
Fotó: Krónika
2008. október 23., 00:002008. október 23., 00:00
Az ifjúsági szervezet tagjai idén szeptember 6-án Nagyváradtól Érmihályfalváig kerékpároztak, és ezernél több szórólapot osztottak szét, hogy felhívják a partiumi kistérség lakóinak figyelmét az önrendelkezés fontosságára.
„Az Érmelléken és a Szatmárig terjedő vidéken élő több mint 200 ezer magyart, akik évszázadok óta többségben élnek ezen a területen, megilleti a saját önkormányzat, a területi autonómia. Akik itt élünk, magyarok, nem hagyhatjuk, nem tűrhetjük, hogy nemzeti megmaradásunk a politikának álcázott önös gazdasági érdekek játékszere legyen. (…) Ha jövőt akarunk magunknak, akkor az autonómia az a legkevesebb, a legszerényebb cél, amelyet el kell érnünk, ki kell vívnunk” – áll az EMI szórólapjain, amelyeket a kerékpártúra során érintett települések lakóinak osztottak szét, vagy a postaládákba tettek. A másikon pontokba foglalva sorolták fel, hogy mit is jelent az autonómia, ugyanis Nagy József Barna szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nincsenek tisztában a szó jelentésével. A magyaroknak fontos megérteniük például azt, hogy az önrendelkezés azt is jelenti, hogy a bevételek helyben maradnak, és az adott vidék fejlesztésére fordíthatók, fejtette ki a Krónikának az EMI-elnök. Hozzátette, a románságnak pedig azt kell megértenie, hogy az autonómia nem jelent területi elszakadást.
Folytatják a munkát
Nagy József Barna szerint a kerékpártúra sikeres figyelemfelkeltő akció volt, és folytatják a munkát. Készül a tágabb értelemben vett Érmellék térképe, amelyen Nagyváradtól Szatmárnémetig körvonalazzák az esetleges Érmelléki Autonóm Tartományt. Ebbe a Bihar megyei Hegyközt, valamint Szatmár megyéből Tasnád és Nagykároly környékét is belefoglalják. A partiumi elnök szerint már készülnek azok a levelek is, amelyeket a választási kampány kezdetekor elküldenek majd a vidék magyar polgármestereinek, arra kérve őket, hogy az önrendelkezés mellett kiálló jelölteket támogassák a választási hadjárat során.
Előnyben a kulturális
„Az autonómia szükségessége egyértelmű, a kulturális önrendelkezés mellett mindenképpen kiállok, de az a határozott véleményem, hogy ennek érdekében konkrét javaslatokra, és a megfelelő fórumokon való felszólalásra van szükség. Az, hogy az önrendelkezés milyen formában, kulturális, gazdasági vagy területi autonómia formájában jelenik meg, a politika függvénye, és fontos, hogy a románok megértsék, számukra ez nem jelent területveszteséget” – foglalta össze véleményét a Krónika kérdésére Béres Csaba székelyhídi polgármester, aki szerint a társadalom nem érett még meg a kérdés megfelelő kezelésére.
Az RMDSZ-es elöljáró egy aggasztó jelenségre is felhívta a figyelmet: a magyarság számának csökkenésére. A jelenségre amúgy Nagy József Barna is rámutatott, egy statisztikára utalva, amely szerint 2032-re alig egymillió magyar él majd Erdélyben.
Bacsó László, Bihardiószeg polgármestere szerint az érmelléki magyarságnak a már kivívott jogoknak a megtartására kellene összpontosítania. „Azt, amit eddig elértünk, tartsuk meg, legyen szó hagyományőrzésről, oktatásról vagy kultúráról” – fejtette ki az elöljáró. Hangsúlyozta: a kulturális önrendelkezéssel teljesen egyetért, de egy olyan településen, amelynek 40–45 százaléka magyar, 33 százaléka roma, 25 százaléka pedig román, veszélyes játék lehet a területi autonómia. Az RMDSZ-es politikus azt vallja, hogy bár megfogalmazódott az önrendelkezés igénye, a jelenlegi helyzet nem kedvező ennek elérésére.
Kevesen igénylik
„Az Érmellék autonómiájáról főleg akkor beszélünk, mikor rájövünk, hogy jó lenne, ha a saját kezünkbe vehetnénk a sorsunkat” – fejtette ki a Krónikának véleményét Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere. Arról is beszámolt, hogy a térségben kevés embertől hallotta, hogy autonómia kellene. „Nagyon kevesen beszélnek a kérdésről, mert aki csak megpendíti a témát, az ellen ez kijátszható. Ugyanakkor kevesen értik, hogy az autonómia mekkora erőt és szabadságot jelentene, hisz helyben lehetne orvosolni bizonyos problémákat” – tette hozzá. Kovács Zoltán szerint így is van jó néhány terület, mint a tanügy, az egészségügy, a sport, amelyeket az önkormányzatoknak kell támogatniuk, fenntartaniuk, ezért jobb lenne, ha maguk dönthetnének az őket érintő kérdésekben, hisz így minden település felhasználhatná a saját forrásait és élne a rendelkezésére álló lehetőségekkel. „Sajnos kevesen vagyunk, akik látunk ebben fantáziát és lehetőséget” – összegzett az RMDSZ-es elöljáró.
A régióké a jövő?
Kovács Zoltán szerint az autonómia szükségességének fenntartása mellett tovább kellene gondolni a régiós együttműködést a határ menti térségben, hisz a kulturális kapcsolatok egyre erősödnek a határ menti települések között, és a magyarországi oktatási lehetőségekkel is élnek az emberek. A polgármester szerint az érsemjéni–bagaméri és egyéb határ menti rendezvények már nemcsak szomszédos települések együttünnepléséről szólnak, egyre több az összeköttetés a határ két oldalán található helységek között. Ugyanakkor úgy véli, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával tovább csökkennek majd a különbségek.
(Fotó: Reggeli Újság)
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.