Autonómiát, de kinek?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

„Az autonómia ügyét összerdélyi szinten kell kezelni akkor is, ha reális lehetőség az önrendelkezésre csak a Székelyföldön van. Természetesen szeretnénk, ha a Székelyföldön autonómia lenne, de figyelembe kell venni, hogy másutt is él tömbmagyarság” – fejtette ki lapunknak Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) partiumi szervezetének elnöke.

2008. október 23., 00:002008. október 23., 00:00

Az ifjúsági szervezet tagjai idén szeptember 6-án Nagyváradtól Érmihályfalváig kerékpároztak, és ezernél több szórólapot osztottak szét, hogy felhívják a partiumi kistérség lakóinak figyelmét az önrendelkezés fontosságára.

„Az Érmelléken és a Szatmárig terjedő vidéken élő több mint 200 ezer magyart, akik évszázadok óta többségben élnek ezen a területen, megilleti a saját önkormányzat, a területi autonómia. Akik itt élünk, magyarok, nem hagyhatjuk, nem tűrhetjük, hogy nemzeti megmaradásunk a politikának álcázott önös gazdasági érdekek játékszere legyen. (…) Ha jövőt akarunk magunknak, akkor az autonómia az a legkevesebb, a legszerényebb cél, amelyet el kell érnünk, ki kell vívnunk” – áll az EMI szórólapjain, amelyeket a kerékpártúra során érintett települések lakóinak osztottak szét, vagy a postaládákba tettek. A másikon pontokba foglalva sorolták fel, hogy mit is jelent az autonómia, ugyanis Nagy József Barna szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nincsenek tisztában a szó jelentésével. A magyaroknak fontos megérteniük például azt, hogy az önrendelkezés azt is jelenti, hogy a bevételek helyben maradnak, és az adott vidék fejlesztésére fordíthatók, fejtette ki a Krónikának az EMI-elnök. Hozzátette, a románságnak pedig azt kell megértenie, hogy az autonómia nem jelent területi elszakadást.

Folytatják a munkát

Nagy József Barna szerint a kerékpártúra sikeres figyelemfelkeltő akció volt, és folytatják a munkát. Készül a tágabb értelemben vett Érmellék térképe, amelyen Nagyváradtól Szatmárnémetig körvonalazzák az esetleges Érmelléki Autonóm Tartományt. Ebbe a Bihar megyei Hegyközt, valamint Szatmár megyéből Tasnád és Nagykároly környékét is belefoglalják. A partiumi elnök szerint már készülnek azok a levelek is, amelyeket a választási kampány kezdetekor elküldenek majd a vidék magyar polgármestereinek, arra kérve őket, hogy az önrendelkezés mellett kiálló jelölteket támogassák a választási hadjárat során.

Előnyben a kulturális autonómia?

„Az autonómia szükségessége egyértelmű, a kulturális önrendelkezés mellett mindenképpen kiállok, de az a határozott véleményem, hogy ennek érdekében konkrét javaslatokra, és a megfelelő fórumokon való felszólalásra van szükség. Az, hogy az önrendelkezés milyen formában, kulturális, gazdasági vagy területi autonómia formájában jelenik meg, a politika függvénye, és fontos, hogy a románok megértsék, számukra ez nem jelent területveszteséget” – foglalta össze véleményét a Krónika kérdésére Béres Csaba székelyhídi polgármester, aki szerint a társadalom nem érett még meg a kérdés megfelelő kezelésére.

Az RMDSZ-es elöljáró egy aggasztó jelenségre is felhívta a figyelmet: a magyarság számának csökkenésére. A jelenségre amúgy Nagy József Barna is rámutatott, egy statisztikára utalva, amely szerint 2032-re alig egymillió magyar él majd Erdélyben.

