés ügyét. Toró T. Tibor úgy értékeli, már létezik egy koherens tervezet, amely az Európában működő autonómiaformákra épít, ami már kétszer megjárta a parlamentet, ez kell legyen a kiindulási alap, ezt kellene most tökéletesíteni, bővíteni vagy leszűkíteni. „A lényeg ugyanaz: a közösség által általánosan és titkosan megválasztott köztestületet kell létrehozni, amely a törvényben meghatározott hatáskörök szerint döntési joggal és saját végrehajtó testülettel rendelkezik. Törvénybe kell foglalni  a hatásköröket, hogy az ország közigazgatásának saját jogállással szerves része legyen, ne idegen test, és forrásokkal is kell rendelkezzen. Ezek az elvek kell meghatározzák az autonómia intézményrendszerét. Az SZNT által jóváhagyott statútumban ezek részletesen le vannak írva, ezt lehet közelíteni a román kodifikációs technikákhoz és szabályokhoz” – magyarázta Toró, aki szerint külön fejezet vihető be a székelyföldi, de általában a román közösség kulturális autonómiájáról, a jogaikról. Az EMNP elnöke szerint az autonómiatervezet a Székelyek Nagy Menetelésének folytatása lehet, ám egységre van szükség a véglegesítésében és érvényesítésében.

Az MPP ismét bejelentkezett

A Magyar Polgári Párt már az RMDSZ  májusi kongresszusát követően üdvözölte a bejelentést, miszerint a szövetség új autonómiatervezetet akar kidolgozni az idén. „Jobb későn, mint soha” – jegyezte meg a Krónikának Bíró Zsolt. A polgári párt elnöke szerint autonómia témakörben egyértelmű a közakarat, ezt a kérdést most már az RMDSZ sem tudja megkerülni, ezt érezték a májusi kongresszuson, amikor már lezajlott a március 10-ei marosvásárhelyi autonómiatüntetés, de ezt a közakaratot erősítette meg a Székelyek Nagy Menetelése is. „Az RMDSZ tervezete erre a társadalmi igényre nyújt választ” – szögezte le Bíró Zsolt, aki reméli, hogy a dokumentumot még a munkafázisban láthatják. „Nem szeretnénk megvárni a december közepére tervezett nyilvános közvitát, remélem, hogy még előtte aktívan  bekapcsolódhatunk a tervezet összeállításába, hiszen összmagyar kérdésről van szó.  A Magyar Polgári Párt többször is hangsúlyozta: nemzeti kérdésekben együtt, közösen kell cselekedjünk” – mondta a pártelnök. Bíró ugyanakkor emlékeztetett, az SZNT által összeállított törvénytervezetet jónak tartják, az RMDSZ készülő tervezetéről csak annyit tudnak, hogy a dél-tiroli autonómia modellt veszi alapul. Az MPP elnök emlékeztetett: a Csapó József korábbi SZNT-elnök tervezete is számos elemet emelt be a dél-tiroli modellből, ezeket a székelyföldi sajátosságokkal, a székelyföldi valósághoz igazítva, a történelmi és kulturális gyökerek figyelembevételével egészítette ki. A politikus elmondta továbbá: azt szeretné, ha a tervezeten utólag kellene korrekciókat eszközölni. „Már a közvitára bocsátott tervezet mellett konszenzust kellene kialakítsanak a politikai pártok, az SZNT és a Székelyföld lakossága” – szögezte le Bíró Zsolt.

„Nem valószínű a közös műhelymunka”

Székely István Gergő politológus nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ végül bevonja a tervezet kidolgozásába a Magyar Polgári Pártot (MPP), az EMNP-t és az SZNT-t. Ugyannakkor úgy véli, arra sincs túl sok esély, hogy a három politikai szervezet közös tárgyalási platformja, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) újrainduljon, melynek célja eleve az volt, hogy az erdélyi magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben közös álláspontot alakítsanak ki, amelyre a későbbiekben közös politikai cselekvés építhető. „Mindez csak abban az esetben történhetne meg, ha az RMDSZ ellenzéke jelentősebb támogatottságot tudna felmutatni. Úgy gondolom, az RMDSZ valószínüleg olyan külső szakértőkkel fogja legitimálni a törvénytervezetét, akik nem tartoznak a szövetség holdudvarába” – nyilatkozta lapunknak a Székely István Gergő.

Amint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton jelentette be: a szövetség december végéig közvitára kívánja bocsátani a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét, és arra készül, hogy azt a februárban kezdődő tavaszi ülésszak legelején nyújtja be a parlamentben. Kelemen Hunor elmondta, jelenleg szakemberekkel dolgoznak a tervezeten, amely a dél-tiroli autonómiamodellt tekinti kiindulópontjának. Kijelentette, a román társadalom meggyőzése nélkül esélytelen az autonómiaküzdelem.

Parlamenti autonómiakísérletek kronológiája
Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt időszakban az erdélyi magyar politikai-társadalmi szervezetek, szakértők számos koncepciót, statútumot, törvénytervezet kidolgoztak a különböző autonómiaformákról.
A román parlament elé terjesztett kezdeményezések eddig kivétel nélkül elbuktak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár átfogó kronológiájából kiderül, az első kísérlet Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor és Vekov Károly RMDSZ-es képviselők nevéhez fűződik, akik 2004. február 25-én benyújtották Székelyföld Autonómia-statútumát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetét március 30-án az alsóház, júniusban pedig a szenátus is elutasította. 2004. június 18-án négy RMDSZ-es képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevében, Bakk Miklósés Toró T. Tibor honatya által kidolgozott, a személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát. A dokumentumot alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága szeptemberben leszavazta. 2005. június 8-án az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják az SZNT-nek a parlament elé terjesztett autonómia-statútumát. 2005. június 30-án az SZNT Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik (beterjesztő Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő), de a képviselőház október 12-én elutasította. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő felvállalhatatlannak nevezte az SZNT statútumát. Ugyanezt a törvénytervezetet a bukarestiszenátus 2012. szeptember 25-én tűzte napirendre és utasította el.
Rostás Szabolcs