Bacsó László, Bihardiószeg polgármestere szerint az érmelléki magyarságnak a már kivívott jogoknak a megtartására kellene összpontosítania. „Azt, amit eddig elértünk, tartsuk meg, legyen szó hagyományőrzésről, oktatásról vagy kultúráról” – fejtette ki az elöljáró. Hangsúlyozta: a kulturális önrendelkezéssel teljesen egyetért, de egy olyan településen, amelynek 40–45 százaléka magyar, 33 százaléka roma, 25 százaléka pedig román, veszélyes játék lehet a területi autonómia. Az RMDSZ-es politikus azt vallja, hogy bár megfogalmazódott az önrendelkezés igénye, a jelenlegi helyzet nem kedvező ennek elérésére.

Kevesen igénylik

„Az Érmellék autonómiájáról főleg akkor beszélünk, mikor rájövünk, hogy jó lenne, ha a saját kezünkbe vehetnénk a sorsunkat” – fejtette ki a Krónikának véleményét Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere. Arról is beszámolt, hogy a térségben kevés embertől hallotta, hogy autonómia kellene. „Nagyon kevesen beszélnek a kérdésről, mert aki csak megpendíti a témát, az ellen ez kijátszható. Ugyanakkor kevesen értik, hogy az autonómia mekkora erőt és szabadságot jelentene, hisz helyben lehetne orvosolni bizonyos problémákat” – tette hozzá. Kovács Zoltán szerint így is van jó néhány terület, mint a tanügy, az egészségügy, a sport, amelyeket az önkormányzatoknak kell támogatniuk, fenntartaniuk, ezért jobb lenne, ha maguk dönthetnének az őket érintő kérdésekben, hisz így minden település felhasználhatná a saját forrásait és élne a rendelkezésére álló lehetőségekkel. „Sajnos kevesen vagyunk, akik látunk ebben fantáziát és lehetőséget” – összegzett az RMDSZ-es elöljáró.

A régióké a jövő?

Kovács Zoltán szerint az autonómia szükségességének fenntartása mellett tovább kellene gondolni a régiós együttműködést a határ menti térségben, hisz a kulturális kapcsolatok egyre erősödnek a határ menti települések között, és a magyarországi oktatási lehetőségekkel is élnek az emberek. A polgármester szerint az érsemjéni–bagaméri és egyéb határ menti rendezvények már nemcsak szomszédos települések együttünnepléséről szólnak, egyre több az összeköttetés a határ két oldalán található helységek között. Ugyanakkor úgy véli, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával tovább csökkennek majd a különbségek.

(Fotó: Reggeli Újság)

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 11., szombat

Elővarázsolták a vakolatrétegek alól a falfestményeket, felavatják a Teleki Téka Freskós termét

Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.

Elővarázsolták a vakolatrétegek alól a falfestményeket, felavatják a Teleki Téka Freskós termét
2025. október 11., szombat

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője kapta az idei Kosztolányi-díjat

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője kapta az idei Kosztolányi-díjat
2025. október 11., szombat

Romániában csak egy himnusz van – mondta Grindeanu annak kapcsán, hogy kiment a székely himnusz alatt

Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.

Romániában csak egy himnusz van – mondta Grindeanu annak kapcsán, hogy kiment a székely himnusz alatt
2025. október 11., szombat

Több erdélyi megyében is felerősödik a szél

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.

Több erdélyi megyében is felerősödik a szél
2025. október 11., szombat

Ha már Erdélyben járt, Orbán Viktor nem hagyhatott ki egy jó miccsezést

Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.

Ha már Erdélyben járt, Orbán Viktor nem hagyhatott ki egy jó miccsezést
2025. október 11., szombat

Kiverte a román sovinisztáknál a biztosítékot az RMDSZ-kongresszuson elhangzott székely himnusz

A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.

Kiverte a román sovinisztáknál a biztosítékot az RMDSZ-kongresszuson elhangzott székely himnusz
2025. október 10., péntek

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei

Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei
2025. október 10., péntek

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről

Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről
2025. október 10., péntek

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz

„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.

Orbán Viktor: az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz
2025. október 10., péntek

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”

A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.

Bolojan köszönetet mondott a magyarságnak „a gazdag örökségért, amelyet ránk hagyott”